Pesti Srácok

A németeknél elgurult a gyógyszer

A németeknél elgurult a gyógyszer
A nemzetközi nőnap alkalmából megváltoztatná a német himnusz szövegét a berlini családügyi minisztérium esélyegyenlőségi biztosa. Kristin Rose-Möhring úgy véli, éppen itt lenne az ideje „genderizálni" a szöveget.
PestiSracok facebook image
Ez a kedves hölgy két problémás kifejezést talált a német himnuszban. Az egyik a „Vaterland”, ami ugye a hazát jelenti. Kétségkívül benne van az apa szó, ami nyilván nagyon kirekesztő. És Merkelnek is jobban tetszene a Muttiland kifejezés. Vagy leginkább természetesen a Genderland.

De ettől még a németek nem ezt a modernizált himnuszt fogadták el annak idején, nem ezt éneklik generációk óta, nem ez a kultúrájuk része. Nem hiszem, hogy ez kirekesztő lenne, hacsak nem az említett Möhring asszony akar embereket kizárni a píszí világából. Példának okáért férfiakat. Esetleg mindazokat, akiknek még jelent valamit a tradíció, a klasszikus értékek.

Magyarországon az anyaföld kifejezést használjuk. Ez szerintem gyönyörű szó. Nem hiszem, hogy a gendersemleges degeneráción kívül ez bármikor bárkit zavart volna. Én legalábbis becsületes magyar férfival nem találkoztam, akiben egy másodpercig felmerült volna, hogy őt az anyaföld szó kirekeszti, kisebbségi létbe szorítja.Az említett német himnuszból ki akarnak venni még egy szót, a „brüderlichet". Ami ugye fivért jelent. Felhívtam húgomat, hogy őt mennyire zavarja, hogy bátyja van. Sőt, egyáltalán létezik ez a fogalom, és nem a meghatározhatatlan nemi identitású szóösszetételt használja testvérével kapcsolatban.Húgom örült, hogy van bátyja. Ezt annak ellenére tette, hogy kisebb korunkban nem én voltam a megtestesült tökéletes testvér. Aztán, amikor védeni kellett, védtem. Mert ez a báty dolga – és azt gondolom, ez jó dolog.

A német himnusz témája úgy igazából nem kellene, hogy bárkit felzaklasson Magyarországon. Az ő dolguk, éljenek a saját politikusaikkal, liberális reformjaikkal együtt.

Csakhogy az a baj, hogy ezt a trendet át akarják hozni a mi hazánkba is. Át akarják kódolni kultúránkat, gondolkozásunkat. Átírnák történelmünket is, píszí-konformra.

Ennek kapcsán csak annyi megjegyzésem lenne, hogy szívesen látnám a jelenetet, amikor Toldi Miklóst vagy Kinizsi Pált a nemváltás és genderlét felé próbálják ösztönözni.

fotó: cnn.com

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.