Ők diktáljanak?
Kitől kapott felhatalmazást a liberális „elit” - a kukaborogató szakra járó CEU-diáktól a Soros fizetési listára kérődző politikusig -, hogy mindent jobban tudjon Magyarországon? S mikor kapta meg a nyugati „demokratikus sajtó” a bölcsek kövét?
„Mi vagyunk a nép!” – kiabálta tegnap este felé vagy kétszáz nagyon demokratikus aktivista a Gyorskocsi utcai fogda előtt, hogy engedjék szabadon Gulyás Mártont. Az úriembert előző este vették őrizetbe a Várban, mivel narancssárga festékes patronokat dobált a Sándor-palota felé.
Támogatói szerint ez demokratikus joga neki, és szemernyi garázdaság vagy műemlékrongálás nincs benne. Az meg, hogy a festékbombák rendőrt is értek, az csak azzal magyarázható, hogy anno kislabda-dobásból fel voltak mentve, a Sándor-palota meg legalább négy méterre volt. Tehát Gulyás szaktárs semmilyen mértékben nem követett el hivatalos személy elleni erőszakot.
Sőt, az ő „politikai véleménynyilvánítási lehetőségeit” korlátozták, amikor lekapcsolták ahelyett, hogy meghívták volna egy epres turmixra, vagy legalábbis átnyújtották volna neki egy ezüst tálcán Áder János fejét.
Erre az újabb „spontán tüntetésre” nem is érdemes több szót szánni, tegnap nem volt festék, csak cuki pink megafon – ez nem e sorok írójának szarkazmusa, ez tényleg egy forradalmian rózsaszínre pingált megafon volt -, amely már a pride-on is jól bevált. Meg jó lesz ma este is, a szintén a fenti színre festett aktivista-lapát mellett a Hősök terén. Amikor a „demokrata hősök” a civil szervezetekért tüntetnek.
Ezeket a „civil” szervezeteket az orbáni „diktatúra” azzal bántotta meg, hogy jelezte, esetleg elmondhatnák, honnan és mennyi pénzt kapnak külföldről. S ezekről a szervezetekről mondta Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter a minap, hogy egy jó részüknek nem a migránsok mentése és segítése a fő profilja, hanem az embercsempészek segítése.
De ha a bécsi külügyminiszter nem elég demokrata, idézzük az Európai Unió határellenőrzési ügynökségének jelentését: „a civil szervezetek bűnrészesek az emberkereskedőkkel abban, hogy transzfert biztosítanak az illegális migránsoknak Észak-Afrikából Olaszországba”.Carmelo Zucchero, Catania főügyésze azonnal vizsgálatot kezdeményezett, hogy ugyan ki vagy kik „finanszírozzák ezt a költséges működést”? Aztán Brüsszelből üzentek…
Miközben Budapesten büszkén előkerültek a „demokrata tüntetőknél” a Soros Györgyöt éltető táblák, a ballib politikusai meg versenyfutásba kezdtek, hogy hűségesküt tegyenek a milliárdos spekulánsnak.
Félreértés ne essék, én nem állítom, hogy a pesti civil szervezeteknek a Soros által finanszírozott migráns-befogadás lenne a fő profilja. Csak csendben jegyzem meg, hogy az illegális bevándorlás szabályozására irányuló kormányzati intézkedések miatt lettek hirtelen ilyen aktívak. Függetlenül attól, hogy a delfinek megmentésével vagy a belvárosi kézműves kecsketenyésztéssel foglalkoztak volna idáig.
De hát biztosan igazuk van, hiszen ők a „nép”. S miért ne hinném ezt el nekik, hiszen a nyugati demokratikus sajtó is ezt sulykolja nap, mint nap. S ők nagy hősei a független és objektív információ átadásának. Bonnban például letartóztattak egy 31 éves ghánai migránst, aki machetével támadt egy fiatal párra. A migráns a barátja szeme láttára erőszakolta meg a nőt. A német sajtó hosszú napokig elhallgatta, hogy ghánai migráns az elkövető.
Ha ennyire értik a hazai „demokratikus helyzetet”, miért ne látnának tisztábban nálunk, fránya magyar polgároknál jobban a magyarországi ügyekben is?
Vagy ott van a héten Pulitzer-díjjal kitüntetett The Washington Post és a The New York Times. Ők azért kapták a díjat, mert annyira jól megvilágították a választási kampányban Donald Trump nőügyeit, illetve azt, hogy a konzervatív jelölt Putyin zsebében van. Az egyikről kiderült, hogy egyszerű hangulatkelés, a mostani nagy amerikai–orosz „összeborulás” szíriai példáján pedig megítélhetjük a másik valóságtartalmát.De hát mivel a díj névadója, Pulitzer József magyar volt, nyilván nálunk jóval hitelesebben tudják megítélni, hogy Budapest utcáin mi történik. Hogy az orbáni terror hol és mikor szedi percenként áldozatait.
Szóval, hagyjuk most már ezt végre! Azt, hogy külföldről akarják liberális bölcsek megmondani, miképpen éljünk, mit csinálunk rosszul. Jelszavaikat meg itteni janicsárjaik és Soros ifjú próbaidős alkalmazottai szajkózzák.
Magyarország független ország, amelynek sorsáról a magyarok, és nem a CEU alig másfélezer – közülük, ha négyszáz magyar – látogatója és haveri társaságuk dönt. Bármennyire is köti őket Budapesthez az évi sokmillióért remélt amerikai diploma. De persze jó tüncizést, pardon, tüntizést…
fotó: 4cdn.hu
