„A rendszer áldozatai”, avagy a kommunizmus kísértete járja be a haladó sajtót

Eljutottunk odáig, hogy már a mérce.hu-t se kell kinyitni, ha kommunista propagandára vágyunk. Elég bármelyikre kattintani a számtalan haladó sajtótermék közül, és rögtön az arcunkba landol minden, ami mostanában divatos az angolszász baloldalon: kommunizmus, szocializmus, identitáspolitika, fehér-ellenes rasszizmus és Izrael-ellenesség.

De most foglalkozzunk csak a kommunizmussal, ami – mint az számtalanszor hallhatjuk a kis őszigólyás forradalmárkáktól – egy remek elmélet, csak valahogy mindig hiba csúszott a megvalósításba, ezért újra meg újra neki kell állni. Most éppen a nyugati világban, annak is az angolszász részében szeretnék ismét kipróbálni. De a külpolitika iránt nem különösebben érdeklődők is pontos képet kaphatnak a nyugati világban terjedő agylágyulásról, a kommunizmus iránti egyre növekvő vágyukról, amennyiben magyar haladó médiát olvasnak. Már nem kell különösebb nyomot nem hagyó, de azért igyekvő kommunista propagandatermékeket felkutatni, elég például a legnagyobb, a legfüggetlenebb, a legszakmaibb, legnegyedikhatalmiágibb kiadványt.

Nézzünk egy tökéletes példát a nemzetköziesített, hálózatba szervezett haladásról:

„A csomagfosztogatás oka egyrészről a munkások alacsony bére, másrészről a munkaerőhiány, derült ki informátorunk leírásából. Nincs pénz, kevés az ember, ezért lophatnak.”

(Forrás: Index, Földesmesék)

Értsd: mindenki a rendszer áldozata. Nem az történt, hogy néhány becsületet és tisztességes munkát hírből nem ismerő figura azért jelentkezik hordárnak a repülőtérre, hogy ott lophasson, hanem mert a rendszer felzabálja, rákényszeríti őket a bűnre.

Mert a rendszer bűnös, a delikvenst a rendszer teszi bűnözővé, és az Index ezért kénytelen a rendszer ellen harcolni. Valahogy így.

Mennyire előremutató volt a ‘90-es évek SZDSZ-e, a megélhetési bűnözés fogalmának kitalálói. Ebbe a kategóriába helyezve felmentettek mindenkit, aki kemény munka helyett inkább mások kemény munkával megtermelt vagyonát fosztogatta. Az SZDSZ volt az első, talán az egész fejlett világot tekintve, aki áldozatnak volt képes beállítani a bűnözőket, amiből egyenesen következett, hogy az áldozat az igazi bűnös, hiszen vagyonkája rejtegetésével akadályozza a bűnözőket. Az Index persze, mint minden rendes haladó, ezen is túllépett, ezt is meghaladta a permanens haladás jegyében. Itt mindenki áldozat, méghozzá a rendszer és legfőképpen Orbán áldozata.

Isten (vagy a természet) ezek szerint hiába adott szabad akaratot, a bűnözés olyan dolog, amit a rendszer ránk kényszerít. Csoda, hogy mi ennek ellenére nem bűnözünk. Sőt, a társadalom elképesztő többsége nem bűnöző, pedig ugyanabban a rendszerben élnek. Biztos van valami trükkjük, a Telekomtól tudjuk, hogy a magyar sztereotipikusan ügyeskedő népség, biztos kiügyeskedik magukat a bűnözés parancsa alól.

Földes és a hozzá hasonló kommunisták szerint mindent megválaszthatunk. Országot, bőrszínt, nemzetiséget, nemet, szexuális identitást, életkort, csak a bűntelen élet nem. Mert a rendszer parancsa a bűn.

Bennem azért felmerül a gyanú, hogy a

nincs másik

Indexnek nyugatról diktálják ezeket a független, szakmai gondolatokat. Az amerikai demokraták éppen szélsőbalra tolódnak, New Yorkban képviselővé emelt hispán hősük a gazdag fehérek vagyonának újraosztásáról és nemi, faji és származási alapon vetné alá hozna létre másodosztályú állampolgárságot az Egyesült Államokat alapító fehér, protestáns, angolszász többség számára, akik valójában már régóta a legnagyobb kisebbség a keleti part nagyvárosaiban. Éljen a világkommunizmus, éljen a szegregáció, éljen a vagyonos emberek kifosztása, kivéve azokat a vagyonosokat, akik finanszírozzák a legújabb kommunista társadalmi kísérletet.

Persze ezek a gondolatok és vívmányok idegenek és szokatlanok Magyarországon, Földes és kommunista barátai csak csak annyit érnek el, hogy mi röhögünk rajtuk.

Ugyanis mi nem vágyunk a kommunizmusra, mivel kipróbáltuk és nem jött be.

De sajnos kis ország vagyunk, és ha lenne annyi önálló gondolat és tettrekészség az Index szorgalmas propagandistáiban, hogy jelezzék a gazdáiknak ezt a problémát, akkor se figyelnének rájuk. Ők nem szövetségesek a kommunizmus népszerűsítésében, hanem sima, egyszerű, eldobható eszközök. Gyalogpropagandisták.