Megszoktuk az elmúlt évtizedekben, hogy a világban zajló technológiai folyamatokat jókora késéssel követjük és csak integetünk az elől haladóknak. Most nem így van. Az elektromos autóiparban abszolút elsők vagyunk a piacvezető technológiák meghonosításában. Magyarországon a válság ellenére sem álltak le a fejlesztések, és uniós szinten a második helyen vagyunk az úgynevezett beruházási ráta tekintetében.
Úgy tűnik, hogy Magyarországon a fejlesztések a válság ellenére sem álltak le – legalábbis ez derül ki a Pénzügyminisztérium makrogazdasági tanulmányából, amelyet a napokban tettek közzé. 2020-ban az úgynevezett beruházási ráta 27 százalékos volt, míg a visegrádi csoport országaiban mintegy 20 százalék, az uniós átlag pedig 22 százalék. A 27,2 százalékos értékkel továbbra is a második helyen szerepel Magyarország az európai uniós összevetésben.
A járvány kedvezőtlen gazdasági hatásainak tompítása, a gazdaság újraindítása, az exportpiacokon elért sikerek megőrzése, valamint a munkahelyek teremtése érdekében a kormány egy – folyamatosan bővülő – gazdaságvédelmi akciótervet indított el. A Pénzügyminisztérium szerint ennek részeként, a hazai vállalkozások védelme érdekében döntés született új beruházásösztönzési és exporttámogatási intézkedésekről: a Magyar Fejlesztési Bank 1490 milliárd forint keretösszegnyi hitel-, garancia- és tőkeprogramjairól, az Eximbank kárenyhítő programcsomagjáról, valamint a versenyképességet növelő támogatásról, amely segítséget nyújt a járvány kitörése által nehéz helyzetbe került feldolgozóipari és üzleti szolgáltatóközponti szektorban működő közép- és nagyvállalatoknak. Továbbá sor került a nagyvállalati beruházási támogatás keretösszegének kibővítésére is, speciális gazdasági övezetek kialakítására, illetve döntés született arról is, hogy az elkövetkező négy évben a magyarországi beruházást tervező cégek esetében a beruházásra fordítani kívánt nyereség akár teljes mértékben társaságiadó-mentességben részesüljön.
Az akkumulátorgyártás fejlődik a legjobban
Magyarország a világgazdaság számára továbbra is két ágazat miatt érdekes. Az autóipar és az élelmiszertermelés messze vezeti a statisztikákat. Ezért az alábbi táblázatban az idén bejelentett 10 legnagyobb összegű beruházást soroljuk fel. Külön érdemes kiemelni, hogy mindent visz az elektromos autóipar. Ez az ágazat 2020-ban indult be igazán globális mértékben. Jó hír, hogy hazánk egy ultramodern, nagy fejlődési potenciállal rendelkező ágazatban rendelkezik megkerülhetetlen poziciókkal. Megszoktuk az elmúlt évtizedekben, hogy a világban zajló technológiai folyamatokat jókora késéssel követjük és csak integetünk az elől haladóknak. Most nem így van. Az autóiparban abszolút elsők vagyunk a piacvezető technológiák meghonosításában.
Legnagyobb induló beruházások 2020-ban
Mercedes (présüzem, elektromos járműgyár) 100 milliárd forint
Doosan (elektromosakkufólia-gyár) 75 milliárd forint
Semcorp (lítium-ion akkufólia-gyár) 65,5 milliárd forint
Jysk (logisztikai bázis) 63 milliárd forint
Rheinmetall (harcjárműgyár) 60 milliárd forint
Nestlé (állateledelgyár) 50 milliárd forint
Lotte Aluminium (akkualkatrészgyár) 44 milliárd forint
Dynamit Nobel Defence (hadiipar) 36 milliárd forint
Lidl (logisztikai központ) 35 milliárd forint
Continental (járműelektronikai gépsorok) 25 milliárd forint
Forrás: Pénzügyminisztérium; Fotó: MTI
Kitekintő
2021-01-08 at 05:59
Inkább az élelmiszeripart, feldolgozóipart fejlesztenénk. Az elektromos autó nem kevésbé környezetszennyező, ráadásul nem számolnak az elektroszmoggal.
Királytigris
2021-01-04 at 22:05
zolatiguszti!
Egy ilyen kamion depóban összegyűlik mondjuk 20-30 kamion… Mekkora villamosenergiát kell akkor oda összpontosítani?
