Sulyok Tamás Magyarország új köztársasági elnöke – „Kölcsönös meghallgatás és megértés révén szeretnék bizalmat építeni” (VIDEÓ!)
Elfogadta az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján Novák Katalin köztársasági elnök lemondását. A kormánypártok pedig az Alkotmánybíróság elnökét, Sulyok Tamást jelölték erre a posztra. A baloldal kivonult már a szavazás előtt a teremből, ennek ellenére kétharmados többséggel megszavazták Sulyok Tamást öt évre államfőnek. A képviselők továbbá megszavazták a svéd NATO-csatlakozást, amit csak hat képviselő nem támogatott, így minden akadály elhárult és a svédek beléphetnek a katonai szövetségbe.
Múlt héten Orbán Viktor a kormánypártok államfőjelöltjéről a Kossuth Rádióban nyilatkozva elmondta, hogy ő tett javaslatot a frakciónak arról, hogy Sulyok Tamás legyen az államfőjelölt, de közösen hozták ezt a döntést. Hangsúlyozta, hogy Magyarország egy erős ország, de most baj van, mert lemondott az előző államfő.
Fájdalmas dolog ez, de minden bajban van reménysugár, és amikor végigvettük, hogy kik lennének méltóak erre a posztra, szép számmal találtunk erre jelölteket
– jegyezte meg.
A tapasztalat, az alkotmány- és jogi ügyben való jártasság, a nemzetközi jog ismerete, a nemzetközi térben való forgolódás, a politikai tér intézményi rendszerének ismerete és egy életút, egy szakmai tekintélyt is megadó út együtt őt rajzolták ki
– indokolta Orbán Viktor Sulyok Tamás melletti döntésüket.
Elfogadták Novák Katalin lemondását
A Házban a szavazáskor 195 képviselő volt jelen és hárman távol. A tavaszi ülésszak javasolt munkarendjét a képviselők többsége megszavazta. A köztársasági elnök, Novák Katalin lemondó nyilatkozatát a képviselők 196 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadták. Ezután Lezsák Sándort jelölték ki a házelnöki feladatok ellátására.
Elfogadták a svéd NATO-csatlakozást
A képviselők 188 igen szavazattal, 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadták a svédek NATO-csatlakozását.
A balosok kivonultak az államfőválasztáskor a teremből
Sulyok Tamást Latorcai János – az ülés vezetője – köszöntötte a teremben, ekkor pedig a baloldal felállt és elhagyta a termet.
Ennek ellenére titkos szavazáson megszavazták kétharmados többséggel az új államfőt, Sulyok Tamást, aki öt évre kapott megbízást. Igennel szavazott 134 képviselő, nemmel 5, tartózkodás nem volt. A Mi Hazánk Csath Magdolna egyetemi tanárt, közgazdászt látta volna szívesen az államfői poszton. Az LMP Hack Péter jogászt szerette volna, a Párbeszéd pedig Kaltenbach Jenő jogtudóst.
Megadatott, hogy dolgozhattam a végeken és a várakon
Első felszólalásában az új köztársasági elnök elmondta: a legszabadabb ügyvédi hivatástól a legnemesebb alkotmánybírói pozícióig megjárta a jogi pálya minden lépcsőjét.
Megadatott, hogy dolgozhattam a végeken és a várakon
–fogalmazott. Hozzátette: pályafutását a jog szeretete lengte körül. Kiemelte: számára a hatalom egyedül a jog keretei között értelmezhető. A jogállam fogalmának átalakulásáról szólva kifejtette: láthatjuk, hogy az hogyan vált eszményből bálvánnyá.
A magyarság európaiság nélkül nem értelmezhető; a közjogi szabadságharc, vagy a törökök elleni küzdelem csak ebben az európai dimenzióban értelmezhető
– vélekedett Sulyok a magyarság és Európa viszonyáról, majd kijelentette:
Aki magyar, az európai is.
Hozzátette: olyan Európát szeretne, ahol az értékek többet jelentenek, mint az érdekek, ahol politikai helyett jogi munka folyik.
A szuverenitás témaköréhez érve kijelentette: a nemzeti identitás alapvetően alkotmányos alapú.
Elődeink azon félelme, miszerint Trianon után felolvadunk a népek olvasztótégelyében, talán soha nem volt ennyire fenyegető
–vélekedett, megjegyezve: álláspontja szerint a szuverenitás oszthatatlan, így az EU tagállamai nem a szuverenitásukat osztják meg, hanem csak bizonyos hatásköröket.
Szuverenitásunk számomra alapvető alkotmányos kérdés
– húzta alá. Azt mondta: az állam, a nemzet létének alapfeltétele a kölcsönös bizalom az egyének és társadalmi csoportok között egyaránt.
Az előítéletektől mentes, kölcsönös bizalom a nemzet egységének alapja
– tette hozzá. Sulyok Tamás közölte azt is, számára alapvető fontosságú alkotmányos alapértékek a nemzeti alkotmányos identitás és a népszuverenitáson alapuló államiság.
Köztársasági elnökként is az alaptörvény szerint, annak hatásköreinek megfelelően, jogászként működök
– jelentette ki.
Bizonyos hatáskörökben, például a kitüntetéseknél, kegyelmezéseknél a lehető legszélesebb transzparencia biztosításának híve vagyok
– tette hozzá a köztársasági elnök.
Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
