Pesti Srácok

Az Alkotmánybíróság után a Kúrián is odasózott Budai Gyula Czeglédynek

Az Alkotmánybíróság után a Kúrián is odasózott Budai Gyula Czeglédynek

Négy éve tartó pereskedés végére tett pontot az Alkotmánybíróság, majd a Kúria Budai Gyula és Czeglédy Csaba között. Az immár jogerős ítélet kimondja, hogy Budai Gyula jogosan formált véleményt sajtótájékoztatón, illetve parlamenti felszólalásban a Czeglédyt érintő büntetőeljárásokkal kapcsolatban. Kijelentései, amelyekért Czeglédy évek óta rángatja bíróságok elé a kormánypárti politikust – még parlamenti felszólalása miatt is –, nem voltak túlzóak és nem sértettek személyiségi jogokat. Budai Gyula még azt is jogosan mondta, hogy Czeglédy Csaba bűnszervezetet tart fenn, ez ugyanis egy értékítélet, amely abból következik, hogy a DK-s politikus ellen többször indult büntetőeljárás. Az Alkotmánybíróság azt is kimondta, a Kúria pedig mindezt megerősítette, hogy a politikusok politikai tevékenységre vonatkozó, szabad véleménynyilvánításhoz való joga fokozott védelem alá esik.

Budai Gyula a Czeglédy Csaba ellen jelenleg is folyamatban lévő 6,5 milliárdos költségvetési csalási vád és más bűncselekmények ügyében, illetve azzal összefüggésben megjelent információkról tett kijelentéseket sajtótájékoztatón, sajtónyilatkozatban, illetve az Országházban, parlamenti felszólalásban. Ezek a kijelentések arról szóltak, hogy vesztegetés miatt is vizsgálódik az ügyészség Czeglédyvel összefüggésben, illetve arról, hogy "Czeglédy Csaba bűnszervezete" baloldali politikai kampányt támogatott.

Pikáns, hogy miközben Czeglédy Csaba 20 év börtönnel fenyegetett bűncselekmények vádjával áll bíróság előtt, és ezen vádak szerint egy bűnszervezet vezetőjeként csaltak el több milliárd forint adót, minden létező jogi fórumra elment, hogy Budai Gyulán revansot vegyen kijelentéseiért. Hiába veszítette el a jó hírneve megsértése miatt indított pert első és másodfokon, felülvizsgálati kérelemet nyújtott be a Kúriára.

Összességében immár elmondható, hogy minden bíróság, amelyet megjárt a Czeglédy kontra Budai-, vagy Budai kontra Czeglédy-ügy, egyetért abban, hogy jelentős közérdeklődésre számot tartó ügyekben, közéleti szereplők személyiségi jogai védelme érdekében a szabad véleménynyilvánításhoz való jog csak a feltétlenül szükséges mértékben, arányos módon korlátozható. Közéleti szereplők egymás közötti vitája esetén, amennyiben a kijelentések a közéleti szereplők politikai tevékenységére, programjára vagy közéleti hitelességére, alkalmasságára vonatkoznak, a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot fokozott védelem illeti meg.

PestiSracok facebook image

A négy éve tartó perben egyetlen alkalommal, az első felülvizsgálati eljárásban állt Czeglédynek a zászló. Akkor a Kúria igyekezett ugyan óvatosan, de a felperes oldalára helyezkedni, és ugyan csak részben, de helybenhagyta a kérelmet. A döntést azonban Budai Gyula az Alkotmánybíróság elé vitte.

Az Alkotmánybíróság a 3111/2022. (III. 23.) AB határozatával megállapította, hogy a Kúria azon ítélete Alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Vizsgálandó kérdésként azt jelölte meg, hogy a Kúria helyesen ítélte-e meg a konkrét ügynek a véleménynyilvánítás szabadságával összefüggő kapcsolatát. Emellett kimondta, hogy az alperes, azaz Budai Gyula szerint az, hogy Czeglédy Csaba bűnszervezetet tart fenn, általánosító, leegyszerűsítő mondat, de értékítéletnek tekintendő, figyelemmel arra, hogy vele szemben nem először indult büntetőeljárás. Az anyagi juttatással összefüggésben tett kijelentés szintén értékítéletnek minősül önmagában azért, mert a jelölt közéleti hitelességének és függetlenségének megkérdőjelezésére irányul. Az Alkotmánybíróság döntése azt is kiemelte, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának védelmét erősíti, hogy a sérelmezett felszólalás helyszíne az Országgyűlés volt.

A végtelennek tűnő ügy végül ismét a Kúrián landolt, amely immár nem látta helytállónak Czeglédy keresetét és elutasította azt. Egyértelműen kimondta: a felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért a jogerős ítéletet – amely Budai Gyulát igazolta – a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján, hatályában fenntartotta.

Vezető kép: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.