Pesti Srácok

No-go zóna

No-go zóna
Hát az meg mi? Nagyjából negyvennégy évet töltöttem el életemből azzal, hogy semmi hasonlóról nem hallottam. Viszonylag kellemes negyvennégy év volt. Most azt mondják, ez az új európai kultúra velejárója. Mármint, hogy migránsok tolakodnak be az életembe.
PestiSracok facebook image
Mielőtt bármely liberális kollega kiírna a világból, szeretném leszögezni: nekem semmi bajom a bevándorlókkal. Amíg betartjuk a játékszabályokat. Ők ott laknak, én meg itt. Járjunk látogatóba, küldjünk egymásnak ajándékot - de ennyi!

Nekik komoly problémáik vannak. Nekem is vannak gondjaim. De nem exportálom őket. Se Afrikába, se Ázsiába. Azt gondolom ugyanis, hogy ezeket a lakhelyemen kell megoldanom. Nem terhelnék ezzel senkit.

No-go zóna. Ez ugye azt jelenti, hogy van egy terület a városomban, ahova nem mehetek. Nem azért, mert nem tetszik, vagy léha vagyok arra járni – azért, mert azt a részt megszállták.Olyanok, akik nem értik a nyelvemet, kultúrámat, értékeimet.

Kérem, higgyék el: alapértelmezett dolog, hogy a rászorulót befogadjuk, segítünk nekik, saját kenyerünk felét odaadjuk. Azonban az nem igazán „vicces”, hogy ő önkényesen kiveszi a kezemből a veknit.

Magyarországon - hála Istennek - még nincs ilyen zóna. Németországban azonban immár intézményesítik. Angela Merkel kancellár is beismerte, hogy ilyenek vannak, ezekkel együtt kell élni. Tessék?

Hallunk ilyesmit skandináv világból: úgy van vele az ember, hogy ha jólétükben ennyire ráérnek, hát hajrá. A németek is ezt művelik? Merkel hívta be a migránsokat, a legkevesebb, hogy elviszi a balhét.

De le akarja a saját gondját nekem passzolni?Magyarországon nincsen no-go zóna. Hiszem, nem is lesz. Semmi szükségünk rá. Még egyszer: elesetteknek segíteni kell, az olyan jó, emberi dolog. Ám nem akarok élősködőket eltűrni a kertemben!

Az Európai Unió jelenlegi vezetése valami olyan „műsorba” kezdett, amely felszámolja azt az életet, amit eddig éltünk. Meglehet, voltak ebben hibák és tévedések, de ezek a mieink voltak. Nagyapámé, apámé, enyém. Nem betolakodóké!

Van egy Halim nevű szíriai barátom. Bármikor rábízom bármimet. Becsületes, tisztességes, nyílt arcú. Magyarországon tanult, mert orvos akart lenni. Itt akart tanulni, utóbb itt akart élni, velünk, minket szeretve – s egymást kölcsönösen tisztelve.Jó, hogy itt van!

fotó: youtube.com

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.