Pesti Srácok

Vona mosdatói

Vona mosdatói
Kozmetikusnak és fürdőmesternek állt a libbal elit: tegnap Heller Ágnes a korábban lefasisztázott Jobbikkal való összefogásra buzdított. Havas Henrik és Rangos Katalin meg nekilátott, hogy Vona Gáborból simizni való megtért bűnöst fabrikáljon. Akire szükség van a „sátán”, Orbán Viktor ellen. Na meg ahhoz, hogy végre megint a kassza közelébe kerüljenek.Fél évvel a választások előtt a libbal elit látványos szerecsenmosdatásba kezdett: Vona Gábort igyekeznek szalonképesre fürdetni. A cél persze aligha egy nagy, Jobbiktól Momentumig tartó összefogás gründolása. Az még nem lenne reális. A feladat egyszerűbb: meggyőzni a liberális és baloldali szavazót, hogy ha valahol jobbikos az ellenzéki jelölt, szavazzanak rá nyugodtan. Ezt már maga Gyurcsány sem zárja ki. Saját táborát Vona már megdolgozta a „cica-kutya-szemöldökcsipesz” kampánnyal, ők talán készek lesznek libbal jelöltre szavazni a Fidesz ellenében – amikor a voksolás előtt hirtelen elindul a gyors visszaléptetési kampány, hogy egy ellenzéki ellenfele legyen Orbánéknak. A „demokratikus” választó szemében azonban Vona még mindig „rohadt fasiszta”. Ezt a képet kell tompítani, átfesteni.
PestiSracok facebook image

Tegnap az első lépést Heller Ágnes tette meg a mandiner.hu-nak adott interjújában. Lukács György tanítványa, kötődik a múlt rendszerhez is, de feltűnően nyugatbarát, az antiszemitizmus elleni harc lánglelkű prédikátora. Ha ő azt mondja, Vona rendben, akkor a belvárosi értelmiség is megnyugszik.

Heller persze nem állítja, hogy Vona már „jó fiú”, csak azt mondja, szükség van a „házi nácira”. Kimondottan mókás, amikor egy filozófus reálpolitikust akar játszani. De hát, mint állítja, negyedszázados amerikai leledzése alatt tanulta meg, hogy csak a ma az érdekes, meg a cél szentesíti az eszközt: ami ugye az ősgonosz, Orbán Viktor legyőzése.

Az amúgy toleranciát hirdető nagy ívű gondolkodó nem is tagadja: gyűlöli Orbánt. Csak az ő bukása érdekli. Nyíltan elismeri, hogy számára teljesen mindegy, hogy kormányozható lesz-e az ország, vagy egyáltalán mi lesz a „hazájával”. Csak Orbán dögöljön!

A Heller interjú nagyszerű alaphangot adott Vona tegnap délutáni látogatásához a Dob utcai Spinoza házban. Amikor a Jobbik elnökének szereplését meghirdették, a zsidó közösség egy része hevesen tiltakozott. Heller interjúja után egy hang sem hallatszott…

Vona vendéglátója a libbal nagyasszony, Rangos Katalin volt. Korábban ő is lelkes fasisztázó volt, sőt, 2013-ban egyike volt azoknak, akik nagy garral visszaadták a Táncsics-díjat, amikor azt Szaniszló Ferenc is megkapta. De hát az már a múlt, mint az is, hogy akkor Rangosék lépésére reagálva Vona azt mondta, ha egyszer kormányra kerülnek, Szaniszló vezeti majd a Médiahatóságot.

Tegnap Rangos és Vona körülhízelegte egymást. Szinte nem lehetett tudni, ki melyikük mikrofonállványa. A Jobbik elnöke megaőszinte tekintetét elővéve mondta, „megtérése” nem egy „taktikai fordulat”, hanem „egy lelkileg átélt, megélt, bensőleg támogatott változás”. Rangos a kezét paskolva nyugtatta ezt a hatalmas és szép lelket, és mondta, hogy a Jobbik fordulatát ő is „nagyon dicséretesnek és hihetőnek tartja”.

Egy apró kételye van csak: a párt tagsága is olyan „nagymértékben és őszintén megváltozott-e”, mint Vona Gábor? A nagy megtérő tovább turbózva őszinteségét mondta, hogy ez már egy másik párt. Például amikor egy jobbikos testvér – bocsánat, a párt demokratikus tagja – bevallotta neki, hogy zsidó, ő kimondottan örült neki. Egyébként Szegedi Csanádot sem származása miatt csinálták ki annak idején, hanem mert Brüsszelben gyanús pénzek közé keveredett.

A bensőséges, öntisztító beszélgetés során szóba került Havas Henrik Vonáról írt könyve is. A liberális „újságíró pápa” gründolt már hasonlót gyilkosokról, csalókról, őrültekről, prostikról, sőt saját magáról is. Így a Vona-kötet logikus beteljesítése irodalmi munkásságának.

A könyvben Vona Gábort, a gyarló embert ismerhetjük meg.Például megtudjuk, hogy szendelelkű gyermekként legyek szárnyát tépkedte ki, s a rovar torzókat hol pókokkal, hol pedig hangyákkal zabáltatta fel. Azóta nagyon megbánta akkori kéjes szadista vigyorát, sőt ma már nincs légy, akit ne mentene meg. A múltkor egy bizottsági ülésen a fideszes Hoffmann Rózsa poharából szabadított ki egy rovart. Ennek fényében a zsidóknak és cigányoknak valóban nincs mitől tartaniuk.Mindazonáltal mai történetünk nem a „legyek urának” köpönyegpörgető táncáról szól. Hanem arról, hogy milyen anyagból van faragva a libbal elit, és hol tartja a gerincét. S arról, hogy a magasztos elveknél nekik valahogy mindig fontosabb a gyűlölet, és főleg a kasszakulcs.Nem filozófiai értelemben…

Fotó: ps-montázs

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.