véleménynyilvánítási szabadság
Ragaszkodnak a baloldali képviselők ahhoz, hogy bűnözőt lehessen csinálni a munkájukat végző újságírókból
Az újságírói szakma alapjaiban véve nem tartozik a legegyszerűbb szakmák közé, az újságírók életét pedig tovább nehezíti a Büntető törvénykönyv (Btk.) sajtótermékekre és médiaszolgáltatókra vonatkozó rágalmazási és becsületsértési passzusa, hiszen akár két évig terjedő börtönbüntetést is kaphat, aki az igazság kutatása közben vétkezik. Ez azonban most változhat, ugyanis a Transzparens Újságírásért Alapítvány a kormánypártokhoz fordult emiatt, és ha átmegy az Országgyűlésen a törvénymódosítás, akkor a jövőben nem lenne büntethető rágalmazás és becsületsértés miatt, aki azt a közügyek szabad megvitatásakor, sajtótermékben vagy médiaszolgáltatás útján követi el, feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására. A baloldali képviselőknek persze vannak ellenvetéseik: Szabó Tímea például már azt vizionálja, hogy azért van a lazításra szükség, hogy a közelgő önkormányzati és EP-választáson szabadon lehessen gyalázni a másikat, illetve portálunk főszerkesztőjének, Huth Gergelynek az üggyel kapcsolatos öröme is fáj Szabónak. A DK-s Arató Gergely úgy véli, a Fidesz így akarja védeni az újságíróit, a szocialista Vajda Zoltánnak pedig gyanús, hogy eddig mindig szigorított a kormány a Btk-n, viszont most enyhíteni akar. Mindeközben a Jobbik annyira megszelídült, hogy már nem tartja jónak a szélsőséges gondolkodást a média területén sem.
Az Alkotmánybíróság után a Kúrián is odasózott Budai Gyula Czeglédynek
Négy éve tartó pereskedés végére tett pontot az Alkotmánybíróság, majd a Kúria Budai Gyula és Czeglédy Csaba között. Az immár jogerős ítélet kimondja, hogy Budai Gyula jogosan formált véleményt sajtótájékoztatón, illetve parlamenti felszólalásban a Czeglédyt érintő büntetőeljárásokkal kapcsolatban. Kijelentései, amelyekért Czeglédy évek óta rángatja bíróságok elé a kormánypárti politikust – még parlamenti felszólalása miatt is –, nem voltak túlzóak és nem sértettek személyiségi jogokat. Budai Gyula még azt is jogosan mondta, hogy Czeglédy Csaba bűnszervezetet tart fenn, ez ugyanis egy értékítélet, amely abból következik, hogy a DK-s politikus ellen többször indult büntetőeljárás. Az Alkotmánybíróság azt is kimondta, a Kúria pedig mindezt megerősítette, hogy a politikusok politikai tevékenységre vonatkozó, szabad véleménynyilvánításhoz való joga fokozott védelem alá esik.
A Horthy-szobor leöntése belefér a véleménynyilvánítás szabadságába
A bíróság ítélete szerint belefér a véleménynyilvánítás szabadságába, hogy a Hazatérés Templomának zárt lépcsőjén felállított Horthy-szobrot vörös festékkel leöntve okoz valaki 80 ezer forintos kért egy egyházközség számára – számol be az infostart.hu.
Századvég: A magyarok többsége nem bízik a közösségi oldalakban és felismeri az álhíreket
A magyarok többsége nem bízik a közösségi oldalakban és felismeri az álhíreket – olvasható a Századvég Alapítvány legfrissebb közvélemény-kutatásában. A válaszadók több, mint kétharmada (67 százaléka) úgy látja: Magyarországon érvényesül a véleménynyilvánítás szabadsága, az ellenzéki médiumok szabadon fogalmazhatnak meg kritikát a kormányzattal szemben.
Elmarasztalta Romániát a Kövesi-ügyben a strasbourgi emberi jogi bíróság
Elmarasztalta Romániát az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az időközben európai főügyésszé választott Laura Codruta Kövesi ügyében, aki a román korrupcióellenes főügyészi tisztségből 2018 nyarán történt leváltása miatt emelt panaszt Strasbourgban. A kedden közzétett, egyhangúan hozott ítélet szerint, sérült Kövesi tisztességes tárgyaláshoz való joga, amikor a román alkotmánybíróság döntésének eleget téve a román államfő felmentette őt a korrupcióellenes ügyészség (DNA) éléről. A volt főügyész azt kifogásolta: az alkotmánybíróság anélkül hozott megfellebbezhetetlen határozatot leváltása ügyében, hogy beidézte volna, és lehetőséget biztosított volna számára a védekezésre.Ajánljuk még
Bíró Zoltán, az MDF alapító elnöke Antallról, Csurkáról és a titkos paktumról a Polbeatben
Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.
Nekünk a magyar érdek a fontos, minden előtt! - A Polbeatben mutatkozott be a Magyar Út DPK
"A táboron belül, ha már szélesen megyünk, akkor az egzotikus állatok és mindenféle prioritások mellett azért el kell, hogy férjenek a magyar érdeket kihangsúlyozók is."
Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.
