Aljas hazugság a CÖF plakátja, Vona másik baloldali pártnak udvarol
Politikatörténeti pillanatnak lehetünk szemtanúi! Most történik meg először az, hogy a Jobbikot nem mások boronálják össze baloldali, vagy liberális pártokkal, de nem is a CÖF rakja Vonát és Gyuriferit egy plakátra, hanem ők maguk vallják meg hajmeresztő együttműködési szándékaikat. Ezúttal a jobbosok szemében lájtosabb elmpével teszteli a sajátjait a Jobbik.
Az atv.hu-n egy
minden porcikájában pikáns cikk
látott napvilágot. Egy sajtómunkásokkal történt háttérbeszélgetésre hivatkozva jelent meg az a Jobbik és az LMP viszonylatában, hogy Vona szerint “még nem kristályosodott ki, milyen politikai összefogás jöhet létre a két párt között a kormányváltás érdekében, de mindketten partnerként, sőt bizonyos ügyek mentén szövetségesként tekintenek egymásra.” Ami igazán érdekes az írásban, hogy a cikk szerzője nem a szokásos igaznak, vagy hamisnak értelmezhető “önmagukat megnevezni nem kívánó jobbikos forrásokra” hivatkozik, hanem egy Vona Gáborral és Volner Jánossal történt háttérbeszélgetésen elhangzottakra. Megjegyzem már az is fura, hogy jobbikos vezetők átévés újságírókkal háttérbeszélgetnek, hisz néhány éve még porig akarta a Jobbik elnöke rombolni a tévét... De hát a G. Nap óta a sajtóban, a Jobbik lelkének elvétele óta pedig a politikában tényleg minden másképp van! Az egész cikk jól látható célja egyfajta teszt. A jobbikosok reakciójának tesztelése. Ha nem jön be, azaz nagyobb lesz a hőbörgés a tagságban az elempé miatt, mint amennyit esetleg nyerni lehet a baloldali szavazók közül egy ilyen felvetéssel, akkor úgyis itt a Karácsony, szépen lenyugszanak majd a kedélyek, aztán lehet mindent cáfolni. Vagy kidumálni, hogy ez az együttműködés nem is olyan együttműködés, mint azt a sajtó tálalta. Nem véletlen tehát, hogy nem is egy interjúban, hanem egy háttérbeszélgetésen hangzottak el ezek a mondatok. Hisz ezek így mégsem egyenes, egyértelmű és később számon kérhető megnyilatkozások. Könnyebb őket később kipofázni, ha nem jön be! Az elempéseket pedig úgy meglepte ez az egész, mint a rossz helyre pisilő kutyust a szigorú gazdija. Jól látszik az első reakciójukon, hogy fingjuk sem volt arról, hogy a Jobbik mit tervez. Hisz körülbelül ugyanabban az időben a párt egyik elnöke,
Hadházy a HírTV-ben egyáltalán nem cáfolta az együttműködés lehetőségét
. Diplomatikusan így fogalmazott: „Hazudik az az ellenzéki vezető, bárki is az bármelyik oldalon, aki azt mondja, majd ő lesz az, aki le fogja győzni a kormányt. Ezen valóban közösen kell dolgozni, de úgy, hogy megtartjuk a saját magunk indentitását. Ez nagyon lényeges kérdés”. Míg a párt másik elnöke,
Szél Bernadett fejvesztve rohant a Klubrádióba, hogy mindent cáfoljon
. Este pedig jót veszekedhettek telefonon, hogy ki mit nyilatkozott... Visszatérve a Jobbikra, fontos megemlíteni azt, hogy Vonának nem ez az első ilyesfajta stratégia tesztelése. Orosházán már mondott egy olyat, amire végül nagyon kevesen kapták fel a fejüket. Nem is volt lázadás a Jobbikon belül. A helyi lapnak fogalmazott
így november végén
: “Ha egy adott feladatra egy olyan szakember a jó, aki akár vállaltan baloldali, akkor is azt mondom, ő menjen oda. Mert ha ő alkalmas a feladatra mondjuk az egészségügyben, a határvédelemben, az oktatásban, akkor nekünk ő kell. Mert ő adja hozzá a legtöbb tudást.” És mivel senki nem akadt ki ezen, a CÖF Gyuriferis plakátját pedig sokan még mindig nem vették komolyan; sőt: a szentendrei baloldalnak tett gesztus, a visszalépés után sem lett a Jobbikon belül palotaforradalom - így most egy kissé messzebbre merészkedett Vona a baloldali kalandozásaival. Így lassan sietve ugyan, de szépen és jól láthatóan egyre beljebb lépked a balliberális politika területére a Vona vezette Jobbik. Kitolva ezzel egyre inkább a szimpatizánsaik tűrésküszöbét.
