Újabb két tárgyalási nap után ismét kijelenthető: Völner Pál volt igazságügyi államtitkár ellen nincs közvetlen bizonyíték (Videó)
Újabb két tárgyalási napon – szerda és csütörtök – vagyunk túl a Schadl György és Völner Pál nevével jegyzett büntetőügyben. Bírósági végrehajtók, köztük volt vezetőjük és az egykori igazságügyi államtitkár korrupciós vádak miatt járhatnak a Fővárosi Törvényszékre. Tegnap és ma egy sor tanút hallgattak ki, ám a vallomások csak színesítik a történteket; konkrét, közvetlen bizonyítékokat továbbra sem hoztak Völner Pál esetében. Jelenleg egy olyan vallomás van korábbról, ami arról szólt, hogy a tanú hallotta, hogy Völner vesztegetési pénzeket kapott Schadltól. Ez a közvetett bizonyíték azonban édeskevés; ha a további bizonyítási eljárásban nem kerül elő konkrét bizonyíték, a volt államtitkárt még fel is menthetik.
Völner Pál volt igazságügyi államtitkár ellen továbbra sincs közvetlen bizonyíték a bírósági végrehajtók korrupciós perében. Ez a legkézzelfoghatóbb eredmény a szerdai és a mai tárgyaláson. Két napon át tanúkat hallgattak ki a Fővárosi Törvényszéken. Szerdán Schadl György siófoki villájával kapcsolatban azt a kormányhivatali tisztségviselőt hallgatták ki, akit a vád szerint Schadl György kivitelezője félmillióval kent meg. P. Béla elismerte, hogy a Schadl nyaralóját építő kivitelező félrevonta és jelezte, „nagyon szeretnék kifejezni nekik hálájukat”, de ő a vád ellenében azt állítja, pénzt nem kapott. A vádirat szerint Schadlék a nyaraló építtetésénél – szó szerint a vádiratból – „az átalakítás során közterületről is jól látható módon eltértek” az építési engedélytől. Az ügyészség állítja: ezt Schadl pontosan tudta, ugyanúgy, ahogy a kivitelező B. László is, aki szintén vádlott lett az ügyben. A szerdai tárgyalás a nyaraló építettése körül forgott, Völner szóba sem került.
Völner Pált ma csak egyszer említették
Ma egy bírósági végrehajtót hallgatott meg a törvényszék. P. Máté egykor Schadl György irodájában dolgozott, a vádlott végrehajtókat jól ismeri, Völner Pállal azonban mindössze két alkalommal találkozott: P. Máté szerint Völner mindkétszer az irodájában kereste fel őt.
P. Mátét Schadl György naptáráról, illetve az iroda ki- és befizetéseiről szóló nyilvántartásokról kérdezte a bírónő. Érthető az aprólékos tudakozódás, hiszen a vádhatóság számára a nyomozás során lefoglalt naptár az egyik bizonyíték arra, hogy Schadl György és Völner Pál rendszeresen találkozott. A naptárbejegyzések alapján arra is építették fel a vádat, hogy Schadl rendszeresen milliókat adott át Völnernek, aki ennek fejében Schadl György jelöltjeit juttatta álláshoz. A rendszeres találkozót indokolhatja, hogy Völner mint igazságügyi államtitkár munkakapcsolatban állt a bírósági végrehajtókkal, illetve vezetőjükkel. Arról azonban egyelőre nem került elő konkrét bizonyíték, hogy Schadl átadott volna pénzeket vesztegetésül Völnernek. P. Máté sem tudott ilyenről beszélni. Az iroda pénzkezelési szokásairól viszont be tudott számolni, ám abból kiderült: Schadl szinte soha nem vett ki semmilyen összeget a páncélszekrényből. Előfordult, hogy a nap végén már nem vitték bankba a beérkezett készpénzt, hanem elzárták a trezorba, majd másnap átvitték a közeli bankfiókba.
A tanút visszahívták a következő tárgyalási napra, akkor folytatódik a vallomástétele.
Januárban is szóba került Völner állítólagos megkenése
Emlékezetes: az egyik januári tárgyalási naponSz. Kálmán, az egykori rendőrnyomozóból végrehajtó-helyettessé lett Schadl-bizalmas tanúskodott. Szerint „teljesen kizárt”, hogy a hivatali kapcsolatain túl baráti, netán konspiratív kapcsolat lett volna Völner Pál és Schadl György között. Ha lett volna konspiráció, akkor a telefonbeszélgetéseit mindenki füle hallatára nem úgy kezdte volna Schadl, hogy „államtitkár úr”. Sz. Kálmán azt is kizártnak tartotta, hogy Schadl György 5 millió forint kenőpénzt egyenesen az Igazságügyi Minisztériumba vitt volna Völner Pál számára. A tanú szerint Schadl azonnal megbukott volna a minisztériumi beléptetésen.
