Pesti Srácok

Brüsszel halálra ítélte Penkát!

Brüsszel halálra ítélte Penkát!

Penka egy bolgár tehén. Aki egy nap úgy döntött, hogy megnézi az Európai Unión kívüli világot, és ezért átballagott Szerbiába. Ahonnan aztán hazatoloncolták. Penka egészséges, ráadásul vemhes szarvasmarha – ennek ellenére le fogják vágni. Ugyanis Brüsszel szerint amelyik állat egyszer elhagyta az EU-t, az csak holtan térhet vissza. Penka hiába reménykedik a Freedom House-ban, a Helsinki Bizottságban avagy a Greenpeace-ben – hiszen ő nem Karib-tengeri zöldmoszat, vagy migráns teve. A párhuzamot, azt hiszem, mindenki a helyén érti…
PestiSracok facebook image
Penka tehénnel születése után gazdája, a jó Ivan Csaralampijev elfelejtette ismertetni jogait és kötelezettségeit. Valószínűleg arról sem informálta, hogy az Európai Unió területén látta meg a napvilágot. Sőt, alighanem még bolgár állampolgárságát sem tudatosította kellőképpen.

Kopilovci faluban ugyanis évszázadok óta úgy gondolták, hogy elég, ha egy tehén nagyjából hallgat a nevére, rendesen legel a határban, sok tejet ad és egészséges borjakat szül.

Sőt, alighanem maga Ivan gazda is úgy volt vele: a tehéntartás megy brüsszeli direktíva nélkül is. Mindenfajta állatorvosi előírást természetesen betart, de azt talán ne szabják meg, hogy milyen színű sámliról fejje a jószágot.

Ezért erős a gyanúm, hogy Kopilovci faluban egyetlen előfizetője sem volt az EU Marhahús és Borjúhús Közös piaci Szervezete hírlevelének sem. Eme megdöbbentő nemtörődömségnek köszönheti most Penka tehén szomorú sorsát.

A kedves szarvasmarha ugyanis egy szép májusi napon úgy döntött, hogy a faluszéli legelőről átballag a domb túloldalára. Vemhes is volt már, joggal gondolhatta: mikor lásson világot, ha nem most?

Mivel Penka a fent említett okokból lemaradt az EU Marhahús és Borjúhús Közös piaci Szervezete tájékoztatójáról, talán nem meglepő, hogy a derék tehén nem járatta az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség havi közlönyét sem.

Így például nem tudta, hogy csak úgy nem sétálhat át Szerbiába.

Penka vakációja rövidre sikeredett, Ivan gazda szerbiai komája viszonylag gyorsan hazajuttatta a jószágot – hiszen volt megfelelő jelzés a fülére csippentve, meg amúgy is, honnan jöhetett volna?

Penka és Ivan újbóli egymásra találásának boldog pillanatait talán hagyjuk a kopilovci kocsmai folklórra. A lényeg: mind a tehén, mind a gazda azt gondolta, hogy életük szép rendben folytatódik.

Hát nem. Ivan ugyanis semmibe vette a balkáni ember évezredes bölcsességét – amíg lehet, kerüld a hatóságokat - és megvizsgáltatta Penkát. Az állatorvos nem talált semmi problémát, a jószág nem szedett fel semmilyen fertőzést, nem hurcolt be semmilyen kórt Bulgáriába. Sőt, meg is dicsérte a tehenet, hogy milyen jól viseli a több hónapos vemhességet.Viszont hivatalból jelentenie kellett az „eseményt” megyei és országos feljebbvalóinak. (Több példányban papírozva, hiszen valamiért esőerdőkre is szüksége van az emberiségnek.) És innentől elszabadult a bürokrata pokol!

A szófiai illetékesek ugyanis közölték: Penkának halállal kell lakolnia kirándulásáért! A brüsszeli előírások szerint ugyanis, ha egy szarvasmarha kiteszi a lábát az EU-ból, élve már nem térhet vissza!

Hiába a tökéletes állatgyógyászati bizonyítvány, a finoman szólva is vis major jellegű eset – itt nincs apelláta! Penkát meg kell ölni – szigorúan EU-konform, állatbarát módszerrel -, és utána meg nem született borjával együtt meg kell semmisíteni.Mert Európa népeit meg kell védeni minden veszélytől! Erre esküszik fel Junckertől kezdve mindegyik brüsszeli bürokrata!

Penka napjai sajnos meg vannak számlálva. Hiszen kit érdekel egy bolgár tehén sorsa? Annyi nagy probléma van a világon: a kardfarkú atlanti poszáták nemi életétől kezdve a líbiai fali gekkók szocializációs anomáliájáig. A Greenpeace-nek ezzel, meg a magyar civil szervezetekkel kell foglalkoznia.

A többi jogvédőnek meg ott a migráns-kérdés, kiemelten abból a szempontból, hogy minden gond nélkül menjen a bevándorló háziállatok családegyesítési projektje. És még véletlenül se kerüljön karanténba egyetlen kecske és kezes teve sem, sorsa demokratikus elbírálásáig.

Szóval ne számítsunk „Mentsük meg Penkát!” mozgalmakra, sőt az internetes profilokon sem fog megjelenni a tehén szolidaritási képe. Valljuk meg, talán túlzás is lenne. Habár, tudják mit, a sok píszí hülyeségnél már valahol jobb a „Je suis Penka” is!

Persze a Kedves Olvasó, gyanítom, nagyon jól érti, hogy ez az írás igazából nem is a szerencsétlenül járt balkáni jószágról, hanem a jelenlegi Európai Unió módszereiről, kettős mércéjéről szól. Ahol már lassan több joga van az illegális migránsnak, mint az itt született európainak – pláne, ha utóbbi kelet-európai gyarmatlakó. U.i.: A téma felfedezéséért és felvetéséért az elismerés Hegedüs József olvasómat illeti. Köszönöm, József! Máté T. Gyula

fotó: focus.de

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.