Már Szerbia is megelőzte az Európai Uniót az átoltottság tekintetében
Már a nagyságrendekkel szegényebb büdzséből gazdálkodó, nem EU-tag Szerbia is jócskán megelőzte az uniót átoltottság tekintetében – írta a nemzetközi sajtót szemléző Magyar Nemzet. A Financial Times brit gazdasági napilap minapi összesítéséből kiderült, hogy a nyugat-balkáni ország Európában a második helyen áll a beoltottak arányát tekintve, Szerbiát pedig a listán egyetlen európai állam, az uniót januárban elhagyó Egyesült Királyság előzi meg.
A Magyar Nemzet cikkéből kiderül, hogy a hétmilliós országban már több, mint háromszázezer embert beoltottak valamelyik vakcinával, az ország jelenlegi átoltottsága így 4,6 százalék, miközben az uniós tagállamok közül a legjobban álló Olaszországban a lakosok csupán 2,5 százaléka jutott hozzá valamelyik vakcinához. Az oltási kampányt a szerbek is az amerikai-német Pfizer-BioNTech vakcinájával kezdték: ebből tavaly decemberben 4784, januárban pedig több, mint tizenkilencezer ampulla érkezett az országba. Az orosz Szputnyik V-ből Belgrád kétmillió adagot rendelt, ennek első szállítmánya már tavaly december 30-án meg is érkezett, az ígéret szerint pedig januárban az orosz fél a megrendelés többi részét is teljesíti. A kínai Sinopharm szérumából több, mint egymillió adag szintén már január közepe óta elérhető. A 2012 óta uniós tagjelölt státusban lévő Szerbia az oltási programja összeállításánál egyébként még azzal is számolt, hogy az Európai Uniótól is kap vakcinát, ebből azonban – mostanáig – semmi nem valósult meg. A legnagyobbrészt uniós tagállamok pénzügyi támogatásából létrejövő, a kis és alacsony jövedelmű országok védőoltással való ellátására létrehozott COVAX nevű – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a genfi GAVI Oltóanyag-szövetség által közösen vezetett – nemzetközi vakcinaelosztótól is számított volna Belgrád segítségre.
A COVAX-tól még nem kaptunk egyetlen vakcinát sem. Amit eddig szereztünk, azt kétoldalú tárgyalások révén szereztük
– idézte a Euronews páneurópai hírportál Aleksandar Vucic szerb elnököt, aki arra is emlékeztetett, hogy Belgrád kétmillió eurót adományozott is az uniós vakcinafejlesztésre. Szerbia egyébként éppen a globális vakcinaverseny miatt döntött úgy, hogy a Nyugaton és a Keleten gyártott oltóanyagokból is rendel. Egyelőre ugyan az országban csak a Pfizer–BioNTech, a Szputnyik V és a Sinopharm oltóanyaga érhető el, a szerb kormány által erre a célra létrehozott honlapon az érdeklődők már az amerikai Moderna és a brit–svéd AstraZeneca oltóanyagára is előjegyezhetnek, Belgrád ugyanis arra készül, hogy ezeket is mihamarabb engedélyezi.
Izrael lakosságának hamarosan a fele be lesz oltva
Az országok oltási kampányainak előrehaladottságát kormányzati forrásokból származó hivatalos adatok alapján összehasonlító Our World in Data statisztikájából az derül ki, hogy az uniós tagállamok nem csupán a lista élén álló Izraelhez vagy néhány Öböl-menti monarchiához viszonyítva vannak jelentősen lemaradva, de még az Egyesült Államokhoz képest is, ahol a lakosságnak körülbelül hat százaléka már megkapta az oltóanyagot. Az Európai Unió lakosságának átoltottsága viszont összességében még mindig nem éri el a két százalékot. A The New York Times liberális amerikai napilap ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet: amennyiben a jelenleg harmincszázalékos átoltottságnál tartó Izrael tartja az eddigi ütemet, négy hét múlva a zsidó állam lakosságának a fele be lesz oltva a kétdózisú vakcinák legalább egyik felével, miközben az európai országok többsége hónapokra van attól, hogy elérje az izraeli oltottsági szintet.
Nincs mivel oltani
Érthető, hogy már minden tagállamból, közöttük Ausztriából, Lengyelországból, Ciprusból és Csehországból is záporoznak a kritikák Brüsszelre, hiszen az oltási központok az egész kontinensen startra készen állnak, csakhogy nincs mivel oltani, minden ország hiánnyal küzd. Bár az Európai Bizottság a vakcinabeszerzési tárgyalásokat a német uniós elnökség idején bonyolította le, éppen Németország bírálja leghangosabban az uniós beszerzéseket. A minap Markus Söder bajor miniszterelnök ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:
A koronavírus-járvány leküzdését tekintve a hosszú távú megoldást egyértelműen az oltás jelentheti, csakhogy nincs megfelelő mennyiségű oltóanyag, ez pedig bizalomvesztést okoz a lakosság körében.
Söder a német szövetségi kormánnyal és a Bizottsággal szemben is éles kritikát megfogalmazva hangsúlyozta: hiába az utánrendelés, a folyamatok túlságosan bürokratikusak.
Tény, hogy valami félresikerült
– mondta, majd hozzátette: bár ellenzi az oltási nacionalizmust, de aggasztja, hogy más országok gyorsabban és hatékonyabban rendeltek a vakcinákból.
Ideje lenne előre tervezni
Már Máltánál is betelt a pohár. A brüsszeli Politico tegnapi hírlevele arról írt: a szigetország egészségügyi minisztere, Chris Fearne levelet írt Sztella Kiriákidész egészségügyért felelős uniós biztosnak, amelyben arra ösztönözte Brüsszelt, hogy álljon készen extra mennyiségű oltóanyag felvásárlására, az oltások iránti erős globális keresetet figyelembe véve ugyanis ideje lenne előre tervezni. Valletta szerint ugyanis egyelőre semmilyen tudományos bizonyíték nincs arra vonatkozóan, hogy a vakcinák hatásosságához a két dózison felül nem lesz-e szükség egy harmadik dózisra is, emiatt pedig elengedhetetlen, hogy az EU még idejében betárazzon az oltóanyagokból.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Made Nagi
