Pesti Srácok

Másodfokon újra kell tárgyalni az Esterházy-kincsek ügyét

Másodfokon újra kell tárgyalni az Esterházy-kincsek ügyét

A magyar állammal jelenleg is perben álló Esterházy Magánalapítvány közleménye szerint a Kúria hatályon kívül helyezte az Esterházy-kincsek tulajdonjogáról másodfokon meghozott jogerős ítéletet, és az ügyet másodfokra utalta vissza, így azt a Fővárosi Ítélőtáblának újra kell tárgyalnia.

Közleményében a magánalapítvány üdvözölte a Kúria döntését, amelynek köszönhetően újra esélyt lát az Esterházy-kincsek tulajdonjogának megnyugtató rendezésére. A magánalapítvány továbbra is kész peren kívül megállapodni a magyar állammal a műtárgyak további sorsáról. Szerdán hozott végzésében a Kúria úgy határozott, hogy az Esterházy-kincsek tulajdonjogáról meghozott jogerős ítéletet a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblának újra kell tárgyalnia. A döntés szóbeli indoklása szerint a másodfokon eljáró bíróság ítélete hiányos, okszerűtlen és a logika szabályainak sem felel meg – ismertette a Kúria ítéletét a közlemény. A Kúria a tulajdonjog kérdésében nem hozott döntést, csak a korábbi jogerős ítéletet helyezte hatályon kívül.

– idézi a közlemény az Esterházy Magánalapítvány igazgatóhelyettesét. Czigány Balázs hozzátette: a magánalapítvány továbbra is nyitott arra, hogy peren kívül megállapodjon a magyar állammal. Mint az Esterházy Magánalapítvány hangsúlyozta, semmiképpen sem szeretnék a kincseket Magyarországról elszállítani, hiszen azok magyarországi kötődése elvitathatatlan, és ez ellentétes volna az azokat az Iparművészeti Múzeumban letétbe helyező V. Esterházy Pál herceg és felesége, Esterházy Ottrubay Melinda végakaratával is. A magánalapítvány egy olyan, átfogó megállapodásra törekszik a magyar állammal, amelynek kedvező döntés esetén része lehet egy budapesti Esterházy Művészeti Központ megalapítása is.

PestiSracok facebook image

Mint a közlemény felidézi, a magánalapítvány 2017 óta harcol azért, hogy a magyar állam ismerje el: a Tanácsköztársaság idején Magyarországra hurcolt és az Ausztriához került fraknói várban maradt műtárgyak művészettörténeti és dologi jogi egységet alkotnak, továbbá ismerje a magánalapítvány tulajdonjogát a Magyarországra maradt műtárgyakra nézve is. Álláspontjuk szerint ugyanis az V. Esterházy Pál herceg által a két világháború között az Iparművészeti Múzeumban letétbe helyezett műtárgyegyüttest 1949-ben jogtalanul államosították. Éppen ezért éltek a vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló, úgynevezett restitúciós rendelet kínálta lehetőséggel, a közigazgatási eljárás végén a magyar állam azonban nem tartotta megalapozottnak a magánalapítvány restitúciós igényét. A döntést a magánalapítvány közigazgatási perben támadta meg – emlékeztet a közlemény. Az Esterházy Magánalapítvány felidézi, hogy a restitúciós eljárás megindítását követően a tárgyak egy részét az Iparművészeti Múzeumból a fertődi Esterházy-kastélyba szállították. Ezután a magánalapítvány polgári pert is indított a tárgyak tulajdonjogának tisztázása érdekében. Ebben a polgári perben a bíróság első fokon 2020 szeptemberében, majd másodfokon, immár jogerősen tavaly májusban elutasította a magánalapítvány keresetét. A Kúria tegnapi döntésével ez a polgári peres ügy került vissza a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblára.

Forrás: MTI; Fotó: Iparművészeti Múzeum

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.