Magyarországon nem sikerült a cigányság teljes integrációja sem, miképpen gondoljuk, hogy a migránsokkal megoldjuk ezt? Lázár János eme felvetésére a szívükhöz kaptak a liberális széplelkek. Hát hogy lehet ilyet mondani?! Mert az ugye nem járult hozzá a cigány társadalom egyes rétegeinek totális lezülléséhez, az „integráció kudarcához”, amikor az MSZP-SZDSZ kormányoktól munka nélkül kaptak segélyt, ráadásul az „oktatási reform” keretében nyugodtan kerülhették az iskolát?!Mondják, az igazság fáj a legjobban. Lázár is a valóságra világított rá, amikor közölte, hogy „Hatszáz éve élünk együtt a cigányokkal, és mind a mai napig nem tudtuk őket integrálni, hogy beszéljük világosan. Akkor hogyan tudnánk integrálni olyanokat, akik egy másik világból, egy másik kultúrából, másik identitással jönnek ide?”A ballib elit erre egy személyként hördült fel. Politikus, szakértő, mindenki. Megszólalt a cigány értelmiség is – ebbe a kategóriába csak azok tartozhatnak a píszí média szerint, akik liberális szimpátiákkal rendelkeznek. Aki bármilyen jó szót képes mondani a kormányra - pontosabban nem küldi el úton-útfélen Orbánt a pokolba -, nos, annak lehet akárhány diplomája, az a roma társadalom árulója.
Sokkot kaptak természetesen a „civil alapítványok” is. No, persze nem annyira, mint amikor Soros Györgyöt kellett megvédeni, de azért ez is egy elég hangos óbégatás volt.
De vissza a fent említett „fájó igazsághoz”. Nagyon nem szeretnék a kérdés szakértőjeként feltűnni – messze nem vagyok az -, de néhány dolog azért nyilvánvaló mindenki számára.
Ha volt út, amelyen a cigány társadalom integrálódott volna - és itt most hangsúlyozottan nem kulturális értékeinek, nyelvének feladásáról van szó - az a munka és az oktatás lett volna. És ez most nagyon nem fog tetszeni a széplelkeknek – akár kötelezően, ellenőrizve is!
A rendszerváltás után a munkahelyek zöme, ahol cigány emberek dolgoztak, odalett. A liberális válasz erre az volt – Antall József kormányában sem csupa derék ember ült -, hogy elérzékenyülünk, sírunk egyet a cigányság nehéz helyzetén, aztán munkanélküli segélyt adunk nekik. Pénzt, munka nélkül.
Ez tökéletesen elzüllesztett legalább két roma generációt. Ráadásul semmivé tette azokat az értékeket, amelyeket korábban beléjük próbáltak nevelni. Hogy a „szocialista erkölcs” és effélék képmutató kifejezések voltak, azon nehéz vitatkozni, de legalább reggel bementek a munkahelyre, és estig ott voltak. Megérezhették azt, hogy ha dolgoznak, tanulnak, akkor előbbre juthatnak.Mert az, hogy reggel bemész az iskolába, az nem opció, hanem kötelező. A ma maffia-államozó Magyar Bálint oktatási kísérletezgetéseinek köszönhetően a cigánygyerek nyugodtan lóghatott, nyugodtan bukhatott akárhányszor, és ha a tanár rászólt, behívta unokatestvéreit pedagógusverésre. A nagyszerű alapítványok kiválogattak néhány jobb családból származó tehetséget, kiképezték őket, és bemutatták, hogy „jaj, de eredményes az ő integrációs modelljük”.Hoppá! Itt álljunk meg egy szóra! Miért is van szükség sikeres integrációs modellre, ha a cigányság beilleszkedése tökéletesen sikerült? Szóval kényelmetlen dolog az igazság, no…
Mint ahogy az is igaz - akármennyire is cinikusan hangzik -, hogy a Brüsszel által pillanatnyilag ránk tervezett tízezres (mert már nem 1300, kedves liberális kollégák) migráns-kvóta a magyar költségvetésből vonna el pénz. Persze, az unió biztosan „segít”, de hosszú távon mi álljuk a cehhet. Pénzügyileg és kulturálisan is.
És igen, pénzt von el a cigányságtól is. Pedig szükségük lenne rá! De ha kevesebb jut, mindenkinek kevesebb jut. Persze majd nagyhumorú stand up-emberkék megélnek belőle, hogy övön aluli tréfákat erőltetnek Gazsi és Ahmed találkozásáról - de ezért aztán tényleg kár illegális betolakodókat keblünkre ölelni.Oldjuk meg előbb saját problémáinkat, utána vágjunk bele a világ nagy gondjainak megoldásába!