Ne feled a gázolajban és a benzinben hatalmas energia van.
zolatiguszti
2021-01-04 at 14:41
Cabdaian!
Európában ma kaminok úgy mennek hogy kötelező betartani 4 óránként egy 45 perces pihenőt, és 9 illetve 11 órás pihenőkkel vezethenek csak, úgy hogy 3-ik héten tartani kell egy 45 órás pihenőt amit kötelező nem a fülkében eltölteni. De hollandoknál pl egyáltalán nem alhatsz a fülkében soha.Digitális tachográf méri, ha csak egy métert odébb álsz, jó magyrázatod legyen rá ha pihenőben megmozdultál mert akár két hétre visszamenőleg is megbírságolhatnak érte.
Itt te nem tudsz egy lendületből vezetni 500 km-t. A járművek is le vannak korlátozva 80-90km/h -ra tudnának csak nem mennek gyorsabban.
Ha villany kamionok lennének, sztem a pihenő időkkel ki tudnák variálni a töltési időket.
A nagy kérdés inkább a tömeg. Mert ha a vontató a nehéz akko kevsebb a hasznos szállítmány-Pláne ha ömleszetettel jársz és tömegre fizetnek.
Nézzük_magát_a_dolgot
2021-01-03 at 15:25
Tisztelt Királytigris! A vízzel működő motor a vakításnak az a csodálatos esete, amikor az igazságtartalom nyomokban fellelhő. Ugyanis régóta ismert tény, hogy az Otto-motorokban a szénhidrogének égési folyamata szabályozottabban, egyenletesebben folyik le, ha a beszívott levegő nedvességtartalma magas. Voltak kísérletek, hogy a beszívott levegő nedvességtartalmát megnöveljék vízgőz hozzáadásával. Tény, hogy ilyen módon egy-két %-nyi hatékonyságnövekedést lehet elérni, ami 100 km-enként aligha számottevő, féltől egyig terjedő deciliternyi benzinmegtakarítást eredményezhet. Szépséghiba az, hogy a 100 km alatt elpárologtatandó desztillált (vagy ioncserélt) víz ára sokszorosa a megtakarított deciliternyi benzinének. Ezt a dolgot fújták fel kóklerek, terjesztve, hogy vízből kinyert ingyen energiáról van szó. Olyan ez, mint amikor a hazug reklámok 272 (! nem elírás, ellenőrizhető a neten !) %-os motorteljesítmény-növekedést igérnek újfajta kenőanyag használatával. És az ilyen gazemberek nincsenek rács mögött, meg azok se, akik az ilyen reklámokat megjelentetik.
Királytigris
2021-01-03 at 13:33
Namond!
Tudod volt már eszmefuttatás a vízzel működő motorról is. Nagyon sokáig tartotta magát… de mostanában semmi hír róla.
Egy dolog, amikor az okos hülyéskedik, és megint más, amikor a hülye okoskodik.
Nézzük_magát_a_dolgot
2021-01-03 at 11:56
Tisztelt Namond! Maradjunk a realitások talaján. Sokféle igéretes elképzelés lehet a tudósok vizsgálata alatt, amelyek egyikéből-másikából még reális lehetőség is születhet nagysokára. Még ezeknél is több a néphülyítő fantazmagória a világban olyan csodálatos energiaforrásokról, amelyek ellentmondanak a fizika és az alkalmazott tudomány mai álláspontjának. Az élénkebb fantáziájú olvasóknak ajánlom Asimov csudálatos jóslatait a negyedik-ötödik évezred fantasztikus technológiájáról.
Namond
2021-01-03 at 01:02
Brávó.
Az elektromos autó a közlekedés és közúti árú szállítás drágításának eszköze.
Persze ezen keresztül a fogyasztói árak növekedésével a lakosság kifosztását és a készpénz kímélő fizetésmódok támogatásával a banki pénzforgalmi díjak emelésének eszköze.
Az akkumulátor technikák, naptelepek fejlesztése és a “fejlett” akuk, foto-voltatikus elemek gyártása csak a ritka földfémek bányászatával, óriási környezeti károk okozásával képzelhető el.
Miért nem a árnyékhatás energia generátorok (SEG) és erőművi hulladék rádióaktivitás szén/gyémánt Diamond Nuclear Voltaic (DNV) alapú hasznosítását szolgáló termékek gyártását igyekeznek meghonosítani?
