Pesti Srácok

Cannes-ban is elámultak, milyen hipermodern múzeumkomplexumot építenek már megint a magyarok (EXKLUZÍV VIDEÓ - GALÉRIA)

Cannes-ban is elámultak, milyen hipermodern múzeumkomplexumot építenek már megint a magyarok (EXKLUZÍV VIDEÓ - GALÉRIA)

Szinte már szokatlan az olyan év, ha a magyar építészet legújabb tervei, vagy befejezett projektjei ne kerülnének a szakma érdeklődésének középpontjában. Így történt idén is, már az év elején Cannes-ban, ahol a rangos szakmai találkozón ezúttal a Debrecenbe tervezett új Természettudományi Múzeum épületének tervei debütáltak, nem kis figyelmet keltve...

Különböző szakterületek is tartanak olyan többnapos gálákat, amely éppoly jelentősek, sőt a valóságban, a mindennapi életünket tekintve még annál is nem jelentősebbek, mint egy filmfesztivál, díjazott színészhírességekkel és természetesen grandiózus filmalkotásokkal. Cannes-ban a filmfesztivál mellett például több mint harminc éve rendezik meg a világ vezető nemzetközi ingatlanpiaci szakkiállítását és konferenciáját. Miért fontos ez? Mert bár Cannes-ban egyelőre még mindig elmaradnak a rendszeres magyar filmszakmai sikerek, ellenben az építészet terén éppen fordított a helyzet. Szinte már szokatlan, ha aktuálisan nincs díjazott, vagy arra esélyes projekt, esetleg már elkészült épület. Büszkeségre a 2026-os kiállításon most épp a Debrecenbe tervezett új Természettudományi Múzeum volt, amelyről máris azt rebesgetik szakmai berkekben, hogy ha elkészül, díjesőre számíthat.

Cannes
Ilyen grandiózus tervekre még Cannes-ban sem voltak felkészülve

De, kezdjük a történetet a legelején. A Kormány még 2019-ben döntött arról, hogy a betervezett új Magyar Természettudományi Múzeum Debrecenben kapjon helyet. Az épületkomplexum megtervezésére kiírt pályázaton végül a világhírű Bjarke Ingels Group és a Vikár és Lukács Építész Stúdió közös pályaművét választották ki. A két tervezőirodát alapvetően a filozófiájuk kapcsolhatta össze, érdemes végigolvasni a bemutatkozásukat is, alapvetően a fenntarthatóság, a jövőbemutató megoldások, a magas minőség és a funkcionalitás a közös hívószavaik. Erre számíthatnak és ezt várhatják el a magyarok és természetesen a debreceniek az épületkomplexumtól.

  • Lényegében ennek a közös filozófiának, szemléletrendszernek a valóságba álmodását mutatták be Cannes-ban, a magyar pavilonban. Igaz, ott állítólag 3D-s bejárásra is volt lehetőség, de azért az alábbi, szintén a kiállításon debütáló videó is eléggé árulkodóra sikeredett.

A Nagyerdő az ötlet egyik kulcseleme

Amit talán a videó kevésbé mutat meg, mégis a tervek egyik különlegességét adja, hogy a múzeum megépülése jelentős módon hozzá fog járulni a Nagyerdő ökológiai megújulásához is. A tervezők szándéka szerint az egykori Oláh Gábor utcai stadion helyén létrejövő, 23 ezer m²-es komplexum jelentős része belső kertként funkcionál majd, a zöldtető pedig őshonos növényekkel borítva természetes módon terjeszti ki az erdő lombkoronáját. Az épület formája és tömege szervesen fog illeszkedni a környezetbe, minimális vizuális terhelést jelentve, így ösztönözve az állat- és növényvilág visszatérését. A múzeum ráadásul a Nagyerdő és a Hortobágy világörökségi helyszínének közelségében épül, így egyedülálló lehetőséget kínál a természetvédelem, az oktatás és a tudomány összekapcsolására. Mint az épület kapcsán fogalmaznak,

az intézmény a természetvédelmi szemléletformálás központja lesz, amely egyszerre szolgálja a tudományos ismeretterjesztést, a közösségi élményeket és a fenntartható jövő építését – élő példájaként annak, hogy az építészet kulturális tájelemként és az ökológiai helyreállítás eszközeként is működhet.

 

Debrecen szokásához híven ambiciózus

Az új intézmény és Debrecen kapcsolatával várhatóan nem lesznek gondok, hiszen a város már maga is igen nagy, előremutató reményekkel tekint annak megvalósulása elé. Sőt, a szakma is úgy tekint a projektre, mint amely Debrecent Kelet-Európa vezető természettudományi központjává, egyben a térség meghatározó turisztikai és kulturális csomópontjává emeli. Itt már nem is feltétlen csak a látogatók magas száma, hanem annak összetétele is érdekes, hiszen a kiállítás a hazain túl a romániai Partium, kárpátaljai Ukrajna és a kelet-szlovákiai régiók lakosságát is meg tudja majd szólítani. A Debrecent érintő változások kapcsán az a cél fogalmazódott meg,

hogy a város országos és nemzetközi szinten is versenyképes kulturális erőtérként jelenjen meg.

Az új Természettudományi Múzeum a tervek szerint nemcsak kiállítótér, hanem élő, nyitott közösségi tér lesz, amely élményt kínál minden korosztály számára. A belső és külső terek szorosan integrálódnak: a tetőkert, tematikus játszótér, interaktív installációk és szabadtéri színpad egyaránt ideális helyszínt biztosítanak családoknak, iskolai csoportoknak, turistáknak és tudományos közösségeknek. Az épület előcsarnoka és kertje nyitott találkozóhelyként funkcionál, mely a nyitvatartási időn túl is ingyenesen látogatható – így a múzeum újfajta közösségi élménytérré válik Debrecen szívében.

 

Méltó épületet a rangos múzeumnak

Az új épületnek persze komoly igényeknek kell megfelelnie, mivel a magyar természettudományi gyűjtemény a Kárpát-medence legnagyobb természetrajzi és embertani kollekciója, amelyben több mint 11 millió természeti objektum található, köztük 360 ezer faj. Ezzel Európa legjelentősebb természettudományi gyűjteményei közé sorolják. Ahogy azt már az az új Néprajzi Múzeumnál is elvárásként megfogalmazták, az épületnek a muzeológus szakemberek igényeinek is meg kell felelnie. Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója ezzel kapcsolatban fogalmazott úgy,

az új kiállító épület az intézmény igényeire szabott, az általa vállalt ismeretterjesztő és kutatási tevékenységet maximálisan támogató, a természeti környezettel harmonikus egységben működő egyedülálló múzeum lesz.

Kiemelte továbbá,

az egyetem jelenléte nem csupán garancia a szakember-utánpótlás folyamatos biztosítására, hanem olyan szakmai közösséget és tudományos támogatást jelent, amely egyedülálló Magyarországon. Ez az összefonódás nemcsak a hallgatók és kutatók számára kínál páratlan lehetőségeket, hanem biztosítja, hogy a múzeum hosszú távon is a legmagasabb szakmai színvonalon működhessen.

Cannes tapasztalatai díjesőt sugallnak

A Cannes-i kiállítás tapasztalatai azt mutatják, a debreceni Természettudományi Múzeum új épülete a magyar kortárs építészet következő ikonikus projektje lehet, 

amely – a nemzetközi szakma várakozásai szerint – a következő évek egyik legtöbbet idézett európai múzeumépületévé válhat.

null
null
null
null
null
null
null
null
null


 


 

 

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)