Pesti Srácok

Simonka György célkeresztjéből szabadult Fidesz-tag a PS-nek: „Nem az ellenséghez rohangál, aki valóban tisztulást akar”

Simonka György célkeresztjéből szabadult Fidesz-tag a PS-nek: „Nem az ellenséghez rohangál, aki valóban tisztulást akar”

A Battonyai Járásbíróság bűncselekmény hiányában felmentette Galló Ferencet, akit Simonka György jelentette fel, azt állítva, hogy Galló ellopta a több millió forint értékű rendezvénysátrát. Az ügyben négyszer szüntették meg az eljárást, mivel a hatóságok egyértelműen észlelték, hogy nem történt bűncselekmény. A békési ügyészeknek valamiért mégis fontos volt, hogy bíróság elé kényszerítették az abszurd vádat. A Békés vármegyei Medgyesbodzás korábbi alpolgármestere, egyébiránt harminc éve Fidesz-tag Galló Ferenc azt követően került Simonka célkeresztjébe, hogy nyilvánosan szembefordult a bűnszervezetben különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással vádolt politikussal. Többek közt kiírta a közösségi oldalára, hogy már senkinek sem kell tartania Békés vármegye császárától, mert már nem ő fújja a passzátszelet, ugyanis 8 és fél év börtön vár rá. A férfi első fokú ítéletét követően nyilatkozott lapunknak. Azt mondta, a mai napig nem bánta meg, hogy felvállalta a véleményét, akkor sem, ha vastagon megfizette az árát. Állítása szerint amellett, hogy Simonka évek óta rángatja, két marketinges vállalkozása is azért ment csődbe, mert a választókerület elnöke megtiltotta a polgármestereknek, hogy munkát adjanak neki. „Aki a megtisztulást akarja szolgálni, az befelé kritikus, és nem az ellenzéki sajtóhoz és az ellenséghez rohangál. Engem a Simonkával való szembefordulásomért soha, semmilyen retorzió nem ért. Nemhogy nem nevezett senki árulónak, még vállon is veregettek a bátorságomért” – fogalmazott a PestiSrácok.hu-nak Galló Ferenc.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az egyik Békés vármegyei kistelepülés, Medgyesbodzás korábbi alpolgármestere, Galló Ferenc élete mondhatni, pokollá vált, amióta szembefordult az akkori választókerületi elnökével, egyben a térség országgyűlési képviselőjével. Bár sokan sok mindent beszéltek Simonka Györgyről már korábban is Dél-Békésben, a súlyos bűncselekményekkel való meggyanúsítását követően egyre vállalhatatlanabb lett a politikai berkekben, mégsem sikerült azonnal parkolópályára küldeni. Galló Ferenc volt az egyedüli, aki harminc éves Fidesz-tagsággal a háta mögött határozottan fel mert szólalni és Simonka közéletből való távozását követelte, azokat pedig, akik vele egyetértettek, de valamiért nem merték ezt felvállalni, arra biztatta, hogy ne féljenek, mert már nincs mitől: akire több évi börtönbüntetés várhat, az már nem fúj semmilyen passzátszelet. 2019 júniusában a Fidesz Békés megyei választmányi ülése előtt kijelentette: ha Simonkát elnöknek választják, ő fog lemondani az alpolgármesteri posztról. Bár Simonka nem lett választmányi elnök, Gallót akkor mégis sikerült eltávolíttatni.

Ezt követően elmondása szerint fenyegetések, lejáratások sora és ellehetetlenítése következett, mindenben, ahol csak lehetett. Két, korábban jól működő cége tönkrement, mert nem kapott munkát. Névtelen feljelentések miatt járkált hol rendőrségre, hol a NAV bűnügyi osztályára. Most éppen azzal vádolják, hogy ellopott egy rendezvénysátrat a Békés Megyei Kitörési Pont Nonprofit Kft. telephelyéről, ami Simonka György magántulajdonát képezte. Bár ebben az ügyben négyszer szüntették meg az eljárást, a békési főügyészek mégis bíróságra kényszerítették az ügyet.

A minap elsőfokú ítéletében a Battonyai Járásbíróság ítésze is kimondta: nem történt bűncselekmény. Persze a vádhatóság fellebbezett, úgyhogy az abszurd jogi eset másodfokon folytatódik.

PestiSracok facebook image

És, hogy mi is a vád?

2019 májusában Pusztaottlakáról – ahol mellesleg Simonka György tavaly októberben alpolgármester lett – a Pusztaottlaka Fejlődéséért Alapítvány képviselője bejelentést tett a rendőrségen, miszerint idegenek jelentek meg egy kamionnal és a raktárukból nagy értékű rendezvénysátrakat akarnak elvinni. Csakhogy a szóban forgó telephely nemcsak az alapítvány, hanem Galló Ferenc édesapjának tulajdonában álló cég, az Ottlakai Business Park Kft. telephelye is volt egyben, a sátor elszállítására pedig Galló Ferenc meghatalmazással is rendelkezett. A rendőrségi jegyzőkönyv szerint a helyszínen sikerült tisztázni, hogy a 2600 négyzetméteres, több millió forint értékű sátor valóban Gallóéké. Simonka később azzal állt elő, hogy az még csak nem is az alapítványé, hanem az ő magántulajdona. Ez mellesleg azért is pikáns, mert a saját beadványában 35 millió forint értékű rendezvénysátor egyetlen vagyonbevallásában sem szerepelt.

