Pesti Srácok

Az Alkotmánybíróság után a Kúrián is odasózott Budai Gyula Czeglédynek

Az Alkotmánybíróság után a Kúrián is odasózott Budai Gyula Czeglédynek

Négy éve tartó pereskedés végére tett pontot az Alkotmánybíróság, majd a Kúria Budai Gyula és Czeglédy Csaba között. Az immár jogerős ítélet kimondja, hogy Budai Gyula jogosan formált véleményt sajtótájékoztatón, illetve parlamenti felszólalásban a Czeglédyt érintő büntetőeljárásokkal kapcsolatban. Kijelentései, amelyekért Czeglédy évek óta rángatja bíróságok elé a kormánypárti politikust – még parlamenti felszólalása miatt is –, nem voltak túlzóak és nem sértettek személyiségi jogokat. Budai Gyula még azt is jogosan mondta, hogy Czeglédy Csaba bűnszervezetet tart fenn, ez ugyanis egy értékítélet, amely abból következik, hogy a DK-s politikus ellen többször indult büntetőeljárás. Az Alkotmánybíróság azt is kimondta, a Kúria pedig mindezt megerősítette, hogy a politikusok politikai tevékenységre vonatkozó, szabad véleménynyilvánításhoz való joga fokozott védelem alá esik.

Budai Gyula a Czeglédy Csaba ellen jelenleg is folyamatban lévő 6,5 milliárdos költségvetési csalási vád és más bűncselekmények ügyében, illetve azzal összefüggésben megjelent információkról tett kijelentéseket sajtótájékoztatón, sajtónyilatkozatban, illetve az Országházban, parlamenti felszólalásban. Ezek a kijelentések arról szóltak, hogy vesztegetés miatt is vizsgálódik az ügyészség Czeglédyvel összefüggésben, illetve arról, hogy "Czeglédy Csaba bűnszervezete" baloldali politikai kampányt támogatott.

Pikáns, hogy miközben Czeglédy Csaba 20 év börtönnel fenyegetett bűncselekmények vádjával áll bíróság előtt, és ezen vádak szerint egy bűnszervezet vezetőjeként csaltak el több milliárd forint adót, minden létező jogi fórumra elment, hogy Budai Gyulán revansot vegyen kijelentéseiért. Hiába veszítette el a jó hírneve megsértése miatt indított pert első és másodfokon, felülvizsgálati kérelemet nyújtott be a Kúriára.

Összességében immár elmondható, hogy minden bíróság, amelyet megjárt a Czeglédy kontra Budai-, vagy Budai kontra Czeglédy-ügy, egyetért abban, hogy jelentős közérdeklődésre számot tartó ügyekben, közéleti szereplők személyiségi jogai védelme érdekében a szabad véleménynyilvánításhoz való jog csak a feltétlenül szükséges mértékben, arányos módon korlátozható. Közéleti szereplők egymás közötti vitája esetén, amennyiben a kijelentések a közéleti szereplők politikai tevékenységére, programjára vagy közéleti hitelességére, alkalmasságára vonatkoznak, a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot fokozott védelem illeti meg.

PestiSracok facebook image

A négy éve tartó perben egyetlen alkalommal, az első felülvizsgálati eljárásban állt Czeglédynek a zászló. Akkor a Kúria igyekezett ugyan óvatosan, de a felperes oldalára helyezkedni, és ugyan csak részben, de helybenhagyta a kérelmet. A döntést azonban Budai Gyula az Alkotmánybíróság elé vitte.

Az Alkotmánybíróság a 3111/2022. (III. 23.) AB határozatával megállapította, hogy a Kúria azon ítélete Alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Vizsgálandó kérdésként azt jelölte meg, hogy a Kúria helyesen ítélte-e meg a konkrét ügynek a véleménynyilvánítás szabadságával összefüggő kapcsolatát. Emellett kimondta, hogy az alperes, azaz Budai Gyula szerint az, hogy Czeglédy Csaba bűnszervezetet tart fenn, általánosító, leegyszerűsítő mondat, de értékítéletnek tekintendő, figyelemmel arra, hogy vele szemben nem először indult büntetőeljárás. Az anyagi juttatással összefüggésben tett kijelentés szintén értékítéletnek minősül önmagában azért, mert a jelölt közéleti hitelességének és függetlenségének megkérdőjelezésére irányul. Az Alkotmánybíróság döntése azt is kiemelte, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának védelmét erősíti, hogy a sérelmezett felszólalás helyszíne az Országgyűlés volt.

A végtelennek tűnő ügy végül ismét a Kúrián landolt, amely immár nem látta helytállónak Czeglédy keresetét és elutasította azt. Egyértelműen kimondta: a felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért a jogerős ítéletet – amely Budai Gyulát igazolta – a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján, hatályában fenntartotta.

Vezető kép: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.