Pesti Srácok

"Nem tehettem meg, hogy ne mondjam el azt, amit láttam" - Járai Judit kapta a Jótollú újságíró díjat

"Nem tehettem meg, hogy ne mondjam el azt, amit láttam" - Járai Judit kapta a Jótollú újságíró díjat

Járai Judit vehette át idén a Jótollú újságíró díjat a Nézőpont Intézet szervezésében megrendezett ünnepség keretében, ahol a külpolitikai újságíró, író, szerkesztő köszönőbeszédében többek között kiemelte, nagyon fontos, hogy "a világot magyar szemmel nézzük és magyar szívvel mutassuk be". Portálunk érdeklődésére kiemelte, tapasztalhatóan átalakulóban van a média, ugyanakkor a jelenleg divatos rövid anyagok, az egymondatos üzenetek „elbutítanak bennünket”. Úgy vélte, ezért sem lehet ez a jövő útja, lesz egy visszatérése az értékteremtő műsorokhoz, cikkekhez, rádió és tévé műsorokhoz.

"Köszönöm, hogy ennek a közösségnek a tagja lehetek" – mondta az idei Jótollú magyar újságíró díjat átvevő Járai Judit beszédében, amelyben elöljáróban kiemelte, azt kívánja fiatal kollégáinak, hogy legyen olyan szerencséjük és adasson nekik is annyi lehetőség, amennyi neki megadatott a rendszerváltást követő időszakban. Külpolitikai újságíróként ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy úgy a kongói őserdőben, mint a római harangok megkondulásakor az újságíróközösség tagjainak mindig jusson eszébe, hogy magyar, hogy

Mint megjegyezte, ez a szemlélet vezérelte például, amikor Szudánban a polgárháborús időkben is volt arra érkezésük, hogy a török időben külföldre szakadt magyarábokat is fölkeressék.

PestiSracok facebook image

-fogalmazott. Járai Judit Paolai Szent Ferencet idézve kiemelte,

Úgy vélte, az újságírás nemcsak szakma, hanem hivatás, elhivatottság kérdése is. Megjegyezte, a történetek, interjúk megváltoztatják nemcsak az újságíró képét a világról, de formálják az olvasók gondolkodását is.

Mindenkit a másik ember sorsa, a másik nemzet sorsa érdekel

A díjátadót követően Járai Judit portálunk érdeklődésére elmondta, tapasztalhatóan átalakulóban van a média, ugyanakkor a jelenleg divatos rövid anyagok, az egymondatos üzenetek „elbutítanak bennünket”. Úgy vélte, ezért sem lehet ez a jövő útja, lesz egy visszatérése az értékteremtő műsorokhoz, cikkekhez, rádió és tévé műsorokhoz. Mint kifejtette,

Megjegyezte, az emberek szeretnek önállóan véleményt alkotni a beszámolók alapján, ezért egy idő után elkapcsolnak az olyan műsorokról, ahol ezt a lehetőséget nem teremtik meg a számukra. Járai Judit kiemelte, ezért is hisz a közszolgálati médiában, amely mind a mai napig értékeket közvetít, értékes műsorokat készít. Ugyanakkor meg kell találni azt a formát, ahogyan ezt a modern világnak közvetíteni lehet.

Kíváncsiság, felkészültség, empátia

Portálunk érdeklődésére kitért arra is, az újságírói hozzáállás tekintetében fontos, hogy minden fél hallgattassék meg, ugyanakkor az újságírónak folyamatosan fel kell tennie magának a kérdést:

Megjegyezte, helyzete válogatja, hogy az újságíró az empátiában meddig mehet el, és meddig muszáj távolságot tartani.

-fogalmazott. Hozzátette, ezt azért is kell szem előtt tartani, mert más oldalról az újságíró sokkolni akar, érzelmekre akar hatni, úgy elmesélni a történéseket, hogy az érdekes, elgondolkodtató, megindító legyen.

-fogalmazott Járai Judit.

Vezetőkép: MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.