Politikai korrupciós nagyüzem az Európai Parlamentben, avagy immár bizonyított, a SOROSAID hazánk ellen irányul
A Nyílt Társadalom Hálózatának kiemelt európai támogatottjai 2020 és 2023 között 1587 lobbitalálkozón vettek részt, hogy az uniós politikai döntéshozatalt érdemben befolyásolni tudják – derül ki az Alapjogokért Központ kutatásából. Brüsszelben 7500 lobbistának van szabad bejárása az Európai Parlamentbe, a legaktívabbak azonban a Open Society fizetési listájának elsődleges célszervezetei voltak. Köztük a hazánkat folyamatosan mocskoló szervezetek is.
Az Alapjogokért Központ kutatása megállapította:
Sorosék a folyósított pénzügyi támogatással olyan nem kormányzati szervezeteket igyekeztek helyzetbe hozni, amelyek globalista nyomásgyakorlásban érdekeltek, így a listán előkelő helyen szerepel a Transparency International vagy a Helsinki Bizottság mellett több olyan szervezet is, amelyek az illegális bevándorlás vagy a genderideológia első számú pártfogói.
Soros György 2016 és 2023 között összesen 1,4 milliárd dollárt, vagyis mintegy 538 milliárd forintot költött európai és posztszovjet térségbeli NGO-k támogatására. Ezen összegből 90 millió dollár (35 milliárd forint) jutott a brüsszeli székhelyű szervezeteknek.
Az Alapjogokért Központ kutatása szerint a támogatás ellentételezése a politikai haszonszerzés volt: a tranzakciók végső célja az uniós döntéshozatal befolyásolása, ami a politikai korrupció minősített esete.
Az Alapjogokért Központ eddigi elemzéseiben bemutatta, hogy az Open Society Foundations (OSF) miként támogatott liberális szervezeteket Európában és a posztszovjet térségben, Magyarországon, illetve Brüsszelben.
A támogatotti oldal igen vegyes és sok száz szervezetet lefed, viszont egyvalami biztosan közös bennük: mind globalista beállítottságúak és a liberálisoknak kedves témák valamelyikét tűzték zászlajukra. Lehet ez éppen a genderkérdés, a migráció, a háború, az abortusz vagy a jogállamiság. Közös bennük továbbá az is, hogy hazánkról és az európai patrióta jobboldalról igen rossz véleménnyel vannak, gyakran tesznek támadó megnyilvánulásukat velük kapcsolatban.
Brüsszelben a politikai korrupció már hosszú ideje komoly problémát jelent, erre világított rá számos eset, így például az Eva Kaili-botrány, Ursula von der Leyen Pfizer SMS-esei, a Didier Reynders volt EU-s biztos elleni pénzmosási vádak, valamint több, Manfred Weberhez közel álló személy korrupciós ügye is.
Ha megnézzük, hogy milyen vagyonnyilatkozati és átláthatósági szabályoknak kell megfelelni a brüsszeli tisztségviselőknek, aligha meglepő ez – gyakorlatilag minimális korlátok léteznek számukra. Ezek fényében érthető, miért döntött úgy a magyar Országgyűlés, hogy szigorúbb vagyonnyilatkozati követelményeket ír elő az EP-képviselők számára.