Pesti Srácok

Az is egy lényeges választási mutató, hogy a magyar parlamentben elvileg százszázalékos jobboldali többség van

Az is egy lényeges választási mutató, hogy a magyar parlamentben elvileg százszázalékos jobboldali többség van

Volt ez a vita, vagy polémia, amit a maga egyszerű, proletár stílusában kezdett a Tótavé nevű kereszténygyűlölő megmondóember. Ő ugyanis úgy látja, hogy a választási eredmények tükrében a magyar polgári-keresztény oldal „ketté lett hugyozva”. Nos, a tények, a számok ellenben azt bizonyítják, hogy éppen a progresszív-baloldal az, amiből végképp nem kér Magyarország. Hogy Tótavé is értse, bár még ő sem vette észre a végtelen nagy tehetségében, de ketté lett hugyozva.

Hann Endre a baloldal ünnepelt hőse, aki mindenkinél pontosabban ki tudta kutatni, mennyire nagyon nyer majd a Tisza Párt. Persze, lehetett ez vágybeteljesítő jóslat is, egy olyan blöff, amibe neves közvéleménykutató cégével beleállt. De, mivel bejött a számítása, joggal kérhet elégtételt az őt kritizálókon. És innentől minek kérdőjelezzük meg legújabb kutatási eredményeit, amelyek szerint a pártot választani tudók körében már 66:25 (a szavazókorú népesség esetén 56:21) arányban előzi a Tisza a Fidesz-KDNP-t. Pláne minek megkérdőjelezni olyan kutatást, ami előre elvárható eredménnyel zárult. Minden választás után – ez még csak nem is magyar sajátosság – a győztes párthoz igazodnak a választók, ezt teszi a siker.

magyar
Na, kik nem fognak hiányozni a magyar parlamentből?

Meg még azt is teszi a siker, amit a Medián szintén mért, hogy máris jóval többen emlékeznek úgy, hogy a Tiszára szavaztak, mint ahányan valóban. A megkérdezettek 59 százaléka válaszolta ugyanis azt, hogy a Tiszára szavazott és 26 százaléka, hogy a Fideszre, miközben a választási eredmény 53–39 volt.

Az ilyen felmérések természetesen pusztán arra jók, hogy megerősítsék, a győztes győzött, a vesztes vesztett, és a vesztesek egy része a győzteshez húz. Ehhez azért nem kell nagy tudomány, de a számokon vitathatatlanul lehet élvezkedni.

Észlelte egyáltalán valaki, mi történt a magyar baloldallal?

Ebből az élvezkedésből viszont vastagon kiveszik a részüket a baloldali megmondóemberek, akik szerint a Fidesz majd törpepárt lesz, és a végén felszívódik. Jellemzően azok a leghangosabbak, akik parlamenti képviselethez sem jutottak. Pedig a Medián őket is mérte, eszerint a helyzetük és kilátásaik változatlanul elkeserítőek. Sem a DK, sem a Párbeszéd, sem a Kétfarkú Kutyapárt, sem az MSZP, sem az LMP, sem a Momentum Mozgalom nem jutna be a parlamentbe. Lényegében alig léteznek.

 Vége. 

Őket most csak azért soroltuk itt fel, mert ők a csúfosan megbukott magyar baloldal. Egyes pártok ráadásul közülük úgy léptek vissza Magyar Péter javára, hogy senki nem kérte erre őket. A Tisza Pártnak nem volt szüksége a gesztusaikra, nélkülük is simán megnyerték a választást. Magyar Péter tehát nem tartozik ezeknek az embereknek semmivel. És, ismerve őt, nagy ívben tesz is a Jámbor Andrásokra, Fegyőrökre, Kunhalmi Ágikákra, meg a többi hasznos hülyére.

  • Lehet még egy darabig a Fidesz vereségén kajánkodni, vagy elszámoltatást fröcsögni, de egy dologgal azért jó, ha szembesül a progresszív holdudvar. A magyar társadalom abszolút nem tart rájuk igényt. Nemhogy kormányozni nem tartják őket alkalmasnak, de még ellenzéknek sem. 

Egy magyar szuper mérföldkő

Elviekben, mivel a Tisza is jobbközép pártként definiálja magát (azért itt majd lesznek meglepetések, csak kezdjen el kormányozni) jelenleg egy százszázalékosan jobboldali többségű parlamentje van Magyarországnak, és ez a Fidesznek köszönhető. A Fidesz-KDNP által képviselt értékrenddel ellentétes párt sosem tudta volna legyőzni az Orbán-kormányt. 

Kétségtelenül elfideszesedett, legalábbis világlátásában a magyar társadalom. 

Szóval, valaki végre felvilágosíthatná Tótavét, meg az egész baloldali közösséget, hogy ki is lett itt kettéhugyozva valójában. 

 

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.