Brüsszeli habzsolás

Brüsszel ezúttal azért intette meg Magyarországot, mert védi a magyar élelmiszereket. Az EU közben lazán szemet huny afelett, hogy a nyugati multik a gyengébb minőségű, lejárt szavatosságú árujukat viszik hozzánk.

Brüsszel, Rue de la Loi 200., az Európai Bizottság központja, 417. szoba

- Megint, Klaus? Hát már a múlt héten átvittünk egy aktát a piaci legyek rajzásának parabolikus együtthatóiról.

- Ja, az egy jó kis anyag volt, vagy harminc szakértőt sikerült bevonni. Az unokanővérem férje is milyen jó tanulmányt írt, pedig csak villanyszerelő az apósod gumidominó gyártó cégénél.

- Jó is, hogy mondod, az öreg vasárnap ebédkor megint nyaggatott, hogy csak a brüsszeli központba rendeltünk, és van még raktáron harmincezer doboznyi. Nincs ötleted?

- Gumidominóval? Azt hogy számolják el?

- Simán. A múltkor az európai kultúra megismertetése címén vettek ötven millió euróért pléh pisilő fiús figurákat.

- Emlékszem, azért Juncker elnök külön is megdicsérte őket.

- Ja, kaptak prémiumot is. Szóval dolgozzunk mi is, az asszony már unja Mauritiust, idén Fijire menne előnyaralásra. Kéne valami harsány ügy.

- Mondjuk egy jó kötelezettségszegési eljárás?

- Király-császár! S mi miatt indítsuk?

- Várjál csak, a múltkor találtam egy jó szakértőt, a svájci határon tartoztatták le, mert dinnyét csempészett olaszból. Múlt héten szabadult, simán összehoz bármit kereskedelmi és élelmiszeripari témában.

- Intsük meg a magyarokat!

- Miért ne?

- Jogos, a francnak kukacoskodni. Meg Juncker amúgy is utálja Orbánt, a kereskedelmi biztos meg nem bírja az erős paprikát.

- Apropó, paprika. Ne tartsunk egy munkaebédet, Léon?

- Onnan jöttünk, Klaus!

- Na-na! Ne kend el a tényeket, az csak egy elhúzódott munkareggeli volt az új fénymásoló papírokról. A kötelezettségszegési eljárás komoly dolog, desszert nélkül nem vághatunk neki.

A brüsszeli desszert a jelek szerint finom volt. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen szerdán a kiskereskedelmi, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, áruk szabad mozgásának biztosítása érdekében. A brüsszeli bürokratáknak az a baja, hogy Pesten elfogadtak egy új jogszabályt, amely arra kötelezi a kiskereskedőket, hogy a hazai és importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre egységes árrést alkalmazzanak. Ez ugye jó a magyar termelőnek, de rossz a multinak. Ha rossz a multinak, rossz a brüsszeli bürokratáknak is.

Sért ez uniós jogot? Valljuk meg, erősen nézőpont kérdése. A franciák és dánok például hosszú évek óta használnak hasonló módszereket, mezőgazdaságuk erősödik is, a Brüsszellel való pereskedésre pedig jut a nagyobb haszonból. Megfelelhetünk persze az unió minden szeszélyének, de talán praktikusabb megvédeni a magyar érdekeket, a magyar termelőt, a magyar kiskereskedőt. Ha másképpen nem megy, így. Főleg, hogy Brüsszel döntései finoman szólva is sajátosak. Például miközben rendre belekötnek a saját érdekeiket védő országokba – főleg persze a kisebb országokba, azokba rúgni mindig üdítőbb -, addig látványosan szemet hunynak a multik sajátos kereskedelmi politikája fölött.

Az uniós kettős mérce nem csak a politikában, a mindennapokban is ott virít.

Közhely, hogy a csokinak vagy az instant kávénak valahogy más íze van mifelénk, mint a Lajtán túl. A multik rendszeresen a „gyarmatokra” szállítják a lejárt szavatosságú, újracsomagolt árut, vagy egyszerűen „C” kategóriás alapanyagból készül a Kelet-Európába szánt termék. Persze, mindezt határozottan tagadják, azonban a tények mást mutatnak.

A hazai vizsgálatok szerint ugyan a lila tehén alapvetően felénk is hasonlóan béget, de például a reggeli mogyorókrémes kenyeret már nehezebb megkenni Pesten, mint Bécsben. Nyilván a szélsőségesen eltérő időjárási viszonyok miatt. Csak ez lehet az oka annak is, hogy a tök ugyanolyan kiszerelésű zacskós leves tartalma meg szinte teljesen eltérő. A multik nagy ívű társadalmi felelősségvállalását bizonyítja viszont, hogy Kelet-Európában sokat tesznek a fogorvosi szakma felvirágoztatásáért: az üdítőkben több a tartósítószer és a mesterséges édesítő. A pozsonyi agrártárca hasonló vizsgálata meg azt hozta ki, hogy az azonos márkanéven és kiszerelésben piacra dobott szlovákiai hústermékekben kevesebb a hús, a fűszereket pedig törmelékanyagokkal keverik.

A fenti vizsgálatok eddig nem vertek nagy port, ami valahol érthető. Hiszen gondoljanak bele, egy ilyen ügyben azonnal fellázadna idehaza az összes, „nagyon független” jogvédő, mondván, diszkriminalizálunk. Igen, ők szépen artikulálnák: ezek a diszkriminatív, hálátlan rohadékok kriminalizálni akarják a minden ember jótevőiként tevékenykedő multikat.

A civil alapítványok és barátaik meg rohannának Brüsszelben feljelenteni a nacionalista gőgjében multikat terrorizáló Orbán-kormányt.

Ja, hogy ezt már meg is tették?

Fotó: Reuters