Működik a kulturális kémia a Városligetben – Díjesővel zárta történetének legsikeresebb évét a Néprajzi Múzeum
Fotó: INCZELASZLO
Nemcsak az új épület, de maga a Magyar Néprajzi Múzeum is sorra hozza el a rangos nemzetközi elismeréseket. Nem is véletlenül hangsúlyozta Kemecsi Lajos főigazgató hétfői sajtótájékoztatóján, hogy a múzeum történetének legsikeresebb évét zárták. Eddig. A Néprajzi Múzeum ráadásul szép példa arra is, az intézmények együttműködésével kialakult élő kulturális szinergia milyen eredményekre is képes.
A Magyar Néprajzi Múzeum a történetének legsikeresebb évét zárta, hiszen a multimédiás és a design Oscaron is díjakat nyert az intézmény – jelentették be hétfőn. A Néprajzi Múzeum ugyanis két digitális fejlesztése is díjat nyert a múzeumi multimédia Oscarjaként is emlegetett rangos F@IMP fesztiválon. A dubaji fesztiválon a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) hivatalos bizottsága díjazta a Néprajzi Múzeum új állandó kiállításának multimédiás hálózatát, amely 3000 négyzetméteren, interaktív térképekkel, animációkkal és filmekkel kelti életre több mint 3600 eredeti tárgy történetét, valamint az EthnoFusion alkalmazást, amely a zenei alkotás élményét kapcsolja össze a népzenei örökséggel.
A dubaji győzelem az év csúcspontja volt, mert a Néprajzi Múzeum rekordévet zárt: 2025-ben két Red Dot-díjat nyert, bekerült a Luigi Micheletti-díj döntősei közé, a Székelyek – Örökség mintázatok - nevű kiállítás elnyerte az Év Kiállítása 2025 címet, kiadványa, a ZOOM katalógus pedig három nemzetközi designdíjat is hazahozott. A múzeum ezzel a nemzetközi szakmai elitbe emelkedett – a Red Dot-ot a designvilág Oscarjának nevezik.
Az egész Liget-projekt megalkotásának volt egy olyan vezérelve, hogy a Városliget kulturális intézményei egymást is erősítsék, rendezvényeikkel, tárlataikkal egy folyamatos kulturális szinergiát hozzanak létre
– fogalmazott portálunk érdeklődésére Kemecsi Lajos. A Néprajzi Múzeum főigazgatója ugyanakkor hozzátette, ez a gondolat ugyanakkor korántsem olyan új keletű, mint gondolnánk. A Néprajzi Múzeum költözési fázisában, az előkészítés során már előkerült száz évről korábbról is az a meglátás, hogy ha egy új néprajzi múzeum a Városligetben épülne fel, az azért is lenne jó, mivel az ott lévő intézményekkel egy egymást erősítő közös működés is kibontakozhatna.
Ez az, ami most megvalósult
-fogalmazott. Kemecsi Lajos példaként említette, hogy a Magyar Zene Háza programjaihoz a Néprajzi Múzeum is hozzájárult a saját gyűjteményével, a két intézmény tehát éppen nem rivalizál.
Akár a programszervezés, akár a szakmai tartalmak, akár a zenei gyűjteményünk kibontásának és komplex bemutatásának a lehetőségeiben nagyon jó segítőtársaink
-nyomatékosította.
A főigazgató kitért arra, más együttműködések is születtek, például bizonyos tematikák mentén, például a Magyar Nemzeti Galériában jelenleg is látható olyan időszaki tárlat, ahol a Néprajz Múzeum műtárgyai is jelen vannak, ahogyan a Néprajzi Múzeum állandó kiállításában kortárs magyar művészek alkotásai is megjelennek, hiszen a néprajztól sem idegen a művészeti megközelítés.
Ideje másképp gondolni a Néprajzi Múzeumra
Messze van az az idő, amikor a kultúra templomaiként, halkan, posztópapucsban suhanó teremőrök árnyékában poros tárgyakat őrizgető helyként gondolhattunk a múzeumokra
- fogalmazott Kemecsi Lajos arra utalva, hogy a modern múzeumok átértékelték, hogyan lehet az olykor befogadhatatlan mennyiségű tárgyat, és a hozzájuk kapcsolódó tudásanyagot befogadhatóvá tenni, amelyet egy-egy tárlat felvonultat. Mint kifejtette, a Néprajzi Múzeum sem elégszik meg azzal, hogy a látogatóknak szánt vendégkönyvekből vonjanak le tapasztalatokat.
Konkrét látogató vizsgálataink vannak. Kutatásokat végzünk, kielemezzük a látogatók mozgását, hol állnak meg gyakrabban, milyen eszközöket használnak, és ezekből vonunk le következtetéseket
-fogalmazott.
Mint kiemelte, a különböző jegykonstrukciók, bérletek is arra utalnak, ma már a Néprajzi Múzeumba bérlettel jönni egyszerűen anyagilag is megéri, hiszen így lehet az egyébként egyszerre befogadhatatlan méretű és komplexitású állandó kiállítást élvezni. Hozzátette, a világ nagy múzeumai már úgy tekintenek magukra, mint találkozási helyekre, ahol biztonságok körülmények között lehet más kultúrákkal is megismerkedni.
És miért ne tehetnénk ezt rendszeressé, állandóvá?
-összegzett Kemecsi Lajos.