A büntetőper tárgyalásán egyébként Simonka György tanúként úgy nyilatkozott, hogy ő nem is tett feljelentést akkor. Igazolni egyébként nem is tudta semmivel, hogy a sátor az ő tulajdonát képezte volna. Azt állította, hogy azért nem, mert az iratokat lefoglalták egy másik eljárásban. Külön érdekesség, hogy a per jegyzőkönyvéből kiderül: a telephelyen, ahol az eset történt, kamerák vannak felszerelve, de a felvételt valakik kitörölték. Így egyedül Simonkához köthető tanúk állítják, hogy fenyegetés hatására írták alá az alapítvány illetékesei a dokumentumot, köztük Simonka György testvére, ami alapján a sátrat teljesen jogszerűen pakolták fel és szállították el Gallóék emberei.

Csakhogy tanú ennek az ellenkezőjére is van, aki viszont bírói kérdésre azt mondta, többször beszélt Simonka Györggyel, személyesen és telefonon, addig, amíg egy beszélgetés során azt mondta Simonka György, hogy nyárson süti meg Galló Ferenc fiát (Galló Ferenc gyermeke akkor 12 éves volt). A férfi állítja, hogy Simonka őt személyesen is többször fenyegette meg. Ezért egy őrző-védő céget is megbízott, hogy neki, de leginkább a családjának nehogy baja essen.

Ahogy arról korábban is beszámoltunk, az egészen elképesztő per előzménye, hogy a sátorlopás miatt indult büntetőeljárást a vádemelést megelőzően négyszer szüntették meg bűncselekmény hiányában. Egyedül a Battonyai Járási Ügyészség nyomta a bíróságig az ügyet. Mosolyogtató, ahogy perbeszédében a vádat képviselő ügyész feltételes módban beszélt arról, hogy a felpakolt és elszállított sátrak egy része tulajdonképpen Simonka György magántulajdona lehetett.

A Battonyai Járásbíróság ítélete szerint Galló Ferenc nem lopott el semmit. Ha el is vitt bármit, ami más tulajdonát képezte, akár Simonkáét – bár azt az expolitikus semmivel sem tudja bizonyítani –, akkor sem történt jogtalan eltulajdonítás. Az indokolás úgy fogalmaz:

Az ítélethirdetést követően megkerestük Galló Ferencet, aki lapunknak azt mondta, jogi és politikai értelemben is elégtételt nyert. Egyfelől már egy ideje újra a Fidesz aktív tagja, politikai közösségéhez visszatért, és most a bíróság is végre kimondta, hogy abszurd volt a lopásvád. A történetnek ugyanakkor, mint mondta, még nincs vége; Simonka Györgynek azért, amit vele tett, felelnie kell.

– fogalmazott Galló. Hozzátette, szerinte óhatatlan, hogy egy több mint három évtized alatt ekkorára duzzadt pártszervezet esetében bekerüljenek olyan egyének, akár vezetők is, akikről kiderül egy idő után, hogy teljesen félreértelmezik azt a szolgálatot, amivel a választópolgárok megbízzák, és saját önös, egyéni érdekeiket helyezik előtérbe.

– utalt ezzel a jelenleg zajló, Magyar Péter-féle botrányra. Kérdésünkre, hogy a Simonkával való szembefordulásáért érték-e retorziók, számonkérés, egyértelmű nemmel felelt. Kizárólag Simonka György és vazallusai voltak, akik ezt rossz néven vették.

– hangsúlyozta.

Simonka viszont ugyebár visszavágott, nem is akárhogyan

Galló Ferenc állítása szerint 34 millió forint értékben mondtak vissza önkormányzatok már megkapott munkákat, kommunikációs megállapodásokat, többek közt uniós projektekben. Azt sem rejtették véka alá a polgármesterek, hogy erre utasítást kaptak Békés vármegye akkori császárától. Sokan sajnálatukat fejezték ki, de engedelmeskedtek, mert tartottak Simonkától. Azóta a volt alpolgármester szerint megtörtént a teljes tisztulás.

– jegyezte meg Galló Ferenc. Hozzátette: az is beszédes, hogy Erdős Norbert, akinek a kampányát már személyesen is segítette, olyan arányú győzelmet aratott a választásokon, ami Simonkának soha sem sikerült. Az elégtételt azonban még csak részlegesen kapta meg Galló. Azt mondta, ha már jogerős ítélet lesz a kezében, lépni fog.

– fogalmazott.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)