Pesti Srácok

Hány tojást ehetünk egy nap?

Hány tojást ehetünk egy nap?
A címben szereplő kérdést egy művelt nyugati weboldal vetette fel. Mint kiderült, ez egy komplikált dolog, ugyanis a tojásnak van fehér, és sárga része is. Ezt sokan eddig nem tudták a jelek szerint. Percek kérdése, és az Európai Unió programot indít a felderítésére, és létrejön pár tucat civil szervezet is a probléma többirányú boncolgatására. Aztán meg majd állami függetlenséget döntenek…A Kedves Olvasó emlékszik a klasszikus mesére Mátyás királyról? Ahol az uralkodó éppen „fogadóórát” tart, é s jönnek hozzá az emberek mindenféle gondjaikkal, vagy ötleteikkel. A nagy király mindenkit meghallgat, ha kell, díjaz, ha úgy alakul büntetést szab ki.Ám van egy „versenyző”, aki „tudományát” jön bemutatni. Ami a következő volt: borsószemeket hajigált át egy kulcslyukon. Ez kétségkívül egy igen macerás elfoglaltság. És vitathatatlan az is, hogy különleges tehetség kell a megvalósításához. Neki sikerült, tucatnyi borsó repdesett. A dobáló tehetség ezt nagyon élvezte is. Ha szabad napi példával élni, ez olyan volt, mint, amikor ByeAlex magára néz, és ettől elérzékenyül.
PestiSracok facebook image

Ha a Kedves Olvasók közül valaki nem ismeri az említett nevet, ne problémázzon rajta. A borshajigáló mester-művész neve sem maradt meg a történelemben.

Mátyás király végignézte a produkciót, és mivel Magyarország erős, gazdag és bőkezű volt, méltóan meg is jutalmazta. Adott neki egy zsák borsót. Dobálgassa, ha ez a heppje. Mert nézni a mutatványát három másodpercig érdekes, utána egyhangúvá válik, a társadalmi hasznossága meg finoman szólva is kétséges.Mindezt azért írtam le, hogy helyén értelmezzük a „fölöslegesség tudományát”! Hány tojást ehetek meg egy nap? Nem tudom. Nem is érdekel. Gondolom, éhségemtől megkérdezem reggelente. Ha orvos tiltja valamiért, hát szól.

Ám van itt egy komplikáció: Mi van, ha egyáltalán nem akarok tojást enni? Mert mondjuk, parizeres-zsemlét majszolnák? Vagy ott van a májkrémes kenyér lehetősége is. De arra is látott már példát a világ, hogy valaki a maradék paprikás krumplit ette meg hidegen. Reggel, lábasból. A rezsóról.

Ezt az egész „eszmefuttatást” csak azért kényszerítettem a Kedves Olvasóra, hogy ha türelme van rá, végig gondolja, milyen ökörségekkel fárasztanak minket minden nap. Meg főleg arra, hogy honnan van pénz ennek a támogatására. És főleg, miért jönnek létre mostanában minden utcasarkon civilszervezetek, akiknek az aktivistáit valaki fizeti. Most erre. Majd másra.

Józsi barátommal – aki nem a boltos Józsi, hanem egy nagyon becsületes melós, aki a Joe becenevet használja – napok óta azért nem tudok találkozni, mert a „munkaadója” képtelen megmondani, mikor lesz szabadnapja. Na, ez probléma! Ha civilszervezetet akarnak, erre csinálják. De ezt Soros György nyilván nem pénzeli.

A tojás, a borsó, és egyebek társadalmi felhasználása meg maradjon a magánszférában.

Fotó: youtube.com

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.