Pesti Srácok

Versaillesi béke, remake

Versaillesi béke, remake

Félelmetes humoruk van az európai „nagy államoknak”. Újra Versailles-ban kellett leülniük Európa dolgait megbeszélni. Hát ez a múlt század elején is annyira sikerült.

Jó a konyha.

Van rosszullétig szarvasgomba, libamáj és bélszín. Versailles kastélyának konyháját mi más jellemezné lefejezett királyokon kívül?

PestiSracok facebook image

Miért is ne ide jöttek volna össze Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország vezetői megbeszélni az Európai Unió dolgait.

Tehát leült Angela Merkel, Francois Hollande, és a másik kettő, akiknek a megemlítésével nem fárasztanék fölöslegesen senkit, mert az első kettő igényeit szolgálták ki. És eldöntötték Európa sorsát.

„Az egység nem jelent egyformaságot. Ezért szorgalmazom, hogy az együttműködéseknek legyenek új formái, új programokkal, amit differenciált együttműködéseknek nevezünk” – mondta Francois Hollande.

„Differenciált együttműködés” – hát ennél pofátlanabbul nem igen mondták ki az emberiség történetében, hogy aki nem német és francia vezető, az fogja be száját. És ha kellően lelkes tegyen lakatot saját nemzetére is.

Mert ez az egész történet erről szól. A német kancellár és a francia elnök leült két kibiccel, hogy eldöntse az Európai Unió összes tagjának sorsát.

Nem lehetett ott Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Svédország, Szlovákia és Szlovénia egyetlen képviselője sem.

Ha a Kedves Olvasó nem tudná, az Európai Uniónak van mottója is egyéb fölöslegességek mellett. Muszáj szó szerint idézni: „A jelmondat egyrészt a béke és a jólét megteremtése érdekében létrehozott Európai Unióra, másrészt a kontinenst gazdagító kulturális, nyelvi és hagyománybeli sokszínűségére utal”.

Most ez Németország kancellárja és Franciaország elnöke szerint úgy változik, hogy csak néhány országnak jár a „béke és a jólét”, a többiek meg fogadják el, hogy a „kontinenst gazdagító kulturális, nyelvi és hagyománybeli sokszínűségének” lealázott részére születtek.

Tetszik érteni?

És az, hogy mit ehetünk, csak ezután jön…

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.