Pesti Srácok

Cannes-ban is elámultak, milyen hipermodern múzeumkomplexumot építenek már megint a magyarok (EXKLUZÍV VIDEÓ - GALÉRIA)

Cannes-ban is elámultak, milyen hipermodern múzeumkomplexumot építenek már megint a magyarok (EXKLUZÍV VIDEÓ - GALÉRIA)

Szinte már szokatlan az olyan év, ha a magyar építészet legújabb tervei, vagy befejezett projektjei ne kerülnének a szakma érdeklődésének középpontjában. Így történt idén is, már az év elején Cannes-ban, ahol a rangos szakmai találkozón ezúttal a Debrecenbe tervezett új Természettudományi Múzeum épületének tervei debütáltak, nem kis figyelmet keltve...

Különböző szakterületek is tartanak olyan többnapos gálákat, amely éppoly jelentősek, sőt a valóságban, a mindennapi életünket tekintve még annál is nem jelentősebbek, mint egy filmfesztivál, díjazott színészhírességekkel és természetesen grandiózus filmalkotásokkal. Cannes-ban a filmfesztivál mellett például több mint harminc éve rendezik meg a világ vezető nemzetközi ingatlanpiaci szakkiállítását és konferenciáját. Miért fontos ez? Mert bár Cannes-ban egyelőre még mindig elmaradnak a rendszeres magyar filmszakmai sikerek, ellenben az építészet terén éppen fordított a helyzet. Szinte már szokatlan, ha aktuálisan nincs díjazott, vagy arra esélyes projekt, esetleg már elkészült épület. Büszkeségre a 2026-os kiállításon most épp a Debrecenbe tervezett új Természettudományi Múzeum volt, amelyről máris azt rebesgetik szakmai berkekben, hogy ha elkészül, díjesőre számíthat.

Cannes
Ilyen grandiózus tervekre még Cannes-ban sem voltak felkészülve

De, kezdjük a történetet a legelején. A Kormány még 2019-ben döntött arról, hogy a betervezett új Magyar Természettudományi Múzeum Debrecenben kapjon helyet. Az épületkomplexum megtervezésére kiírt pályázaton végül a világhírű Bjarke Ingels Group és a Vikár és Lukács Építész Stúdió közös pályaművét választották ki. A két tervezőirodát alapvetően a filozófiájuk kapcsolhatta össze, érdemes végigolvasni a bemutatkozásukat is, alapvetően a fenntarthatóság, a jövőbemutató megoldások, a magas minőség és a funkcionalitás a közös hívószavaik. Erre számíthatnak és ezt várhatják el a magyarok és természetesen a debreceniek az épületkomplexumtól.

  • Lényegében ennek a közös filozófiának, szemléletrendszernek a valóságba álmodását mutatták be Cannes-ban, a magyar pavilonban. Igaz, ott állítólag 3D-s bejárásra is volt lehetőség, de azért az alábbi, szintén a kiállításon debütáló videó is eléggé árulkodóra sikeredett.

A Nagyerdő az ötlet egyik kulcseleme

Amit talán a videó kevésbé mutat meg, mégis a tervek egyik különlegességét adja, hogy a múzeum megépülése jelentős módon hozzá fog járulni a Nagyerdő ökológiai megújulásához is. A tervezők szándéka szerint az egykori Oláh Gábor utcai stadion helyén létrejövő, 23 ezer m²-es komplexum jelentős része belső kertként funkcionál majd, a zöldtető pedig őshonos növényekkel borítva természetes módon terjeszti ki az erdő lombkoronáját. Az épület formája és tömege szervesen fog illeszkedni a környezetbe, minimális vizuális terhelést jelentve, így ösztönözve az állat- és növényvilág visszatérését. A múzeum ráadásul a Nagyerdő és a Hortobágy világörökségi helyszínének közelségében épül, így egyedülálló lehetőséget kínál a természetvédelem, az oktatás és a tudomány összekapcsolására. Mint az épület kapcsán fogalmaznak,

az intézmény a természetvédelmi szemléletformálás központja lesz, amely egyszerre szolgálja a tudományos ismeretterjesztést, a közösségi élményeket és a fenntartható jövő építését – élő példájaként annak, hogy az építészet kulturális tájelemként és az ökológiai helyreállítás eszközeként is működhet.

 

Debrecen szokásához híven ambiciózus

Az új intézmény és Debrecen kapcsolatával várhatóan nem lesznek gondok, hiszen a város már maga is igen nagy, előremutató reményekkel tekint annak megvalósulása elé. Sőt, a szakma is úgy tekint a projektre, mint amely Debrecent Kelet-Európa vezető természettudományi központjává, egyben a térség meghatározó turisztikai és kulturális csomópontjává emeli. Itt már nem is feltétlen csak a látogatók magas száma, hanem annak összetétele is érdekes, hiszen a kiállítás a hazain túl a romániai Partium, kárpátaljai Ukrajna és a kelet-szlovákiai régiók lakosságát is meg tudja majd szólítani. A Debrecent érintő változások kapcsán az a cél fogalmazódott meg,

hogy a város országos és nemzetközi szinten is versenyképes kulturális erőtérként jelenjen meg.

Az új Természettudományi Múzeum a tervek szerint nemcsak kiállítótér, hanem élő, nyitott közösségi tér lesz, amely élményt kínál minden korosztály számára. A belső és külső terek szorosan integrálódnak: a tetőkert, tematikus játszótér, interaktív installációk és szabadtéri színpad egyaránt ideális helyszínt biztosítanak családoknak, iskolai csoportoknak, turistáknak és tudományos közösségeknek. Az épület előcsarnoka és kertje nyitott találkozóhelyként funkcionál, mely a nyitvatartási időn túl is ingyenesen látogatható – így a múzeum újfajta közösségi élménytérré válik Debrecen szívében.

 

Méltó épületet a rangos múzeumnak

Az új épületnek persze komoly igényeknek kell megfelelnie, mivel a magyar természettudományi gyűjtemény a Kárpát-medence legnagyobb természetrajzi és embertani kollekciója, amelyben több mint 11 millió természeti objektum található, köztük 360 ezer faj. Ezzel Európa legjelentősebb természettudományi gyűjteményei közé sorolják. Ahogy azt már az az új Néprajzi Múzeumnál is elvárásként megfogalmazták, az épületnek a muzeológus szakemberek igényeinek is meg kell felelnie. Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója ezzel kapcsolatban fogalmazott úgy,

az új kiállító épület az intézmény igényeire szabott, az általa vállalt ismeretterjesztő és kutatási tevékenységet maximálisan támogató, a természeti környezettel harmonikus egységben működő egyedülálló múzeum lesz.

Kiemelte továbbá,

az egyetem jelenléte nem csupán garancia a szakember-utánpótlás folyamatos biztosítására, hanem olyan szakmai közösséget és tudományos támogatást jelent, amely egyedülálló Magyarországon. Ez az összefonódás nemcsak a hallgatók és kutatók számára kínál páratlan lehetőségeket, hanem biztosítja, hogy a múzeum hosszú távon is a legmagasabb szakmai színvonalon működhessen.

Cannes tapasztalatai díjesőt sugallnak

A Cannes-i kiállítás tapasztalatai azt mutatják, a debreceni Természettudományi Múzeum új épülete a magyar kortárs építészet következő ikonikus projektje lehet, 

amely – a nemzetközi szakma várakozásai szerint – a következő évek egyik legtöbbet idézett európai múzeumépületévé válhat.

null
null
null
null
null
null
null
null
null


 


 

 

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?