Pesti Srácok

Az Alkotmánybíróság után a Kúrián is odasózott Budai Gyula Czeglédynek

Az Alkotmánybíróság után a Kúrián is odasózott Budai Gyula Czeglédynek

Négy éve tartó pereskedés végére tett pontot az Alkotmánybíróság, majd a Kúria Budai Gyula és Czeglédy Csaba között. Az immár jogerős ítélet kimondja, hogy Budai Gyula jogosan formált véleményt sajtótájékoztatón, illetve parlamenti felszólalásban a Czeglédyt érintő büntetőeljárásokkal kapcsolatban. Kijelentései, amelyekért Czeglédy évek óta rángatja bíróságok elé a kormánypárti politikust – még parlamenti felszólalása miatt is –, nem voltak túlzóak és nem sértettek személyiségi jogokat. Budai Gyula még azt is jogosan mondta, hogy Czeglédy Csaba bűnszervezetet tart fenn, ez ugyanis egy értékítélet, amely abból következik, hogy a DK-s politikus ellen többször indult büntetőeljárás. Az Alkotmánybíróság azt is kimondta, a Kúria pedig mindezt megerősítette, hogy a politikusok politikai tevékenységre vonatkozó, szabad véleménynyilvánításhoz való joga fokozott védelem alá esik.

Budai Gyula a Czeglédy Csaba ellen jelenleg is folyamatban lévő 6,5 milliárdos költségvetési csalási vád és más bűncselekmények ügyében, illetve azzal összefüggésben megjelent információkról tett kijelentéseket sajtótájékoztatón, sajtónyilatkozatban, illetve az Országházban, parlamenti felszólalásban. Ezek a kijelentések arról szóltak, hogy vesztegetés miatt is vizsgálódik az ügyészség Czeglédyvel összefüggésben, illetve arról, hogy "Czeglédy Csaba bűnszervezete" baloldali politikai kampányt támogatott.

Pikáns, hogy miközben Czeglédy Csaba 20 év börtönnel fenyegetett bűncselekmények vádjával áll bíróság előtt, és ezen vádak szerint egy bűnszervezet vezetőjeként csaltak el több milliárd forint adót, minden létező jogi fórumra elment, hogy Budai Gyulán revansot vegyen kijelentéseiért. Hiába veszítette el a jó hírneve megsértése miatt indított pert első és másodfokon, felülvizsgálati kérelemet nyújtott be a Kúriára.

Összességében immár elmondható, hogy minden bíróság, amelyet megjárt a Czeglédy kontra Budai-, vagy Budai kontra Czeglédy-ügy, egyetért abban, hogy jelentős közérdeklődésre számot tartó ügyekben, közéleti szereplők személyiségi jogai védelme érdekében a szabad véleménynyilvánításhoz való jog csak a feltétlenül szükséges mértékben, arányos módon korlátozható. Közéleti szereplők egymás közötti vitája esetén, amennyiben a kijelentések a közéleti szereplők politikai tevékenységére, programjára vagy közéleti hitelességére, alkalmasságára vonatkoznak, a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot fokozott védelem illeti meg.

PestiSracok facebook image

A négy éve tartó perben egyetlen alkalommal, az első felülvizsgálati eljárásban állt Czeglédynek a zászló. Akkor a Kúria igyekezett ugyan óvatosan, de a felperes oldalára helyezkedni, és ugyan csak részben, de helybenhagyta a kérelmet. A döntést azonban Budai Gyula az Alkotmánybíróság elé vitte.

Az Alkotmánybíróság a 3111/2022. (III. 23.) AB határozatával megállapította, hogy a Kúria azon ítélete Alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Vizsgálandó kérdésként azt jelölte meg, hogy a Kúria helyesen ítélte-e meg a konkrét ügynek a véleménynyilvánítás szabadságával összefüggő kapcsolatát. Emellett kimondta, hogy az alperes, azaz Budai Gyula szerint az, hogy Czeglédy Csaba bűnszervezetet tart fenn, általánosító, leegyszerűsítő mondat, de értékítéletnek tekintendő, figyelemmel arra, hogy vele szemben nem először indult büntetőeljárás. Az anyagi juttatással összefüggésben tett kijelentés szintén értékítéletnek minősül önmagában azért, mert a jelölt közéleti hitelességének és függetlenségének megkérdőjelezésére irányul. Az Alkotmánybíróság döntése azt is kiemelte, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának védelmét erősíti, hogy a sérelmezett felszólalás helyszíne az Országgyűlés volt.

A végtelennek tűnő ügy végül ismét a Kúrián landolt, amely immár nem látta helytállónak Czeglédy keresetét és elutasította azt. Egyértelműen kimondta: a felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért a jogerős ítéletet – amely Budai Gyulát igazolta – a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján, hatályában fenntartotta.

Vezető kép: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

Jól ismert figura az alvilágban a választási irodánál parádézó egyik nehézfiú

Magyar ugar 2016 február 24.
A Nemzeti Választási Irodánál kedden balhézó és a szocialista Nyakó István népszavazási kezdeményezését megakadályozó nehézfiúk közül egyikük, Krakovszky Tibor kiváló kapcsolatokat ápolt a hírhedt Koszi-klán bűnbandával – értesült a PestiSrácok.hu. „Tibike” információink szerint korábban a diósdi kettős gyilkosságban is érintett banda egyik tagja mellett testőri feladatokat látott el, ráadásul - a közösségi portálon korábban még megtalálható - egyik fotóján együtt is pózolt a bűnszervezet tagjával.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?