Emlékgyűlés és Polbeat az 1988-as nagy Erdély-tüntetés évofrdulóján - Máthé Áron: Fontos tisztelegni a népi-nemzeti tábor nagy tette előtt
A PestiSrácok-csapat szervezésében június 27-én, 17 órától emkékgyűlést tartunk a Szépművészeti Múzeum előtt, ahol felszólal Tőkés László, Máthé Áron és Zétényi Zsolt. Csurka István gyújtó hangú beszédét felolvassa Resetár Dániel, énekel: Fekete Bori. Az 1988-as, százezres tömeget megmozgató nagy Erdély-tünetés a rendszerváltoztatás nyitánya, a nemzeti összetartozás megvallásának bátor, feledhetetlen eseménye volt. Az emlékgyűlést rekonstruált transzparensekkel és (a korszellemnek megfelelően) egy kis jaffázással és fröccsözéssel igyekszünk még különlegesebbé tenni. Az évforduló előestéjén, csütörtökön 18 órakor tartjuk meg a szezon utolsó Polbeat-felvételét az R56 Gasztrosörözőben, melynek Bíró Zoltán, a tüntetés főszervezője, az MDF első elnöke, a Rendszerváltás Történetétét Kutató Intézet alapítója lesz a vendége.
1988. június 27-én zajlott a rendszerváltoztatás első olyan tömegdemonstrációja, amit már nem mert feloszlatni a kommunista hatalom. Ez volt a nagy Erdély-tüntetés, melyet a román diktátor, Nicolae Ceausescu őrült falurombolási terve és a külhoni magyarság megfélelmítése, üldözése ellen szerveztek. Kevéssel előtte, június 16-án még brutálisan szétverték az Orbán Viktor, Kis János és Tamás-Gáspár Miklós részvételével megtartott tüntetést a Batthyány Örökmécsesnél.
Óriási bátorság kellett tehát a nagy Erdély-tüntetés megszervezéséhez, s egyáltalán a részvételhez, mely végső soron hozzájárult az erdélyi magyar örökség jelentős részét fenyegető falurombolási terv megfékezéséhez és a Ceausescu-rezsim végleges nemzetközi elszigetelődéséhez. Százezer magyar ment ki a Hősök terére, dacolva a "Kádár-kolbászokkal".
A magyar nemzet ezen kiállása, az alulról építkező nemzeti mozgalom és a szervezők (köztük első helyen a lakitelkiek, Lezsák Sándor, Bíró Zoltán, Csurka István, illetve Zétényi Zsolt) és a főszervező Nagy László, továbbá a velük tartó fideszes fiatalok, demokratikus ellenzékiek bátorsága előtt szeretnénk tisztelegni azzal, hogy 2025. június 27-én pénteken a PestiSrácok-csapat és a Nemzeti Maximumért Alapítvány szervezésében látványos emlékgyűlést tartunk a Szépművészeti Múzeum előtt, 17 órától.
Felszólal a romániai forradalom temesvári hőse, TŐKÉS LÁSZLÓ, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, MÁTHÉ ÁRON, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese és ZÉTÉNYI ZSOLT az eredeti tüntetés egyik főszervezője, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke. CSURKA ISTVÁN 1988-as, akkor nemzetközi hírűvé vált bátor beszédét felolvassa RESETÁR DÁNIEL színművész, erdélyi és székely dalokat énekel: FEKETE BORI.
Várunk mindenkit szeretettel, aki jelenlétével is demonstrálni kívánja a bátor nemzeti kiállás és az összefogás erejét, jelentőségét! Az érdeklődőknek a szervezők a korszellemnek megfelelően egy kis jaffával, málnával, fröccsel kedveskednek, ülőhely is biztosított.
A Nemzeti Maximumért Alapítvány (volt OIKOSZ Alapítvány) többek között az 56-os Emlékparkot, a november 4-i Halhatatlanok napjákat, az Egy szabad országért fesztivált és a Modellváltás történelmi fesztivált szervezte és számos elismert dokumentumfilm gyártásával jeleskedett a közelmúltban. Ezúttal is igényes és aktuális módon szeretnénk emléket állítani a rendszerváltoztatás első nagy nemzeti-összellenzéki demonstrációjának.
A rendezvény célja nem a puszta megemlékezés, hanem a nemzeti összetartozás erősítése, a (részben) sikeres szabadságküzdelem jelentőségének és aktualitásának hangoztatása, kiállás a ma is jogaiért küzdő nemzettársainkért.
1956 óta a nagy Erdély-tüntetés volt az első tömegdemonstráció, amit a kommunista hatalom kénytelen volt eltűrni. Egyben ez volt a rendszerváltoztatás folyamatának legelső eseménye, amelyen megmutatkozott, hogy a trianoni diktátum és az elnyomó diktatúrák nem tudták szétszakítani a magyarságot. A nemzetpolitika helyes útjának megtartása okán is fontos megőrizni e felemelő és alulról építkező, bátor kiállás, a nagy Erdély-tüntetés emlékét.
Máthé Áron: Az Erdély-tüntetés a népi-nemzeti gondolkodók nagy tette volt
Illyés Gyula, Csoóri Sádnor, majd a lakitelki mozgalom alapítói mertek elsőként a nyilvánosság elé állni a román sovinizmussal szemben, Erdélyért. A nyolcvanas évek elejétől a Bethlen Gábor Alapítvány és a lakitelkiek szervezésében már a nyolcvanas évek elejétől jelentek meg fontos munkák, kezdeményezések a külhoni magyarságért, melyet az akkori MSZMP is eltűrt, mert már nekik is ciki volt, amit a román elvtársak művelnek - mondta el a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese, történész a PestiSrácok.hu-nak adott, fent látható videóinterjúban. Máthé Áron hozzátette: a nagy Erdély-tüntetés kétségtelenül a rendszerváltoztatás nagyon fontos eseménye, amire érdemes emlékezni.
Huth Gergely: Az alulról építkező nemzeti mozgalmak megléte tesz minket immunissá a megosztással szemben
A főszervező, a PestiSrácok főszerkesztője minderről azt mondta a Demokratának adott nagyinterjúban:
A nagy Erdély-tüntetés üzenete ma is aktuális. Azt gondolom, hogy a nemzeti összetartozást erősíteni kell ebben a helyzetben, azt a fajta alulról építkező erőt, amely 1988-ban megmutatkozott, fel kell szítanunk magunkban. Azt az erőt ugyanis ma is birtokoljuk, a megemlékezéssel segíteni szeretnénk, hogy felszínre törjön, érvényesüljön ma is. Ki kell állnunk magunkért és a sajátjainkért!
A teljes interjú ITT olvasható el a Demokratában.
Ajánljuk még az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kiváló archívumát és a Rendszerváltást Kutató Intézet gyűjteményét.
Alább a Magyar Televízió eredeti tudósítása látható a NAVA archívumából.
