Szélsőliberális nyomásgyakorlás az egyetemeken? – a Transzparens Oktatásért Projekt kutatása

Közismert tény, az egyetemi oktatók nem kis része képtelen úgy tanítani, hogy az ideológiai meggyőződését ne megkérdőjelezhetetlen igazságként közvetítse a hallgatók felé. Ez nem helyes persze, de ha nem párosul retorziókkal az ideológiával szemben kritikus hallgatók felé, illetve az oktató képes azonos minőségben azt is közvetíteni, hogy mások erről más eszmei alapon nagyon mást gondolnak és persze ehhez nem társul indulat az ideológiai ellenfelek felé, illetve becsmérlés, akkor ez akár rendben is lehet. Sajnos nagyon sokszor hallunk arról történeteket, hogy társul indulat és kipécézik a nyíltan nem liberális hallgatókat egyes oktatók, sőt akár tanszékek is.
És hát persze illene az egyetemeknek ideológiai értelemben is tükrözniük a társadalmi viszonyokat, nem helyes ha egy ideológia képviselői leuralnak szakmákat, karokat, egyetemeket. Eddig e fennkölt elvek, de sajnos van egy valóság is. Eddig az egyetemi tanszabadság és önkormányzás belügyének számított, hogy az ideológiai elfogultság nyilvánvaló jeleit miként kezelik az egyetemek vezetései. Ahogy olyan ügyek sem kerültek be a nyilvánosságba, ahol hallgatókat ért hátrányos megkülönböztetés azért, mert nem azonosultak egyes oktatók ideológiai és sok esetben primitív politikai álláspontjával, illetve a hallgatóknak tűrniük kellett, hogy egyes oktatók napi szintű politikával szennyezik a hivatalos órákat, sőt egyesek a pletykák szerint akár a teljes időt arra fordítják. És a félreértések elkerülése érdekében fontos ideírni azt is, hogy a liberális túlsúly ellenére az attól eltérő ideológiákon alapuló bármiféle megkülönböztetés is pont annyira undorító, mint emez.
Az ideológiai viták teljesen beleférnek egy egyetem életébe, hiszen az ideológiák ütköztetése rendkívül tanulságosan mutatja be bármilyen társadalomtudományban a nagy kérdéseket. És persze a válaszok sokszor egymást is kizáró sokféleségét. Minden korszakban vannak olyanok, hol többen, hol kevesebben, az egyetemi világban is, akik azt hiszik, hogy az egyedüli és teljes igazság birtokosai, akik azt hiszik, hogy velük ért véget az adott tudományterület fejlődése. A dolog közveszélyessé akkor válik, ha ez a meggyőződés egy éppen tomboló politikai ideológia mentén történik és a tudomány gondolatrendőrségévé válik. A liberális szélsőségesek az elmúlt negyed században arra tettek kísérletet, hogy olyan szinten tegyék a tudomány alapjává a liberalizmus egy abszolutizált verzióját ahogy azt a kommunisták csinálták a legsötétebb időkben. Ez a társadalomtudományokban nagyon komoly problémákhoz vezetett, de megmérgezte a nyugati tudomány teljességét is.
Nagyon ideje volt, hogy erre Magyarországon is reflektáljunk és elkezdjük a probléma megvitatását.

A Transzparens Oktatásért Projekt megbízásából a Bayes Research egy 600 főt felölelő, országos lefedettségű, anonim, online kérdőíves közvélemény-kutatást készített, amelyben magyarországi egyetemek hallgatói mondták el véleményüket a felsőoktatásban megjelenő politikai diszkrimináció kapcsán. A kutatásból kiderült, hogy a hallgatók közel negyede tapasztalta tanulmányai során, hogy egy oktatója szerepéből kilépve politikai állásfoglalást tesz. A válaszadók 5%-a nyilatkozott arról, hogy személyesen is hátrány érte világ- vagy politikai nézetei miatt, továbbá 8 százaléka a környezetében is tapasztalt ilyet.
A részt vevő egyetemek az alábbiak voltak: Széchenyi István Egyetem, Debreceni Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem, Semmelweis Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Óbudai Egyetem, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Milton Friedman Egyetem. Kutatási mintánkban arányosan vesznek részt a különféle felsőoktatási intézmények hallgatói, a felmérés reprezentatívnak tekinthető.

Hát nem kellemes ezt hallani, ha az ember maga is hall első kézből ilyesmiről és még nem is csak a társadalomtudományi szakok érintettek, hanem a természettudományosak is.

Tehát a hallgatók közel fele érzékel valamiféle olyan nyomást amely korlátozza véleménynyilvánítását. Erről akár gondolhatjuk is azt, hogy ez rendszerszintű problémát jelez. Főleg, hogy Orbán Balázs doktori védése kapcsán egyes egyetemi oktatók miféle őrjöngéseket engedtek meg maguknak.
Mindezekre reflektálva "A felsőoktatásban nincs helye pártpolitikának" jelmondattal rendezte meg a Transzparens Oktatásért Projekt első rendezvényét, ahol Schiffer András ügyvéd, és Sáfrán József, az NKE adjunktusa vitatták meg a felsőoktatás és politika viszonyának legfontosabb kérdéseit Hoppál Hunor, a Transzparens-csoport stratégiai igazgatójának moderálása mellett.
Érdemes megemlíteni Schiffer András álláspontját ebben a kérdésben, az egykori politikus, jelenleg ügyvéd, ugyanis nagyon markánsan fogalmazta meg a véleményét:
Schiffer András szerint a pártpolitikának igenis van helye az egyetemeken, aki – legalábbis a társadalomtudományokat illetően – elmondta: „az régen rossz, ha valaki úgy oktat, hogy nincsen saját meggyőződése. Úgy oktatni alkotmányjogot vagy politikatörténetet, hogy valaki kirekeszti a világnézeti meggyőződését, az oktatás minőségének rovására megy.” Elmondta, kifejezetten hiányolja azt, hogy az egyetemeken legyenek „Fidelitas-szervezetek, Tisza-szigetek, Mi Hazánk ifjai”. Úgy véli, a normális egyetemi világnak szerves részei a pártifjúsági szervezetek.
Schiffer szerint nem fenyeget az a probléma, hogy intézményesített pártpolitika lenne jelen a magyar egyetemeken, de az nincs rendben, hogy vannak olyan konkrét tanszékek, ahol kifejezetten egyetlen nézet elfogadását írják elő a kurzus sikeres elsajátításához. (Mandiner beszámoló).
Nem tudom, a mai magyar egyetemi világ elbírná-e, hogy a pártpolitika indulatai bekerüljenek az oktatási diskurzusokba, de ugyanakkor az is világos, hogy az nem alkalmas egyetemi oktatónak, aki képtelen az ideológiáján és az indulatain felülemelkedni. A világ ügyei nem vitathatóak meg a politikai ideológiákra és az aktuális politikai programokra való reflexiók nélkül. De a kutatásból pont az derül ki, hogy az egyetem e fontos feladatát lehetetleníti el egyes helyeken, nem is kevésen, egyes ideológiák képviselőinek már nem tolerálható a viselkedése. Erre most már nagyon fel kell figyelnünk a nyilvánosságban is és várjuk a témában a további kutatásokat.
Vezető kép: 2015 Elõadásra sietõ egyetemisták a Debreceni Egyetem fõépületében. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor