Gulyás Gergely a PS-nek: a háborús forgatókönyv szerint végül hazánknak is kötelező lett volna a katonai részvétel a NATO Ukrajna-missziójában
Komoly értetlenséget váltott ki az ellenzéki portálok körében, hogy hogyan is lehet Jens Stoltenberg magyarországi látogatását sikerként elkönyvelni, hiszen a vonatkozó szerződések szerint elviekben amúgy sem lett volna kötelező hazánk számára katonákat, fegyvereket és pénzt küldeni a NATO Ukrajna-missziójához. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón érdeklődésünkre kifejtette: a háborús logika előbb-utóbb belesodorta volna hazánkat a konfliktusba, ez alól szereztünk felmentést.
A Kormányinfón különös újságírói érdeklődésre tartott számot Jens Stoltenberg NATO-főtitkár magyarországi látogatása, amelyről korábban portálunk is beszámolt. A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Jens Stoltenberg kijelentette: tudomásul veszi, hogy Magyarország nem akar részt venni a NATO tervezett Ukrajna-missziójában. Orbán Viktor miniszterelnök – megerősítve a főtitkár szavait – kiemelte: hazánk garanciákat kapott arra, hogy sem katonákat, sem fegyvereket, sem pénzt nem kell küldenie Ukrajna támogatására.
Végül kötelező lett volna az ukrajnai katonai részvétel a most zajló háborús forgatókönyv szerint
A sajtótájékoztatót követő, jellemzően baloldali kommentárok ugyanakkor azt emelték ki, hogy nem lehet diplomáciai sikerként elkönyvelni, hogy hazánk kimarad a NATO missziójából és annak minden következményéből, hiszen eleve nem is volt a részvétel kötelező Magyarország számára. A Kormányinfón a PestiSrácok.hu elsőként arról érdeklődött, hogyan lehet feloldani ezt az ellentmondást.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elöljáróban kiemelte: ha születik egy döntés a NATO-ban, abban lényegében ezt követően minden tagállamnak részt kell vennie, köszönhetően többek között annak, hogy a NATO-nak egyesített hadereje van egy olyan parancsnoki rendszerrel, amelyben már nincs nemzeti szint, egységes részvétel és végrehajtás van. Ismételt újságírói kérdésre kifejtette: a NATO egy olyan Ukrajna-missziót tervez, amelynek során – ha nincs gyors békemegállapodás, vagy a novemberi amerikai választások kedvező eredményt nem hoznak – a védelmi szövetség erői békefenntartó jelleggel be fognak vonulni Ukrajna nyugati területeire. Egy orosz előretörés esetén a NATO erői konfrontálódni kényszerülnek az orosz erőkkel; ebben az esetben az 5-ös cikkely szerint a NATO-t éri támadás, így onnantól egységesen kell beavatkoznia a háborúba. Gulyás Gergely ezt egy egyelőre hipotetikus, de nagyon is valószerű forgatókönyvként jellemezte, hozzátéve: a magyar kormány ebből a folyamatból akar kimaradni, amelyet Stoltenberg jóvá is hagyott.
Gulyás Gergely ugyanakkor megjegyezte: ha Oroszország megtámad egy NATO-országot a saját területén, és nem az ukrán NATO-misszió miatt következik be konfliktus, akkor természetesen Magyarország is részt vesz a védekezésben.
Nem kilépni akarunk a NATO-ból. Azt tartjuk problémásnak, hogy a NATO túllép azokon a kereteken, amelyeken mint védelmi szövetség nem lenne szabad túllépnie
– fogalmazott.
A DK talán hallgasson reptérügyben
Portálunk a repülőtér megvásárlása kapcsán is kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert annak fényében, hogy a bejelentést követően a Demokratikus Koalíció sietve kiadott egy közleményt, amelyben azzal riogatott, hogy magyar családok ezrei veszthetik el így a munkájukat, ráadásul a Gyurcsány-párt szerint a kormány „szét fogja lopni” a repülőteret. Gulyás Gergely válaszában elöljáróban kiemelte: véleménye szerint
felettébb vastag arcbőr kell ahhoz, hogy azok adjanak ki ilyen közleményt, akik annak idején eladták a nemzeti tulajdonban lévő reptér 75 százalékát.
Mint hozzátette,
ha Gyurcsány Ferenc közéleti pályafutása során elmondott mondataiban hazugságversenyt rendeznek, akkor ezt a mondatot is érdemes nevezni. Nem biztos, hogy dobogós lesz, de az első tízbe belefér.
Vezetőkép: MTI/Soós Lajos
