Magyarországnak versenyképességi fordulatra van szüksége ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedési pályája, az uniós átlagot meghaladó növekedési ráta a jövőben is fennmaradjon – ezt hangsúlyozta mind a jegybank elnöke, mind a pénzügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitó rendezvényén, szerdán Budapesten.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke elmondta: Magyarországnak a felzárkózást kell a középpontba állítania 2019-2030 között, amihez versenyképességi fordulatra van szükség. A Dinamikus gazdaságot, befolyásos és egységes nemzeti kamarát címmel megrendezett évnyitó rendezvényen a jegybank elnöke kiemelte: két út áll az ország előtt, az egyik a felzárkózást segítő strukturális reformokkal megvalósított, fenntartható növekedési pálya, a másik a beragadás a közepes jövedelmű országok csoportjába. Emlékeztetett arra, hogy 2010 óta Magyarország tizenkét makrogazdasági fordulatot hajtott végre, melyek közül a legjelentősebb a fiskális, a monetáris és a munkaerőpiaci fordulat volt. Ezek megalapozták, hogy napjainkra az Európai Uniót jóval meghaladó, négy-öt százalékos bővülési ütemet produkál a magyar gazdaság. Matolcsy György kiemelte: ehhez elengedhetetlen volt az, hogy 2013-tól a jegybank akkor kinevezett új vezetése stratégiai szövetségben együttműködjön a kormánnyal, a bankokkal és az üzleti szférával, mert ezzel sikerült elérni, hogy Magyarország az Európai Unió növekedési motorjává váljon. Magyarországnak a következő években a folyamatos reformokkal támogatott felzárkózási pályát kell választania, ennek megvalósításával el lehet érni, hogy az osztrák életszínvonal és átlagos fejlettség 80-85 százalékát elérje Magyarország 2030-ra – mondta a jegybank elnöke. A gazdaságot érintő versenyképességi fordulattal párhuzamosan az országban az életminőséget is javítani kell; ehhez elengedhetetlen az egészségügy, az oktatás minőségének javítása. Szükség lenne arra is, hogy demográfiai fordulatot hajtson végre az ország, ehhez évente legalább száztízezer babának kellene megszületnie – jelentette ki Matolcsy György.
Varga Mihály: Közel vagyunk a teljes foglalkoztatottsághoz
A rendezvényen Varga Mihály pénzminiszter szintén azt hangsúlyozta, hogy az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedést kell elérnie Magyarországnak a következő években is, ehhez növelni kell az ország versenyképességét, a vállalkozások termelékenységét. A növekedést Magyarország makrogazdasági egyensúlyának megőrzése mellett kell megvalósítani. Ehhez az államadósságot tovább kell csökkenteni, 2022-re a GDP hatvan százaléka alá – tette hozzá. Varga Mihály rámutatott: Magyarország már közel van a teljes foglalkoztatottsághoz, az országban 4,5 millióan dolgoznak, miközben 2010-ben még csak 3,7 millió foglalkoztatott volt az országban. A tárcavezető hozzáfűzte, hogy az egyre égetőbb munkaerőgondok miatt fel kell tárni a további munkaerő tartalékokat. Úgy vélte: a nők, a közfoglalkoztatottak és a szépkorúak körében vannak még olyanok, akiket vissza lehet vezetni a munkaerőpiacra. A pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a 2016-ban kötött, hat évre szóló bérmegállapodás pontjait évről évre teljesítik, ennek révén a dolgozók bérei folyamatosan emelkednek, miközben a vállalkozók közterhei csökkennek. Megemlítette, hogy az Európai Unióban Magyarország az első helyen áll a társasági adó mértékét nézve, és harmadik helyezett a személyi jövedelemadót tekintve, és már több, mint háromszázezer vállalkozás választotta a kisvállalkozók tételes adózását (kata). Varga Mihály kiemelte: az elmúlt években elért magyar gazdasági eredményeket a nemzetközi hitelminősítők is kezdik elismerni; az utóbbi két hétben két hitelminősítő is javított Magyarország adósbesorolásán, és remélhetőleg a harmadik legnagyobb hitelminősítő is javít a jövőben az ország megítélésén. A kormány azt szeretné elérni, hogy a jövőben is emelkedjen a lakosság kezében lévő állampapír-állomány, ami már most több ezer milliárd forintot tesz ki; ez is hozzájárul ahhoz, hogy az ország külső sérülékenysége még inkább csökkenjen – mondta Varga Mihály.
Kitörési pont lehet Magyarország számára a mesterséges intelligencia
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egyebek között arról beszélt, hogy a magyar vállalkozások várakozásai kedvezőek, a jövőre nézve optimisták és bizakodóak. Parragh szerint fel kell készülni a megtorpanás nélküli növekedésre, és ehhez a termelékenységet javítani kell, tompítani kell a magyar gazdaság függőségét magyar tulajdonú vállalkozások erősítésével, a mesterséges intelligencia területe pedig kitörési pontot jelentene az ország számára. Parragh László elmondta: a kamara több területen is segíti a vállalkozásokat; példaként említette, hogy országos vállalkozói mentorprogramot működtet, a modern vállalkozások programban csaknem tizenötezer céget támogatnak a digitalizációban. Az MKIK elnöke beszélt a Széchenyi Kártya programban eddig elért eredményekről, ismertetve, hogy 2001 óta kétszáznyolcvanezer Széchenyi Kártyát adtak ki, ezzel 2146 milliárd forintot juttattak a vállalkozásokhoz. A kamara javasolja a kártya agrárcélú beruházásokra való kiterjesztését, megfontolásra ajánlják a fix kamatozás, illetve az exportkártya bevezetését – mondta Parragh László.
Forrás: MTI; Fotó: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS