Pesti Srácok

A németeknél elgurult a gyógyszer

A németeknél elgurult a gyógyszer
A nemzetközi nőnap alkalmából megváltoztatná a német himnusz szövegét a berlini családügyi minisztérium esélyegyenlőségi biztosa. Kristin Rose-Möhring úgy véli, éppen itt lenne az ideje „genderizálni" a szöveget.
PestiSracok facebook image
Ez a kedves hölgy két problémás kifejezést talált a német himnuszban. Az egyik a „Vaterland”, ami ugye a hazát jelenti. Kétségkívül benne van az apa szó, ami nyilván nagyon kirekesztő. És Merkelnek is jobban tetszene a Muttiland kifejezés. Vagy leginkább természetesen a Genderland.

De ettől még a németek nem ezt a modernizált himnuszt fogadták el annak idején, nem ezt éneklik generációk óta, nem ez a kultúrájuk része. Nem hiszem, hogy ez kirekesztő lenne, hacsak nem az említett Möhring asszony akar embereket kizárni a píszí világából. Példának okáért férfiakat. Esetleg mindazokat, akiknek még jelent valamit a tradíció, a klasszikus értékek.

Magyarországon az anyaföld kifejezést használjuk. Ez szerintem gyönyörű szó. Nem hiszem, hogy a gendersemleges degeneráción kívül ez bármikor bárkit zavart volna. Én legalábbis becsületes magyar férfival nem találkoztam, akiben egy másodpercig felmerült volna, hogy őt az anyaföld szó kirekeszti, kisebbségi létbe szorítja.Az említett német himnuszból ki akarnak venni még egy szót, a „brüderlichet". Ami ugye fivért jelent. Felhívtam húgomat, hogy őt mennyire zavarja, hogy bátyja van. Sőt, egyáltalán létezik ez a fogalom, és nem a meghatározhatatlan nemi identitású szóösszetételt használja testvérével kapcsolatban.Húgom örült, hogy van bátyja. Ezt annak ellenére tette, hogy kisebb korunkban nem én voltam a megtestesült tökéletes testvér. Aztán, amikor védeni kellett, védtem. Mert ez a báty dolga – és azt gondolom, ez jó dolog.

A német himnusz témája úgy igazából nem kellene, hogy bárkit felzaklasson Magyarországon. Az ő dolguk, éljenek a saját politikusaikkal, liberális reformjaikkal együtt.

Csakhogy az a baj, hogy ezt a trendet át akarják hozni a mi hazánkba is. Át akarják kódolni kultúránkat, gondolkozásunkat. Átírnák történelmünket is, píszí-konformra.

Ennek kapcsán csak annyi megjegyzésem lenne, hogy szívesen látnám a jelenetet, amikor Toldi Miklóst vagy Kinizsi Pált a nemváltás és genderlét felé próbálják ösztönözni.

fotó: cnn.com

Ajánljuk még

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

Jelenés helyett, avagy a szív diadala Međugorjéban

Exkluzív 2023 augusztus 30.
Van egy hely a világon, ahol a hit a mindennapi élet természetes, magától értetődő része. Ahol Isten és a Szűzanya jelenléte annyira élő, hogy szinte tapintani lehet a tűző napon, a 40 fokos rezonáló levegőben, a kövekben, az áhítattól ragyogó és könyörgő arcokon. Međugorje kicsinyke település Bosznia-Hercegovinában, alig néhány kilométerre a horvát határtól, amelynek a nevét 1981 után ismerte meg a világ. Hívek tömegei zarándokolnak azóta ide az év minden napján, hogy találkozzanak az élő Istennel és a Szűzanyával, választ kapjanak legsúlyosabb kérdéseikre, hogy megérintse őket is a Béke Királynője. Soha nem volt még akkora szüksége a világnak egy óvó, intő anyai szívre, mint napjainkban, és talán soha nem áhítottuk még így a békét, mint ma, amikor ártatlan emberek veszítik életüket számlálatlanul és értelmetlenül a közvetlen szomszédságunkban, és nem létező igazságokat latolgatva attól rettegünk, legalább ne égjen holnap az egész világ. Međugorjéban mégis valami megmagyarázhatatlan nyugalom árad minden épületből, minden szegletből. Szent Jakab temploma előtt betölti a teret a halk hozsanna. Az emberek csak jönnek és jönnek, énekelnek. Odabent a templomban egymás után borulnak térdre, pár száz méterre a feltámadt Krisztus térdéről törlik a kicsorduló könnyeket és mosollyal az arcukon indulnak tovább. A hitük az, ami mosollyá változtatja a könnyeket és reménnyé az elveszettséget, békévé a békétlenséget.