Az Oktatási Hivatal közleménye szerint matematikából középszinten 1152 helyszínen 70 394 vizsgázó (közülük 2037 diák angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb vagy szlovák nyelven), emelt szinten pedig 94 helyszínen 4537 vizsgázó (közülük 113-an angol, francia, német, spanyol vagy szerb nyelven) tesz érettségi vizsgát.
A matematika középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tart. A vizsgázók először (45 perc alatt) az I. feladatlapot, majd (135 perc alatt) a II. feladatlapot oldják meg. A feladatlapokon belül a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják be. A 10–12 feladatot tartalmazó I. feladatlap az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi. A II. feladatlap két részre oszlik: az “A” rész három (egy vagy több kérdésből álló) feladatot tartalmaz, míg a “B” rész három, egymással megegyező pontszámú feladatból áll, amelyekből a vizsgázóknak kettőt kell megoldaniuk, és csak ez a kettő értékelhető.
A matematika emelt szintű írásbeli vizsgája 240 perces. Az írásbeli két részből áll, a vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják be az I. és a II. rész feladatainak megoldására. Az I. rész négy feladatból áll, amelyek több részkérdést is tartalmazhatnak. A II. rész öt, egymással megegyező pontszámú feladatból áll, amelyek közül a vizsgázóknak négyet kell megoldaniuk, és csak ez a négy értékelhető.
A vizsgán közép- és emelt szinten függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó és szögmérő használható segédeszközként, amelyekről a vizsgázó gondoskodik. Az eszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. Az érettségi dolgozatokat központilag kidolgozott útmutatók alapján javítják és értékelik.
Szerdán történelemből adnak számot tudásukról az érettségizők.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Varga György
Cuki
2023-05-09 at 14:14
Megvilágosodott szabadkőművész 2023-05-09 at 13:17
már majdnem írtam valami csúnyát, amikor az első részt olvastam ?
a másodikkal egyetértek!
sajnos még egyetemeken sem tudják, hogy mit is csinálnak amikor deriválnak, integrálnak, de sajnos középiskolában sem, hogy mire jó a pí, a szögfüggvények vagy mondjuk minek kell tudni egy másodfokú egyenletet megoldani
de hál’Istennek vannak jó könyvek…amit a tanároknak kellene, hogy elolvassanak…mert szerintem ők sem tudják sok esetben
Bàstya elvtàrs
2023-05-09 at 13:28
Ha egy tyùk,egy nap alatt 1 db. tojàst tojik,akkor hàny tyùk,hàny nap alatt, hàny tojàst tojik?
a. 25
b. nem többet 3-nàl
c. kérdezzük gyurcsàny ferencet
(Természetesen mindegyik vàlasz elfogadhato) ?
Orientál
2023-05-09 at 13:24
Matematika jelentősen hozzájárult például a számítástechnika – hardver szoftver – gyors iramú fejlődéséhez.
Megvilágosodott szabadkőművész
2023-05-09 at 13:17
B-asztatják a szerencsétlen gyerekeket, aztán az életben az összeadáson-kivonáson, osztáson-szorzáson, meg tán némi kamatszámításon túl semmi másra nem lesz szükségük.
Meg tán még a Pitagorasz-törvényre.
Ja, és fizikából az Arkhimédesz törvényre.
(Na, jó túloztam, sokszor az 1×1 is elég:))))))))))))))))))))))))))))))))))
————————————–
Nem, természetesen nincs igazam, mert nem árt, ha legalább tudnak még sok minden másról is a matekban és a fizikában is, de én azért gyakorlatiasabbá tenném magát az oktatást, hogy gyerekek lássák a közvetlen hasznát is annak, amit megtanulnak.
Talán így szívesebben is tanulnák ezt a mumus-reáliát.
Mancika
2023-05-09 at 13:12
Matematika zsenink gyurcsínyi prím számai nem szerepeltek a megoldandó feladatok között?