Századvég: A magyarok többsége nem bízik a közösségi oldalakban és felismeri az álhíreket
A magyarok többsége nem bízik a közösségi oldalakban és felismeri az álhíreket – olvasható a Századvég Alapítvány legfrissebb közvélemény-kutatásában. A válaszadók több, mint kétharmada (67 százaléka) úgy látja: Magyarországon érvényesül a véleménynyilvánítás szabadsága, az ellenzéki médiumok szabadon fogalmazhatnak meg kritikát a kormányzattal szemben.
A közleményben azt írták: az elmúlt hónapokban – magyar politikai szereplők és külföldről finanszírozott NGO-k tevékenységének köszönhetően – két álhír is komoly nemzetközi visszhangot kapott Magyarország veszélyhelyzeti intézkedéseivel kapcsolatban: ezek az összeesküvés-elméletek (konteók) a kormánykritikus újságírók bebörtönzéséről, továbbá az Országgyűlés működésének felfüggesztéséről szóltak. A felmérés kimutatta, hogy az előbbi állítás a megkérdezettek kétharmada (66 százaléka), míg az utóbbi felvetés a válaszadók 65 százaléka szerint nem felel meg a valóságnak. Ezzel szemben mindössze a lakosság 23, illetve 24 százaléka gondolja úgy, hogy Magyarországon fennáll a kockázata a kormányzatot kritizáló újságírók bebörtönzésének, továbbá az Országgyűlés tevékenysége a járvány kezdetekor felfüggesztésre került. A Századvég szerint megállapítható tehát, hogy az említett két hamis hírt a válaszadók túlnyomó többsége nem találta hitelesnek, ami azzal magyarázható, hogy a lakosság összességében kritikusan viszonyul az álhírekhez, illetve konteókhoz, és – felismerve ezek jellegzetes vonásait – képes megkülönböztetni őket a valós hírektől.
A kutatás arra is rávilágított, hogy a válaszadók több, mint kétharmada (67 százaléka) úgy látja: Magyarországon érvényesül a véleménynyilvánítás szabadsága, az ellenzéki médiumok szabadon fogalmazhatnak meg kritikát a kormányzattal szemben, míg 29 százalékuk ezzel nem ért egyet. Kijelenthető, hogy a magyarok az operatív törzs és a koronavirus.gov.hu tájékoztatásában bíznak a leginkább: a megkérdezettek 68 százaléka tartja megbízhatónak az említett hírforrásokat, és pusztán a 24 százalékuk helyezkedett eltérő álláspontra – áll a kutatásban. Hozzátették, hogy a televíziós híradások esetében ez az arány 58, illetve 33 százalék. Az internetes híranyagok megítélése érezhetően negatívabb a lakosság körében: az online hírportálok és a közösségi oldalak tájékoztatását a válaszadók 47, illetve 21 százaléka tartja hihetőnek; ezzel szemben a 32, illetve 58 százalékuk nem ad hitelt az ott megjelenő információknak.
A megkérdezettek különösen kritikusak a Facebookon megjelenő hírekkel kapcsolatban: a 64 százalékuk nem bízik a szóban forgó közösségi oldalon terjedő állításokban, és mindössze a 15 százalékuk tekinti az említett platformot hiteles hírforrásnak
– közölte a Századvég Alapítvány.
Forrás: MTI; Fotó: illusztráció
