Pesti Srácok

Soros fenyeget: idén nem jön hozzánk

Soros fenyeget: idén nem jön hozzánk

„Menekültek és melegházasság” – ez a modern liberalizmus. A definíció nem az enyém, a New York Times cikkírójától, bizonyos Michael Steinbergertől származik. Némi pikantériája a dolognak, hogy ezt a megállapítást a Soros Györggyel készült, erősen behízelgő interjú végén teszi. Ahol sajnálkozik, hogy a „vidéki tahók” nem értik ezeket a „nemes” eszméket. Ennél már csak az rettenesebb, hogy Soros idén elkerüli Magyarországot…
PestiSracok facebook image
„A nyugati típusú liberális demokrácia egy szűk réteg, felülről erőltetett álma volt, akik nem mérték fel, hogy elsősorban a szegényebb, vidéki lakosság még nem volt felkészült arra, hogy a hagyományos értékeik helyett a menekültek és a melegházasság kérdésével szembesüljenek a közéletben.”

Azt hiszem, ez az egyetlen mondat mindent elmond arról, miért van ma a liberalizmus szónak a társadalom zömében pejoratív jelentése. És miért csak a nagyvárosi elit egy része szavaz a fenti „eszmét” hirdető pártokra.

Nem szeretnék történelmi találgatásokba bocsátkozni, de gyanítom Kossuth Lajos vagy Deák Ferenc sohasem tette volna le a voksát az említett alaptételek mellett. Ők valahogy másképpen képzelték el a liberalizmust.

Csak röviden: a liberalizmus az egyéni szabadságjogokat helyezi előtérbe. Az, hogy valaki meleg legyen, az beletartozik ebbe a kategóriába. Az, hogy ezt de facto rákényszerítsék a társadalom többségére – nagyon nem!

A menekültek kérdése meg addig egyéni szabadságjog, amíg Angela Merkel befogad a villájába három afgán családot. Amikor több millió ilyen „familit” ráuszít egész Németországra és Európára – az már nem az!

Soros Györgyöt a ballib világ hajlamos úgy beállítani, mint egy aranyos nagypapát, egy kelekótya télapót, aki senkinek sem árt. Nos, a fent említett interjúban éppen ő mondja, hogy ő bizony az utolsó lehelletéig küzdeni fog „nyílt társadalma” ügye mellett. Az üzlet már nem is érdekli, csak ez.

Utóbbit persze kevéssé vagyok hajlamos elhinni, de történetünk szempontjából nem is ezen van a hangsúly. Soros alapítványával – mely a második legnagyobb a világon – „a modern liberális demokrácia” zászlaját tartja fenn.

Egyszerűsítsünk: tök mindegy, hogy az emberek mire szavaznak, ő úgyis megvesz politikusokat, álcivil csoportokat, liberálisnak nevezett pártocskákat és aktivistaképző egyetemeket.

Példát ezekre az elmúlt években rengeteget hoztunk. De itt a legfrissebb: Juhász Péterék fillérre pontosan visszafizették a 153 millió 637 ezer forintos kampánytámogatást. Amit előtte fillérre pontosan elköltöttek, de a hálás nép – amelynek egy százaléka sem szavazott rájuk áprilisban – összedobta a zsugát.

Aki ezt elhiszi, az persze joggal kezeli kedves Mikulásként Soros Györgyöt. És roppantul izgulhat azért, hogy idén elmarad-e az ajándékosztás, hiszen a jó Gyuri bácsi bejelentette: idén elkerül több kelet-európai országot, így Magyarországot is. Én azért abban nemigen kételkedem, hogy az ajándékcsomagok érkezni fognak a megfelelő csizmácskákba. Majd hozzák a krampuszai.

fotó: tenesseestar.com

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.