A biztonsági emberek nemcsak veszélyes tárgyakat keresnek, amikor átvilágítják a belépő személy táskáját is, hanem minden rendkívüli, nem szokványos tárgyra is felfigyelnek, így az ötmillió forint készpénzre is (a vádirat említi, hogy egy alkalommal Schadl a minisztériumba vitte be a kenőpénzt – a szerző).
Völner Pál januárban megjegyzést fűzött a tanú által elmondottakhoz. Szerinte, amit Sz. Kálmán elmondott, egyértelműen alátámasztja, hogy semmiféle jogtalan előnyt nem fogadott el, nem kért, és nem kapott. A volt államtitkár arról is beszélt: reméli, a bíróság értékeli, hogy van egy tanú(Sz. Kálmán – a szerző),aki semmiféle kényszer alatt nem áll, szabadon tette meg a vallomását. Van ugyanakkor egy másik tanú, F. Vivien, aki viszont nem tudja módosítani az ügyészséggel való egyezség alapján tett tanúvallomását, mivel kényszerhelyzetben van, akkor ugyanis azonnal ő is vádlottá válik.
Emlékezetes: F. Vivient négyszer hallgatta meg eddig a bíróság. A tanú Schadl irodájában végrehajtójelöltként és „könyvelőként” dolgozott, rendőrségi vallomásában többször is beszélt Völner állítólagos lefizetéséről. A tárgyaláson azonban kiderült: F. Vivien csak következtetett az államtitkári korrupcióra, konkrét bizonyítéka nincs arra.
Mivel vádolják Schadl Györgyöt, a végrehajtókat és Völner Pált?
A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt vádiratot nyújtott be Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál – ellen 2022. október 24-én a Fővárosi Törvényszéken. A nyomozó főügyészség vádiratában azt indítványozta, hogy a bíróság az előkészítő ülésen való teljes körű beismerés és a tárgyalás jogáról való lemondás esetén ítélje Schadl Györgyöt 10 év, míg Völner Pált 8 év börtönbüntetésre, valamint 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, emelett mindkettejüket 10 évre tiltsa el a közügyek gyakorlásától.
A vádirat szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával. Ennek keretében Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta Schadl György vezetői pozíciójából, valamint a Völner Pállal fennálló korrupciós kapcsolatából eredő befolyására hivatkozással, hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri, hogy önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy teljes egészében visszakérte tőlük.
Szabó Bálint ismét botrányt okozott, meddig teheti még?
Az MSZP-ből kétes körülmények között távozott, magát ma leginkább botránypolitikusként mutató Szabó Bálint ismét botrányt okozott, ezúttal a Schadl–Völner-per mai tárgyalása előtt. Az Index beszámolója szerint a bizonyítási eljárás megkezdése előtt Szabó Bálint próbált meg bejutni a terembe, a regisztrációs listán azonban nem szerepelt, így nem engedték be a törvényszék munkatársai. Az önkormányzati képviselő azért akart belépni a terembe, hogy közölje: Schadl György ügyvédje, Morvai Attila nem járhatna el az ügyben, mert korábban az ügyészség munkatársa volt. Tóth Erzsébet, az ügyben eljáró bírónő többszöri felszólítására hagyta csak el a termet és környékét. A tanácselnök még a tárgyalás megkezdése előtt jelezte, hogy az az összeférhetetlenség, amire Szabó Bálint hivatkozik, nem áll fenn.
A szegedi botránypolitikus nem először jelenik meg az ügy egyik színhelyén: korábban Magyar Péter első ügyészségi meghallgatásán is feltűnt, és megpróbált bejutni a Fővárosi Nyomozó Ügyészség épületébe. Akkor azt állította, neki is vannak információi, de Magyar Péter szerint nem is hallgatták meg Szabó Bálintot.
A PS emlékeztet rá, hogy Szabó Bálint az ATV épületébe, majd a stúdióba is beszökött, Magyar Pétert kvázi „elkísérve” az interjújára. Az ATV-ben belső vizsgálat indult, hogy kiderítsék, miként volt ez lehetséges, valamint megszigorították a belépést a székházukba.
Kiemelt kép: Völner Pál igazságügyi államtitkárként 2018. június 1-én. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