Tan Swee Ching kutatásvezető:
Az olcsón, egyszerűen előállítható SEG-nek két funkciója van: a megvilágítási kontrasztot elektromossággá alakítja, illetve közelségérzékelő szenzorként figyeli az elhaladó tárgyakat.
A kísérletek során akkor sikerült a legjobb hatékonysággal áramot előállítani, amikor az eszköz fele fényben, fele árnyékban volt.
Váltakozó megvilágításban a kísérleti SEG kétszer hatékonyabb volt, mint egy hagyományos szilícium-napelem.
A beltéri fényviszonyokból nyert energia már egy négycellás SEG-gel is elegendő volt egy digitális óra feltöltéséhez.
A kaliforniai startup, a NDB cég szerint:
Az akkumulátoruk élettartama tíz és 28 ezer (!) év között lesz, mely időtartam alatt soha nem kell majd tölteni őket, nagyobb energiasűrűséget kínálva, mint a lithium-ion technológia.
Az energiaforrások autóbaleset esetén sem jelentenek veszélyforrást és szinte elpusztíthatatlanok, miközben például járművek akkumulátoraként jóval olcsóbban előállíthatóak a jelenleg használt lithium-ion rendszereknél.
Az új technológia az atomreaktorokban található grafit csillapítórudakból származó nukleárisan szennyezett, hulladékdarabkákat hasznosít újra.
Finomítás után a grafitrudakból készül apró szén-14 gyémántok egyszerre viselkednek félvezetőként és hűtőbordaként, összegyűjtve és kivezetve a töltést.
A szén-14 gyémántot – a telepet – teljesen magába zárja egy nem radioaktív, olcsó, laborban létrehozott szén-12 gyémánt, mely összegyűjti a feltöltött részecskéket, megelőzi a radioaktív szivárgást és szuper kemény védő és sérülésbiztos réteget alkot.
Több rétegben elhelyezve őket, egy apró integrált áramköri lapka (chip) tokozásán belül, egy szuper kondenzátorral együtt, mely összegyűjti, tárolja, majd kisüléskor felszabadítja a rendelkezésre álló töltést a technológia az AA, AAA, 18650, 2170 szabványoknak vagy bármely egyéb szabványnak is megfeleltethető.
(Némely nukleáris hulladéktároló fizetni is hajlandó lenne az NDB-nek, ha elvinnék tőlük az alapanyagnak szánt grafitrudakat.)
Az angolok már rácuppantak a témára:
A következő generációs gyémánt akkumulátorokat, amelyek radioaktív anyagokból származó energiát használnak fel, már kifejlesztették, és tesztelték is a Bristoli Egyetem kutatói. Abban reménykednek, hogy az Egyesült Királyság környékén nyugdíjazott atomerőművek hulladékát ezekben az akkumulátorokban tudják újrahasznosítani.
2020. január hónap elején kezdték meg a radioaktív hulladék eltávolítását a gloucestershire-i Berkeleyben található erőműből, amit 1989-ben állítottak le, de csak most vált biztonságossá a munkálatok megkezdése.
Az angolok, a grafitrudakból kivont 14-es szénizotópot, más néven radiokarbont beleinjektálják a papírvékony gyémántokba, hogy egy olyan energiaforrást hozzanak létre, ami a kutatók szerint „szinte végtelen energiát” biztosít.
Az akkumulátorokat a hallókészülékektől kezdve a szívritmusszabályzókon át egészen az űrhajókutatásig szinte bármilyen területen lehet alkalmazni.
Az elemeket már tesztelik extrém környezeti körülmények között, ahol nagyon bonyolult az energiaforrások cseréje, például a vulkánok tetején található szenzoroknál.
bl
2021-01-02 at 22:48
A kicsike villanyautó a városi közlekedésben lehetne jó. Magyarország például olyan kicsi ország, hogy itt akár általános is lehetne a használata. Azt gyanítom, hogy brutális napelemparkok mellett megtízszerezhető az energiatermelés és akkor valóban eljöhet az elektromos autózás korszaka.
khm
2021-01-02 at 18:40
Addig nem adhatsz el benzin,vagy diesel autót,míg nem értékesítesz egy elektromost.
Nincs ezzel baj,de mit fognak az emírségek csinálni a benzinnel/gázolajjal?
Annyira aggódok,hogy azok is ide fognak disszidálni…
Xebulon
2021-01-02 at 16:12
Mennyi NER magyar cég, és milyen kevés multi … Ja, nem.