Betiltják a magyar népmeséket?
„Tiltsák be Csipkerózsikát!” – követeli egy brit asszony, ugyanis szerinte a herceg erőszakot követ el, amikor megcsókolja az alvó királylányt. Ha így folytatódik, akkor Brüsszel rövidesen a meséket is szabályozni fogja. A hazai libbal jogvédők pedig kezdeményezik a szexista Magyar népmesék betiltását, és indexre kerülnek a Mátyás királyról szól adomák is: egyszerre burkus, azaz Nyugat-szkeptikusok, de a migránsok ellen is hergelnek.
Mrs. Hall mese-betiltó kezdeményezését nem fogadta osztatlan lelkesedés Nagy-Britanniában. Több londoni jogvédő például kiemelte az asszony felületességét: példának okául nem tesz említést a nekrofíliába hajló gerontofília, az idősekhez való krónikus vonzódás nyilvánvaló jelenlétéről. Hiszen Csipkerózsika már száz éve de facto élőhalott, a herceg meg alig lehet húsz éves.
Biztos vagyok benne, hogy a vita nem fogja elkerülni az Európai Bizottság illetékeseinek figyelmét sem. Hiszen ez olyan súlyú probléma, amely közös európai megoldásért, brüsszeli szabályozásért kiált! Mert Csipkerózsika csak a felszín, a világ meseirodalma hihetetlen veszélyekkel fenyegeti a politikailag korrekt világot. Ne olvassanak Grimm meséket!
Ott van például Hófehérke hasonló esete is. A nemi erőszak jelenléte itt is nyilvánvaló, a herceg a leány beleegyezése nélkül közeledik hozzá. Persze itt vannak nagyobb problémák: a törpék! Először is az elnevezésük, másfelől az alacsony növésű egyének által megnyilvánuló nemi kirekesztés. Mert miért nincs női és transzszexuális törpe a történetben? A mostoha előtti gonosz jelző pedig megkérdőjelezi az EU örökbefogadási politikáját!
A Piroska és a farkas már régóta szálka a brüsszeli állatvédők szemében. Hiszen az ordas csak természetes ösztöneihez alkalmazkodik, amikor elfogyasztja a nagymamát és unokáját. A vadász ezt követő brutális fellépése európai értelemben elfogadhatatlan! Ebbe a kategóriába sorolható a Három kismalac sztorija is. Igaz, itt legalább kellő hangsúlyt kap a disznóhús-fogyasztás jellemromboló hatása.
A szépség és a szörnyeteg című mesének vannak követendő, de nyilvánvalóan elfogadhatatlan elemei is. A maszkulin agresszivitás bemutatása példaértékű: minden férfi disznó és szörnyeteg. Helyes azonban a jellemfejlődési ábrája, amikor már rendszeresen eljár kozmetikushoz, pedikűröshöz, sminkel és csipkegallért ölt – egyszerre trendi királyfivá nemesül, aki azzal biztat, hogy a mese folytatásában végleg megszabadul elsődleges hímnemű jellegeitől. Az ugyanakkor helytelen, hogy a szépség szép és leány. Ez egy begyöpösödött, konzervatív felfogás! A szépség legyen kopasz és agyontetovált, legyen pirszingje a nyelve hegyén. Továbbá fehér se legyen.A császár új ruhája: ez kérem nem is mese, hanem egyenesen az Európai Bizottság, és annak elnöke, Jean-Claude Juncker ellen irányuló pamflet! A gyermeki gondolkodásmód szándékos átpolitizálása, a nyugati értékrend elleni lázítás! Ha a császár, vagy Juncker a coming out őszinte pillanatában meztelenül megy az utcára, megteheti! Európa nyitott! Meg, ha azt mondja, van rajta ruha, biztos van! Ha azt mondja, az EU jól működik, akkor hogyan másképp?Ezért kell szétnézni a tagállamok meseirodalmában is! A cseh Rumcájsz a törvényes rend elleni lázadásra uszít, a főhős egy köztörvényes bűnöző! Mankával – micsoda szörnyűség, a feleségével! - együtt ráadásul elavult viselkedésformákat kényszerítenek gyermekükre, Csibészkére: belekényszerítik a beporosodottan félreértelmezett igazságkeresés, azaz a férfivá válás sztereotípiáiba. Nem tárják fel előtte kellőképpen a választható nemi szerepek sokszínűségét sem!
A magyarokkal aztán végképp baj van! Erről a budapesti CEU-n jövőre külön kurzus is indul, „A magyar népmese, mint a szexista nevelés bűnös formája” címmel. Hihetetlen, hogy a 21. században, Európa közepén kizárólag a nő és férfi közötti kapcsolatot reklámozhatják. A mesékben megjelenő szemérmetlenség, a pajzán szexualitásra való utalások rendkívül károsak. Elfogadhatatlan a szegény ember figurájának kiemelése is, ami osztályellentétet szülhet. A történetekben ráadásul több helyen is kiejtik a cigány szót, nem fejtve ki kellőképpen az Európai Bizottság kisebbségi normatíváit.
A Mátyás királyról szóló mesék minden európai polgárban jogos felháborodást keltenek. Itt egyszerre van jelen az euro-szkepticizmus, Brüsszel jogköreinek megkérdőjelezése, és a soviniszta nacionalizmus. Egyszerűen minősíthetetlen a Nyugat tekintélyét és felsőbbrendűségét megkérdőjelező autokrata uralkodó idealizálása! Az európai integrációt itt Bécs városának bevétele jelenti. Skandalum!
A bevándorló-kérdést a Mátyás királyos mesék egyértelműen rasszista felhanggal kezelik, helyes célként állítva be a nemzeti (???) határok védelmét.Az Európai Bizottság szerint így elengedhetetlen a kérdéskör részletes elemzése, a tagállami bizottságok és albizottságok felállítása. Addig is Jean-Claude Juncker személyes kezdeményezésére kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen a „Volt egy török, Mehemed, sose látott tehenet”, című vers menekült-ellenes, kirekesztő mivolta miatt.
...
Fotó: youtube.com
