Ezt a világot akarjuk?
.
Tizenhét embert ölt meg Nikolas Cruz, a szerdai floridai iskolai lövöldözés elkövetője. Jim Lewis, a Cruzról gondoskodó család ügyvédje elmondta, hogy a fegyvert jogszerűen vásárolták, egy fegyverszekrényben elzárva tárolták, ám Nikolas Cruznak kulcsa volt a szekrénykéhez. Ez csak egy “érdekes hír”. Van az a szint, amikor az ember már csak némán és ökölbe szorított kézzel tud megnézni híreket. Mert van az a szint, amikor üvölteni szeretne, de tökéletesen tudja, tehetetlen a megtörténtekkel szemben.
A fent nevezett fiatalemberről már most mentegetőzések sorát publikálta a sajtó, depressziójától az árván maradt sorsig szinte mindent. Alapos fiúk-lányok dolgoznak a The Washington Post-nál…
Lábjegyzetben azt is megemlítik, hogy a “derék gyerek” egyébként egy, a “fehér faj felsőbbrendűségét” hirdető csoport kiképzésein is részt vett. Minden tiszteletet megadva az elhunyt és befogadó szülőknek, valamint az iskolai oktatóinak: az a probléma úgy nem tűnt fel senkinek, hogy a “kedves fiú” szabadidejében közösségi oldalakon finoman szólva sem kedves dolgokat jelentetett meg?! Persze a fegyver mutogatása és egyéb agresszív megnyilvánulások simán elvárhatók egy tisztességes, egészséges amerikai tinédzsertől…Az igazi kérdés persze más.Meddig burjánzik be még hozzánk is ez a roppant píszí, elkövetőt mentegető, áldozatot meg sem említő kommunikáció?!
Meddig terjed az, hogy szóba sem kerülhet pszichopata, migráns, bármilyen elkövető áldozatainak – és az ő rokonaiknak, szeretteiknek – sorsa?
Mert az áldozat mindig “néma”?!
Nem lehet az! Pontosan azért, hogy a többiekkel ez ne történhessen meg!
Fotó: facebook.com, a kép csak illusztráció
