Kampánycélra használhatja a szakszervezeteket az MSZP–Párbeszéd – tudta meg a Magyar Idők. A baloldal „szakértői gárdája” továbbra sem adott választ az érdekképviseleteknek az ígéreteik költségvetési hatását, a tervezett új munka törvénykönyvét vagy a bérek felzárkóztatását firtató kérdésekre. A választások előtt hat nappal leginkább a szakszervezetek már korábban megalkotott programjait mondta fel a baloldal, objektív számítások nélkül. Ráadásul Karácsony Gergelyék azt állítják: visszaállítanák a háromoldalú érdekegyeztetést, holott ez a fórum már létezik.
Konkrétumok nélkül, továbbra is megalapozatlan ígérgetések szintjén zajlott kedden Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt és az MSZP–Párbeszéd árnyékkormányának jelöltjeivel közösen tartott szakszervezeti egyeztetés – tudta meg a Magyar Idők. Az egykor még az MSZP-s politikusok ellen pereskedő Mellár Tamás pénzügyminiszter-jelölt, valamint a szocialista holdudvarhoz tartozó Andor László közgazdász, foglalkoztatásügyiminiszter-jelölt a szakszervezetek korábbi, a választásoktól függetlenül már meglévő javaslataiból idézgettek, ugyanakkor arra nem adtak választ, vajon ezen tervek költségvetési forrását miként teremtené elő egy baloldali kormány. Az egyeztetésen nem volt párbeszéd sem, a szakszervezetek nem kaptak választ arra, hogyan nézne ki az új érdekegyeztető rendszer, miként alakítanák át a szocialisták a munka törvénykönyvét, a költségvetéssel kapcsolatos tervezett változásokról pedig egy szó sem hangzott el. Úgy tudjuk, az érdekképviseletekkel korábban sem egyeztetett a baloldali ellenzék, így Karácsony Gergelyék egyelőre a szakszervezeteket és rajtuk keresztül a dolgozókat csupán kampányszagú ígérgetésekkel áltatták. Karácsonyék a szakszervezeti egyeztetés előtti sajtótájékoztatójukon továbbra is a már ismert, általános terveikről beszéltek: a munkaügyi minisztérium visszaállításáról, a munka törvénykönyvének megújításáról, a bérek felzárkóztatásáról, áfacsökkentésről, valamint a Fidesz által három százalék alá szorított költségvetési hiánycél megtartásáról, az euró bevezetésének középtávú terveiről és az államadósság csökkentéséről. Ugyanakkor a szakszervezetek szerint is gyanús, hogy terveik részleteiről továbbra sem tájékoztatják a választókat és a dolgozókat. A Magyar Idők szerint érdekes, hogy a politikusok elsősorban a háromoldalú, a kormány, a szakszervezetek és a munkaadók közötti párbeszéd visszaállításának fontosságát hangsúlyozták, miközben ez a fórum jelenleg is létezik a Versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma elnevezéssel. Ennek a fórumnak a keretében kötötte többek között a kormány az érdekképviseletekkel azt a hatéves bérmegállapodást, amelynek köszönhetően a munkaadókat terhelő járulékok összesen csaknem 16 százalékkal csökkennek, a garantált bérminimum 2016 óta majdnem 40 százalékkal, a minimálbér negyedével, a bérek pedig átlagosan 20 százalékkal emelkedtek.
Forrás: Magyar Idők, fotó: Horváth Péter Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS