Pesti Srácok

Matolcsy György: Elérhetjük-e az EU átlagos fejlettségét 2030-ra?

Matolcsy György: Elérhetjük-e az EU átlagos fejlettségét 2030-ra?

Elérhetjük-e az EU átlagos fejlettségét 2030-ra? - tette fel a kérdést Matolcsy György a Magyar Nemzetben megjelent legújabb írásában. Az MNB elnöke azt írja, Orbán Viktor múlt hét előtti beszédében a korábbi nemzeti cél helyett új célt tűzött ki Magyarország elé 2030-ra.

Az eddigi cél az volt, hogy 2030-ra azon öt uniós tagország között legyünk, ahol a legjobb élni és dolgozni. Az új cél az, hogy 2030-ra érjük el az EU-27-ek akkori átlagos fejlettségi szintjét – szögezi le az MNB elnöke. Gazdaságtörténeti metszetben az elmúlt három évtized egyik legjelentősebb döntésének tartom ezt a változtatást, teljes egészében egyetértve a célkitűzéssel és az időzítéssel – emelte ki Matolcsy György a Magyar Nemzetben megjelent írásában.

– tette hozzá. Az új jövőkép célkitűzése Matolcsy György szerint azt jelenti, hogy az EU átlag (száz százalék) és a mai magyar teljesítmény (az átlag 75 százaléka) közötti huszonöt százalékos különbséget kilenc év alatt megszüntetjük, ami évi átlagos 2,8 százalékos felzárkózási ütemmel lehetséges. Ez a közelmúlt legjobb, de nem fenntartható, évi egyszázalékos közeledését közel háromszorosan meghaladó felzárkózási ütemet jelent. Korábbi MNB-elemzések azt mutatták, hogy az elmúlt harminc évben a lengyelek gazdasági teljesítményével azonos magyar növekedés esetén ma az EU-átlag 100,2 százalékát érnénk el. Ebben az esetben a mai, átlagot meghaladó fejlettséggel rendelkező tíz uniós tagállam fejlettségét célozhatnánk meg 2030-ra.

PestiSracok facebook image

– vonja le a konklúziót az MNB elnöke.

Forrás: Magyar Nemzet ; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!