Magyarország újabb uniós követelésekre, Ukrajna eurómilliárdokra számíthat Brüsszeltől

Navracsics Tibor kedden az InfoRádiónak beszélt arról, hogy a 17 vállalás teljesítése után sem szűnnek meg a brüsszeli igények, vélhetően újabb vállalásokra kötelezi majd hazánkat az EU. Az uniós források megszerzéséért felelős miniszter kiemelte, hogy az Integritási Hatóság és az antikorrupciós munkacsoport működése folyamatos kontroll alatt fog állni. Ehhez képest sokkal lazábbak az Ukrajnára vonatkozó szabályok: akár 18 milliárd euró támogatást is kaphat jövőre Ukrajna az Európai Unió tagállamaitól, annak függvényében, hogy mennyi ideig tart a háború. Ursula von der Leyen szerint ugyani „minden juttatás befektetést jelent a demokratikus értékekbe”. Például a kisebbségek jelképeinek önkényes eltávolítására gondolhat az elnök asszony?

A német kancellár és az Európai Bizottság elnöke is egy XXI. századi Marshall-terv létrehozását szorgalmazzák, amellyel Ukrajnát építenék újjá. Ursula von Der Leyen bejelentése szerint az uniós tagállamok azon fognak dolgozni, hogy amíg a háború tart, havi 1,5 milliárd euróval támogassák Ukrajnát.

Az Európai Unió Ukrajna támogatására irányuló elkötelezettsége korunk legnagyobb jelentőséggel bíró geopolitikai döntése. Ukrajna csatlakozása az unióhoz nagymértékű együttműködést fog eredményezni és egész Európát meg fogja erősíteni

– mondta a német kancellár az Ukrajna újjáépítéséről szóló nemzetközi konferencián.

Sajnálatos módon a háború hatásai által szintén érintett saját tagállamaival szemben nem ennyire figyelmes az unió, Navracsics Tibor szerint ugyanis újabb vállalásokat követelhet Brüsszel hazánktól az uniós források megnyitása érdekében. Hozzátette, hogy nemcsak utánkövetésre lehet számítani, hanem jöhetnek újabb uniós követelések is, ahogy a helyreállítási alap esetében már fel is bukkant, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége területén várnak újabb lépéseket, igaz, ez a miniszter szerint jogalkotással könnyen orvosolható.

Ahogy arról a PestiSrácok.hu már korábban is írt, az EU azt a játékot játssza, mint a középiskolai ismerős, aki 15 év elteltével jelentkezik újra egy „kihagyhatatlan üzleti lehetőséggel”: annak a pénznek a többszörösét tartja vissza hazánktól – ideológiai okokra hivatkozva –, amelyet alanyi jogon meg kellene kapnunk, nem beszélve arról, hogy milyen munkát végez Magyarország a menekültek befogadása, koordinálása terén. Hozzá kell tenni, hogy a boszorkányüldözés másik áldozata éppen Lengyelország, akik hiába támogatták a Bizottság éppen aktuális álláspontját a háború kapcsán, végül mégis hoppon maradtak az uniós források kapcsán. Azóta persze a lengyel retorika is változott, Mateusz Morawiecki lengyel elnök pedig a V4-es együttműködés szószólójává vált újra.

Nem véletlenül: Lengyelország esetében 35 milliárd eurónak megfelelő zlotyit tart vissza a Bizottság, míg Magyarország ennek a lakosságarányosan hasonló részét nem kapja meg – mi 7,2 milliárd euróra tarthatnánk igényt jogosan. A két ország összesen tehát 42 milliárd eurót igényelhetne. Már a háború első nyolc hónapja alatt ennek egytizedét kifizette az EU Ukrajnának, az amerikai terv szerint pedig ezt az összeget az uniós költségvetés futamidejénél jóval rövidebb idő alatt – bő két év alatt – ki kellene fizetnünk. Ez olyan nyomást gyakorolhat a brüsszeli költségvetésre, ami komolyan megnehezítheti a hazánknak (és Lengyelországnak) járó források kifizetését. Ezek az összegek ugyanis gyakorlatilag szabadon allokálható eszközként szerepelnek egyelőre a Bizottság számláján.

Forrás: Inforádió/ATV; Fotó: MTI/AP