Pesti Srácok

Máris működik a kötelező kvóta – Az Eurostat adatai szerint tovább emelkedett az EU-ban menedéket kérők száma

Máris működik a kötelező kvóta – Az Eurostat adatai szerint tovább emelkedett az EU-ban menedéket kérők száma

Az egy évvel ezelőtti és az előző havi adatokhoz képest is emelkedett azok száma márciusban, akik első alkalommal nyújtottak be menedékkérelmet az Európai Unió valamely tagállamába - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.

A márciusi adatokat tartalmazó jelentés szerint a vizsgált hónapban 85 975 nem uniós állampolgárságú menedékkérő nyújtott be kérelmet nemzetközi védelmi jogállás megszerzésére az uniós tagországokban. Ez 16 százalékkal haladja meg a 2022. márciusi (74 310) és mintegy tízezerrel a 2023. februári (76 505) adatokat. Márciusban 6945-en voltak olyanok, akik elutasításukat követően ismételten benyújtották menedékkérelmüket, ez a szám 4 százalékkal több a 2022 márciusában bejelentettnél (6690). Az előző hónapokhoz hasonlóan márciusban is a szíriaiak alkották a menedékkérők legnagyobb csoportját (9660), őket az afgánok követték (9155), megelőzve a venezuelaiakat (6415), a kolumbiaiakat (5980) és a törököket (5615). A menedékkérelmek 74 százalékát négy országban, Németországban (25 170), Spanyolországban (15 570), Franciaországban (11 870) és Olaszországban (11 335) nyújtották be.

Az EU egészében 2023 januárjában egymillió emberre 192 olyan menedékkérő jutott, aki első alkalommal nyújtja be kérelmét, míg márciusban 171. Az EU tagországai közül az első alkalommal menedéket kérelmezők aránya Cipruson volt a legmagasabb, ahol egymillió lakosra 1859 kérelmező jutott az év harmadik hónapjában, amíg egy hónappal korábban, februárban 885 Ciprust Horvátország (965) követte márciusban. A legalacsonyabb arányt Magyarországon jegyezték fel, ahol egyetlen menedékkérelmet sem nyújtottak be - közölte az Eurostat.

Márciusban 2620 felnőtt kísérő nélküli kiskorú fordult a hatóságokhoz nemzetközi védelemért az Európai Unió valamely tagállamában, legtöbbjük afgán (860) és szíriai (565) származású volt. Ez év márciusában a legtöbb kiskorú menedékkérő Németországba (990), Hollandiába (260), Olaszországba (230), Spanyolországba (225), Bulgáriába (215), Ausztriába (210) és Görögországba (200) érkezett. A jelentésben kiemelték: Oroszország Ukrajna elleni, tavaly február 24-én indított háborúját követően jelentősen megnőtt az első alkalommal menedéket kérők között az ukrán állampolgárok száma: a 2022 februárjában feljegyzett 2105-ről márciusra 12 190-re ugrott. Ezután mindazonáltal folyamatosan csökkent a számuk, idén januárban 1030, februárban 1110, márciusban pedig 1160 ukrán állampolgárságú kérelmezőt vettek nyilvántartásba. Márciusban 2480 volt az orosz állampolgárságú menedékkérők száma, míg februárban 2385, januárban pedig 2560 - tették hozzá

PestiSracok facebook image

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.