Mégis megmenthető Budapest ikonikus jelképe, a Szent Koronát tartó Gábriel arkangyal szobra (FOTÓRIPORT)

Még 2024 őszén emelték le talapzatáról a Hősök tere és egész Budapest ikonikus jelképét, a Gábriel arkangyalt ábrázoló szobrot. Az alkotás 120 éve először került le tüzetesebb restaurálás céljából eredeti helyéről. A nemrégiben lezárult, minden részletre kiterjedő tudományos és restaurátori állapotfelmérés során azonban nemvárt problémák egész sora merült fel. Gábriel arkangyal szobra még az előzetes becsléseknél is gyászosabb képet mutatott, olyannyira, hogy a vizsgálatok egy szakaszánál az is felmerült, újra kell önteni a több mint száz éves alkotást, amely az elmúlt időben az időjárás legváltozatosabb kihívásainak kellett ellenálljon.

Csütörtökön, sajtótájékoztató és sajtóbejárás keretében jelentették be, hogy a restaurálás rendelkezésre álló eszköztárának legszélesebb körű használatával mégis megmenthető Gábriel arkangyal, sőt, még az év végén visszakerülhet eredeti őrhelyére.

Gábriel arkangyal szobra nem véletlenül tartja kezében a Szent Koronát

A honfoglalás ezredik évfordulóját 1896-ban ünnepelte Magyarország. A millenniumi év megörökítése érdekében megvalósítandó fejlesztésekről törvényt fogadtak el, amely többek között elrendelte a Hősök terén található Szépművészeti Múzeum és az ugyanitt található millenniumi emlékmű megépítését. A magyar nemzet ezeréves történetét méltó módon képviselő emlékmű megtervezésére Schickedanz Albert (1846–1915) építész és Zala György (1858–1937) szobrász kapott megbízást, akik a magyar történelem kiemelkedő személyiségeit felsorakoztató emlékmű központi, égbetörő oszlopára Gábriel arkangyal szobrát helyezték. Gábriel a keresztény, zsidó és iszlám hagyományban is kiemelt szerepet játszik, mint az isteni akarat közvetítője.

A szárnyas arkangyal csaknem ötméteres alakja elsőként készült el a millenniumi emlékmű szobrai közül és azt az 1900. évi párizsi világkiállítás magyar szekciójában is bemutatták. A monumentális alkotás elnyerte a világkiállítás nagydíját. A világkiállításról hazatérve Gábriel arkangyal szobra már 1901-ben felkerült a központi oszlop tetejére, a teljes emlékmű azonban végleges formájában csak 1929-ben került átadásra.

Konkrétan balesetveszélyes volt az emlékmű

A sajtótájékoztató keretében a szakemberek részletes tájékoztatást adtak a szobor megromlott állapotának részletes hátteréről. A helyzet valódi súlyosságát azzal jellemezték, hogy a helyszíni felmérés során a szakemberek két, egyenként olyan húsz kilogrammos bronz levéldíszt fedeztek fel, amelyek már kimozdultak eredeti beépítési helyükről – csupán egyetlen alattuk lévő elembe akadva maradtak meg a magasban. Azaz, bármikor a mélybe zuhanhattak volna.

Indokolt volt a szobor leemelése

Az eredetileg 1901. október 24-én a helyére emelt, közel öt méter magas szobrot az idők során többször is felújították, legutóbb többek között a Millecentenárium alkalmából 1995–96-ban, majd 2021-ben, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előtt. Ugyanakkor már a 2020-as évek, több egymást követő vizsgálat egyértelműsítette, hogy a szobor és a korinthoszi oszlopfő rögzítései kritikus állapotban vannak. Ezek a beavatkozások azonban jellemzően esztétikai jellegűek voltak, a szobor belső szerkezetét nem érintették. Mint Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója megjegyezte,

• Már maga a szobor 2024 őszi leemelése is bravúros mérnöki teljesítménynek bizonyult, a több tonnás szoborkompozíciót ugyanis csak több darabban lehetett leemelni, Gábriel arkangyal figuráját a lábai alatti, a glóbuszt jelképező gömb felső felével együtt eresztették le, míg a Szent Koronát és a kettőskeresztet még a helyszínen választották le a kezéből. A korinthoszi oszlopfejezet több mint száz különálló elemét egyedi azonosítókkal és konszignációs térképpel dokumentálva bontották szét, hogy minden elem pontosan a helyére kerülhessen majd.

Dokumentálás, felújítás, állagmegóvás

A restaurálási folyamatot magát pontos dokumentálás előzte meg, a szoborról nagy felbontású fotódokumentáció, mikroszkópos vizsgálat, 3D-s digitális modell készült. A tisztítást végül alacsony nyomású száraz szemcseszórással végezték egy speciális, felületkímélő koptató anyag segítségével, amely képes a patina megőrzése mellett, az alapfém sérelme nélkül elvégezni a feladatot.

A vizsgálatok lezártát követően rövidesen megindul a szobortest szerkezeti felújítása. A belső acélcsavarok szükség szerint cserére kerülnek, korrózióvédett kötőelemek alkalmazásával. A sérült bronzelemek javítása hegesztéssel, illetve indokolt esetben 3D szkennelés alapján készített rekonstrukcióval történik; a fejezet több mint 40 darab, változó méretű tartókonzolja egyenként kerül méretezésre és kialakításra. A patinázást követően viasz alapú felületvédelem biztosítja majd a bronz hosszú távú állagmegóvását.

Egy titokzatos papírtekercs is előkerült

A restaurálás váratlan meglepetést is tartogatott: 2024 októberében, a szobor beton gömb talapzatának feltárása közben a szobrászrestaurátorok egy összetört üvegedényt találtak – benne egy feltekert papírdokumentummal és nyolc fém pénzérmével. Az időkapszula feltehetően az emlékmű 1901-es avatásának idején került a talapzatba és feltáratlanul maradt. A papír nedves, erősen szennyezett állapotban, felületén üvegszilánkokkal és betonszemcsékkel került elő, szabad szemmel azonban semmilyen írásnyom nem volt látható rajta. A Szépművészeti Múzeum – Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) laborjában végül sikerült láthatóvá tenni a feltételezett írást. Négy nevet azonosítottak be, Romy Béláét, a Miniszterelnökség osztályvezetőjét; Schickedanz Albertét, a Millenniumi Emlékmű építészét; Aggházy Gyuláét, festőművészt és tanárt; valamint Adriaan Willem Weissmant, Amszterdam holland főépítészéét. A szöveg töredékes és a papír sérülései miatt hiányosan olvasható: „Ezerkilencszázegy év október hó huszon[harmadi]kán, midőn az emlékmű nagy oszlo[pát] Isten segítségével befejezik […] követ[…] az alulírottak jelenlétében.”

Nem csak a nemzeti emlékhely, hanem a nemzet őre is

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója a sajtótájékoztatón kiemelte, a Hősök tere, mint nemzeti emlékhely, a magyar történelem egyik legfontosabb szimbolikus tere, amelynek középpontjában immár több mint egy évszázada Gábriel arkangyal alakja emelkedik. A szobor nemcsak a Millenniumi emlékmű ikonikus eleme, hanem a magyar államiság és keresztény hagyomány egyik kiemelkedő jelképe is. Hozzátette, a restaurálás ezért nem pusztán egy műalkotás megóvását jelenti, hanem annak a szimbolikus örökségnek a megőrzését is, amelyet a Hősök tere és a Millenniumi emlékmű a magyar nemzet számára képvisel. 

- fogalmazott a főigazgató.