Májusra halasztották Nicolas Sarkozy újabb perét

Betegség miatt májusra halasztotta el szerdán a párizsi büntetőbíróság azt a pert, amelyben Nicolas Sarkozy volt francia államfőnek (2007–2012) ismét az igazságszolgáltatás elé kell állnia. A volt elnöknek további 13 gyanúsítottal együtt a 2012-es elnökválasztási kampány törvénytelen finanszírozásáért, illetve azért kell felelnie, mert ő és a pártja többet költöttek el a kampányra a megengedettnél. A halasztás oka, hogy az egyik fővádlott, a kampánystáb volt helyettes vezetőjének és egyben könyvvizsgálójának, Jérome Lavrilleux-nek az ügyvédjét koronavírussal intenzív osztályon ápolják.

Nicolas Sarkozyt március 1-én nem jogerősen egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, amiért információkért cserébe megpróbált megvesztegetni egy magas rangú bírót, de miután a volt államfő fellebbezett az ítélet ellen, az ellene folyó többi eljárásban szabadlábon védekezhet. Az illegális kampányfinanszírozási ügyben a volt elnök egy év börtönbüntetéssel és 3750 eurós pénzbüntetéssel sújtható.

A vádhatóság azzal gyanúsítja Nicolas Sarkozyt, hogy a kampányszámlákért felelős könyvvizsgáló többszöri figyelmeztetése ellenére hagyta, hogy a kampánystáb a megengedettél többet költsön el a nagygyűléseire. Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat, miután Jérome Lavrilleux elismerte: Nicolas Sarkozy kampányának akkora már bizonyított túlköltekezését a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta meg fedezni a párt. Az ügyben először 13 ember ellen emeltek vádat a hamis számlázásban való részvétel gyanúja miatt, valamennyien a kampány, a párt vagy a kommunikációs cég vezetői voltak. A volt elnök ellen 2016-ban indult eljárás az ügyben.

Franciaországban a választási kampányok finanszírozását egy független szervezet, a Kampányszámlák Nemzeti Bizottsága intézi. A testület 2012 decemberében nem hagyta jóvá Nicolas Sarkozy 2012-es kampányának elszámolását, mert a volt államfő 363 ezer euróval (112 millió forinttal) többet költött el a megengedett 22,5 millió eurónál (6,6 milliárd forintnál). Az elutasító döntést az alkotmánytanács jóváhagyta, a volt elnök azóta az összeget büntetéssel együtt befizette az államkasszába. Nicolas Sarkozy úgy tekinti, hogy a büntetését már megfizette azzal, hogy visszatérítette a 363 ezer eurót.

Ezt követően azonban fény derült arra is, hogy a túlköltekezést a volt államfő pártja kettős könyveléssel próbálta meg fedezni, és feltehetően a megengedett összegnek a dupláját költötte el. Az ügyészség szerint erről a volt elnöknek is tudomása lehetett. A vádirat arra emlékeztet, hogy Nicolas Sarkozy volt a hamis számlázás haszonélvezője, az ugyanis számára lehetővé tette, hogy a törvényben megengedettnél jóval jelentősebb anyagi forrással rendelkezzen. Míg a volt államfő 44 nagygyűlést tartott a 2012-es kampányban, a választás győztese, a szocialista Francois Hollande csak tízet engedhetett meg magának.

A kettős könyvelésért felelős párttagokat hamisítással, csalással, illegális kampányfinanszírozással, és ezen ügyekben létrejött bűnszövetkezettel vádolják. A nyomozás ugyanakkor azt nem tudta megállapítani, hogy az exelnök kezdeményezésére hozta-e létre a stábja az illegális finanszírozási rendszert, sem azt, hogy ő valamilyen formában részt vett benne, illetve, hogy tudott a részleteiről. Az ügyészség csak azzal vádolja, hogy figyelmen kívül hagyta a könyvvizsgáló 2012 márciusában és áprilisában küldött írásos figyelmeztetéseit a törvénytelen túlköltekezésről.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Illyés Tibor