Vasárnap kezdődik az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. A nagygyűlés az oltáriszentség ünnepe, a Krisztus testéből épülő egyház egyetemességének és egységének kifejezése. Magyarországon második alkalommal kerül megrendezésre, az 1938-ban tartott (34.) eucharisztikus világkongresszust is Budapesten rendezték meg. A katolikus tanítás szerint az oltáriszentségben (eucharisztiában) Jézus Krisztus teste és vére jelenik meg a pap áldása nyomán. A megváltó jelenléte által tehát, az ostyán és a boron keresztül a hívő keresztyén az Istennel való legbensőségesebb egyesülésen esik át. Az első eucharisztikus kongresszus alulról szerveződő módon indult el, Dél-Franciaországban. A tizenkilencedik század végén Franciaországban felerősödtek az egyházellenes hangok, erre válaszul szervezett bizonyos Emilia Tamisier egy zarándoklatot 1875-ben, amelyen több mint ötvenezer ember vett részt.
A Vatikán hivatalos követei 1905-től vesznek részt folyamatosan a rendezvényen X. Pius pápa határozatára, ekkor jelent meg a kongresszuson a tömeges elsőáldozás, illetve áldozás, és ez volt az első nagygyűlés, amit Rómában tartottak. Az első világháború után 1922-ben rendezték az első gyűlést, majd kétévente mindig a következőt. A középpontban változatlanul az engesztelés, valamint az oltáriszentség tisztelete és felvétele állt, a kifelé közvetített cél pedig a vallástól egyre inkább elforduló rétegek megnyerése lett, ám immár nem a laikus államokkal szemben (mint Franciaországban eredetileg), hanem hitről tett tanúságtételből fakadó újraevangelizációval.
Érdeklődők a Szent István téren a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megnyitója előtti napon, 2021. szeptember 4-én. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Magyarországon először 1938-ban került megrendezésre az esemény. Az akkori időkben Európában két nagy keresztényellenes rezsim uralkodott: a világkongresszust a náci Németország és a kommunista Szovjetunió is bojkottálta, sőt német állampolgárok kizárólag speciálisan a nagygyűlés idejére kiállított vízummal látogathattak Magyarországra, amit természetesen sokan féltek kikérni, hiszen ezzel felvállalták volna, hogy fontosabbnak tartják az egyházi elköteleződést, mint a náci rezsim iránti hűségüket. A baloldal által gyakran Hitler csatlósának titulált Magyarország éppen azért rendezhette meg a nagygyűlést, mert félve a német bojkottól London megtiltotta annak írországi megtartását. Ahogyan két évvel korábban a berlini olimpián a magyarok nem voltak hajlandóak Hitlert éltetni, úgy az eucharisztikus kongresszus megrendezése során sem ijedtünk meg Berlintől, és Magyarország ismételten bebizonyította erejét, mint a keresztyénség védőbástyája, és Szent István halálának kilencszázadik évfordulóján Budapestre zarándokoltak a világ katolikusai.
Eucharisztikus Világkongresszus a Hősök terén 1938-ban Forrás: Fortepan
A soron következő, tehát ötvenkettedik Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus budapesti megrendezését 2016-ban jelentette be Ferenc pápa, a nagygyűlésre eredetileg tavaly szeptemberben tartották volna, azonban ezt a járvány miatt elhalasztották, így kerülhet sor idén a megtartására. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek úgy nyilatkozott, hogy a magyar katolikus egyház számára óriási jelentőséggel bír a kongresszus budapesti megrendezése,
…bemutatkozás a világ előtt és nemcsak a világegyház, hanem a civil világ előtt is.
A budapesti világkongresszus szeptember 5-én kezdődik. A Hősök terén tartják a nyitó szentmisét, amit tömeges elsőáldozás követ majd. A Bazilika melletti Szent István téren az egész rendezvény ideje alatt könyvvásárral, könyvhéttel, hungarikumok bemutatójával és különböző kulturális eseményekkel várják a látogatókat. Az itteni szabadtéri színpad lesz a XV. Ars Sacra Fesztivál egyik fő helyszíne is, ahol koncertekkel fűszerezik a kongresszus programját, többek között fellép Sebestyén Márta és a Kaláka együttes is. A Pesti Vigadóban kiállításokkal készülnek, ahol bemutatják az 1938-as budapesti kongresszust, a Katolikus Karitász tevékenységét, és feltárul a görögkatolikus egyház története is, míg a Nemzeti Múzeum “Kereszt-tűzben” című tárlata a közel-keleti keresztényüldözés szörnyű mindennapjaiba nyújt mélyebb betekintést. Szeptember 6-tól missziós színpadot állítanak fel a Széll Kálmán téren és az Örs vezér téren is, ahol koncertekkel, tanúságtételekkel és evangelizációs darabokkal színesítik a budapesti rendezvényt. A pápa a rendezvény zárónapján, szeptember 12-én érkezik Magyarországra, ahol a ő pontifikálja a kongresszus záróakkordjának számító szentmisét a Hősök terén. A rendezvény teljes programterve a kongresszus weboldalán tekinthető meg.
PS; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Facebook
Twitter
YouTube
RSS