Pesti Srácok

Ukrán boszorkányperek

Ukrán boszorkányperek

Ukrajna robog az EU felé: a kijevi Eurovízióra nem engedik be a kerekesszékbe kényszerült orosz énekesnőt, a magyar nyelv használatát meg továbbra is korlátoznák. Utcára kerülhetnek a magyar tanárok is.

Kijevben Petro Porosenko elnök vezetésével összeült a Nemzetbiztonsági Tanács. El kellett dönteni, hogy ki és mi jelenti a legnagyobb veszélyt Ukrajna biztonságára. Sokáig gondolkoztak, vodka is fogyott, aztán kiötlötték: a hazát bizony leginkább egy Julija Szamojlova nevű orosz mozgássérült énekesnő veszélyezteti! Ha őt beengedik az országba, akkor semmi és senki sem menti meg Ukrajna függetlenségét.

A fenti történetben az a szörnyű, hogy lényegében igaz. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat tényleg megtiltotta a beutazást Ukrajnába Julija Szamojlovának, aki hazáját képviselte volna a májusban Kijevben megrendezendő Eurovíziós Dalfesztiválon. Tetszik érteni: egy összeurópai kulturális rendezvényen, amelyben semmi politika sincs, amely csak a nemzetek összeborulásáról, az európai egységről szól.

PestiSracok facebook image

Mi a baja az ukránoknak Szamojlovával? Mindössze annyi, hogy az énekesnő énekelt a Krímben. Márpedig a félsziget Kijev szerint ukrán, és aki az orosz „megszállás” ideje alatt oda Porosenkóék engedélye nélkül beteszi a lábát, az a nemzet ellensége. Kérem, most ne mélyedjünk bele abba, hogy az orosz-ukrán hideg-meleg háborúban kinek van igaza, mert ez a történet nem erről szól.

Ez a kijevi „demokratikus” vezetésről szól. Ahelyett, hogy Putyinnal hadakoznának, találnak egy kerekesszékbe kényszerült fiatal lányt, és rajta töltik ki dühüket. Szamojlova az Eurovíziós Dalfesztiválra ráadásul nem valami hihetetlenül nacionalista orosz népdallal készült.

Még csak oroszul sem énekelt volna, a dal angolul csendült volna fel, és a szerelemről szólt volna. Ettől ijedt meg az Európai Unióba ácsingózó Porosenko, olyannyira, hogy nem csak az énekesnőt nem engedi be az országba, hanem betiltotta a dal sugárzását is az országban. Éljen a sajtószabadság!

Az orosz lánynál csak saját országuk polgáraitól félnek jobban Kijevben. Mi más lehetne az oka annak, hogy minden tiltakozás ellenére – csak a kárpátaljai magyar szervezetek több mint 64 ezer aláírást gyűjtöttek össze - továbbra is napirenden van a kisebbségi nyelvek használatának drasztikus korlátozása?

Csak emlékeztetőül: a törvénytervezetek következtében a hivatalokban lényegében betiltják a kisebbségi nyelvek használatát, az iskolákban pedig nem lehet majd többek között magyarul, lengyelül és hát „természetesen” oroszul tanulni. De például a boltokban sem szolgálhatnak ki, ha magyarul szólalsz meg.

Azt hiszi a Kedves Olvasó, hogy ezzel vége Ukrajna nemzetvédő hevületének? Ugyan kérem, fantáziadús emberek ezek ott Kijevben. Porosenko elnök kitalálta, hogy a kettős állampolgároktól elveszik az ukrán útlevelet. Mivel az országnak jó fele ebbe a kategóriába esik, értelemszerűen volt némi felzúdulás. Porosenko visszakozott, mostantól csak a köztisztviselőkre vonatkozik a törvénytervezet. Ők viszont nem csak ukrán útlevelüket, hanem állásukat is elveszítik.

Ami szintén nagyszerű, ugyanis a tervezet jelenlegi értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy Kárpátalján például minden további nélkül kirúghatnak szinte minden magyar tanárt. Az önkormányzatban szintén szedheti a sátorfáját, aki annak idején felvette a magyar állampolgárságot is - akkor ezt Kijev elnézte, Porosenko Budapesttől Varsóig minden érintettnek megígérte, hogy nem lesz semmi gond.

Tudják egyébként, hogy az ukrán külügyi tárcának mi a véleménye minderről? „Az Ukrajnában élő magyar kisebbség kulturális, vallási és oktatási igényeinek teljesítése több tekintetben példaként szolgálhatnak a térség sok más országa számára”.

Magyarország a legutóbbi időkig mindenben támogatta Ukrajna uniós törekvéseit, mondván, ez használ a kárpátaljai magyaroknak is. Biztos, hogy még mindig ez a legjobb taktika?

Fotó: gazeta.ru

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!