Pesti Srácok

Churchill újratöltve

Churchill újratöltve

A Pulai András-féle Publicus Intézet és az eddig kevésbé ismert 21 Kutatóközpont egyaránt azt az eredményt publikálták múlt héten megjelent közvélemény-kutatásaikban, hogy a Tisza Párt – hibahatáron belül, de – megelőzte a Fidesz-KDNP-t a biztos szavazók körében. A Nézőpont Intézet ugyanakkor legfrissebb mérésében belerondított az ellenzéki idillbe, a „tégláról téglára” lebontott Orbán-rendszer álomképébe: ők arra jutottak a minap készített kutatásukban, hogy 46-35-re vezet a Fidesz a biztos szavazókat tekintve.

Hoppál Hunor írása

Persze fülünkbe cseng a szoci doyen, Kovács László örökbecsű intése: nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választást. A június 9-i EP-szavazáson a jogosultak mintegy 60%-a kinyilvánította, merre szeretnék fordítani hazánk sorsát; és a magyarok meggyőző, 15 százalékpontos előnyt adtak a Fidesznek kihívójával szemben.

Önmagában egy vagy több mérést kár lenne teljes egészében megkérdőjelezni, és alapjaiban kritizálni, ám ha azt látjuk, hogy egy másik intézet (jelen esetben: a Nézőpont) merőben eltérő támogatottsági adatokat mutat, akkor az mindenképp elgondolkodtató. Ezen túl szintén nem segítette az O1G-párti vágyvezérelt gondolkodást az, hogy a később publikált Századvég-kutatás szerint 40-31-re vezet a Fidesz a biztos pártválasztók körében.

PestiSracok facebook image

Ha a „záruló olló” hívószava és a „fej-fej mellett” eredményeket kimutató mérések valamennyi esetben valós képet tükröznének, ma már Márki-Zay-kormányról beszélnénk. A 2022-es, zsinórban negyedik fideszes kétharmadot hozó választás előtti napon a Pulai-féle Publicus éppen döntetlenre álló küzdelmet mért a hatpárti baloldali szövetség és a jobboldal között. Az eredmény ismert, a többi azóta történelem.

Ugyanakkor arra is lehet következtetni, hogy a baloldal által megrendelt kutatások Magyar Péter javára újramelegítik a Churchill-nek tulajdonított mondást, mely szerint a néhai brit miniszterelnök úgy fogalmazott: „csak abban a statisztikában hiszek, amit én hamisítottam.” Felmerülhet, hogy a fő cél egy önbeteljesítő jóslat létrehozása lehet, amellyel a méréseket manipulálva, a győztesnek húzás társadalomlélektani jelenségével igyekeznek Magyar mellé állítani a bizonytalan és a Tisza mögé eddig be nem sorolt ellenzéki választókat, vagy akár a Mi Hazánk és a Fidesz peremszavazóit.

Október 23. azonban megmutatta, mik a valódi erőviszonyok, ha az utcai jelenlétről van szó. Becslések szerint ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök beszédén több mint 70 ezren vehettek részt, míg Magyar Péter rendezvényén már csak néhány ezren voltak. Lényeges különbség, ami talán többet mutat, mint a sokszor félrevezető közvélemény-kutatási módszertanok.

Illusztráció: Svetlana Shamshurina / Getty Images

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.