Svédországban tegnap megszületett az első igazán demokratikusnak szánt gyermek. Ez egy roppant jó hír. A világ legjólétibb, legtoleránsabb államába létrejönni? Ennél jobb élmény gyerek szempontból elképzelhető? Vagy?Hősünk felébredt és körbenézett. Még nem szólt. Valljuk meg: egy párperces csecsemőtől nagyjából elfogadható magatartás, ha némi sivításon kívül nem kezd komolyabb monológokba. Informálódott.
Ösztönei alapján azt a logikát követte, hogy ránéz édesanyjára. Itt kissé összezavarodott. Ugyanis kiderült, hogy neki egyszerre van két édesanyja és két édesapja. Vagy fordítva, vagy akárhogy. Történetünk főszereplője toleráns volt, némi diszkrét üvöltés után afelől érdeklődött csak: hol a betevő teje?
Ekkor egy gépre kapcsolták. Később megtudta, hogy ez azért van, mert szülőanyja nem biztos abban, hogy az emlőn át való közvetlen táplálás mennyire egyeztethető össze demokratikus jogaival.
Hősünk ezt követően azt gondolta, hogy lassan közölni kellene vele némi hírt arról, hogy ki is ő. Mondjuk, hogyan hívják, ha az üvöltésének némi személyes jelleget szeretne kölcsönözni. Erre kapott egy mikrochipet.
Ez elsőre fájt, és ő kiabálva tiltakozott. Aztán valami ernyedtség lett úrrá rajta. Látott svédországi őshonos állatokat, mint a smögeni tarajos kakadu. Ezen genetikai kódja felháborodott, amiért újra pihennie kellett.
Ébredésekor hősünk tudta, hogy ő ugyan hős, de ezt már nem úgy kell érvényesítenie, mint viszonylag ismert svéd uralkodóknak, teszem azt Gusztáv Adolfnak vagy XII. Károlynak. Neki Ikeába kell mennie. Aztán kell vennie egy Ericssont. Az információt pár perc múlva frissítették, a gyermek ekkor tudta meg, hogy neki szoftverre is szüksége van az életkezdethez.
Ez volt az a pillanat, amikor már nevét is meg kellett ismernie: 34576 Ahmed-Mária-Anasztázia-Cletofil. Ez tetszett, könnyen becézhető, frappáns elnevezés volt. Ezután agyába beleivódott már bankkártya-kódja is: Ali. Amit egyébként bármikor átírhat Angelára vagy Jean-Claude-ra.
34576 Ahmed-Mária-Anasztázia-Cletofil ekkor önkéntelenül jelezte, hogy a szoftver-információból kimaradt, hogy fiú-e vagy lány? A mikrochip áramütéssel reagált, megtanította a download kifejezést, aztán gyorsan rátöltve egyértelművé tette, hogy a fejlett demokráciákban ez a kérdés elképzelhetetlen. És 34576 Ahmed-Mária-Anasztázia-Cletofil ugye fejlett demokráciában akar élni?
Hősünk elméje lázadozott még egy darabig olyan illiberális kérdések kiderítése kapcsán, hogy mi a hazája, az EU a vallása-e, a vásárláson kívül tehet-e valamit életében, és biztos-e a kedvenc müzli márkája.
Viszont ekkor baj történt. Lefagyott a program. A gyermekben egyértelművé vált, hogy ő hol látta meg a napvilágot. Rövid kutatás után nemével kapcsolatban sem voltak jelentősebb kételyei.
Ez volt az a pillanat is, hogy közölte Svédország és az Európai Unió demokratikus közvéleményével: nem hajlandó 34576 Ahmed-Mária-Anasztázia-Cletofil lenni, akkor inkább lesz Dzsingiszkán vagy Attila. De svéd névre is lenne pár ötlete. Mert az lenne, ha már annak született.
Svédország és az Európai Unió demokratikus közvéleménye ezután személyesen élhette át, hogy mi van akkor, ha már egy csecsemőt sem korlátoz a pelenka...
