Pesti Srácok

Még csak a félidőben vagyunk - Mező Gábor könyve a tévé megszállásáról és a kommunista propagandisták átmentéséről a médiában

Még csak a félidőben vagyunk - Mező Gábor könyve a tévé megszállásáról és a kommunista propagandisták átmentéséről a médiában

"A politikai rendszerváltáshoz elég öt-hat hónap, a gazdasági rendszerváltáshoz öt-hat év kell, de a lelkekben végbemenő rendszerváltáshoz már ötven-hatvan év szükségeltetik" - fogalmazott Mező Gábor történész, kutató a héten megjelent „A tévé megszállása” című kötete kapcsán. Kiemelte, bár a kommunista propagandistákat, ÁVH-sokat a rendszer természetéből adódóan mentette át a szovjethű hatalom a rendszerváltás utánra, ez valójában a Nyugatnak is érdeke volt. Mező Gábor szerint ugyanis a posztkommunisták sem tűrték, ha valaki szembefordul velük.

A héten került bemutatásra korábbi kollégánk, Mező Gábor „A tévé megszállása” című kötete a korábbi sikerlistás „A kultúra megszállása” című könyv kvázi folytatásaként. A kutató most megjelent könyvében azt mutatja be, miként használta a Kádár-diktatúra propagandaeszközként a Magyar Televíziót, gondosan kiválogatva a munkatársakat, különös tekintettel a tévé jövendő "arcaira". Egyebek mellett olyan tévés legendák hátterét lehet megismerni a kötetből, mint Ipper Pál, Vitray Tamás, Juszt László, Kepes András vagy éppen Frei Tamás.

Mező Gábor (1980) újságíró, a Századvég vezető kutatója. Fő kutatási területe a posztkommunista hatalomátmentés, illetve Magyarország 1945 utáni története.

Nem véletlen volt esélytelen a jobboldali média a '90-es években

PestiSracok facebook image

"A kultúra megszállása és a tévé megszállása is a médiaháborúval kezdődik, illetve zárul, és amit most élünk át, annak meg valahol talán az az eredője, a médiaháború" – fogalmazott a könyvbemutatón Mező Gábor. A kutató kiemelte, a kilencvenes években a jobboldal teljesen esélytelen volt egy ilyen küzdelemben az, játszi könnyedséggel lehetett lejáratni jobboldali politikusokat, jobboldali eszméket. Hozzátette,

"Jellemző a rendszerre, hogy Szepesi ügynök volt, Kovalik Károlyt meg előtte úgy vették fel a Rádióhoz, hogy kijelentette: nem hisz Istenben. Ez volt az elvárt belépő" - fogalmazott Mező Gábor; fotó: Hatlacki Balázs/PS

"Mert nem veletek vadásztunk, hanem a kommunista elvtársakkal"

Mező Gábor elmondta, lényegében a sajtó is a rendszer lényegét képezte, így ugyanaz igaz rá, mint ami a kultúrában, a gazdaságban, a diplomáciában és a politika területén is végbement a rendszerváltás idején. Schiffer Andrást idézve arról beszélt, hogy a politikus a rendszerváltás hajnalán egy osztrák szociáldemokratát faggatott arról, miért az egykori kommunistákat támogatják a valódi szociáldemokraták helyett, akiket a szovjethű pártelit korábban tönkretett, leszalámizott, szétvert. Az osztrák szociáldemokrata válasza egyenes és egyértelmű volt:

Mező Gábor hangsúlyozta, a Nyugat abban volt érdekelt, hogyugyanazokkal üzleteljen, ugyanazok maradjanak a vezető lapok élén, akik korábban hatalmon voltak, illetve az általuk kijelölt utódok. Így volt biztosítva az a fajta átmentés, ami a nyugati pénzvilág érdeke volt és ami garantálta az üzletelés, a későbbi privatizáció, vagy akár a kárpótlás teljes félresiklását. Ehhez kellett a kommunista média átmentése is, amely tevékenyen hozzájárult a rendszerváltás után, hogy az a kellő érdekek mentén történjen meg. Mező Gábor kiemelte, a Nyugat ellenérdekelt volt abban, hogy bármiféle tisztázás végbemehessen, hiszen az gátat szabott volna szándékaiknak. Úgy fogalmazott:

Hozzátette,

Mező Gábor minderről úgy vélekedett, hogy

Szavai szerint azt tudjuk, hogy a sajtószabadságot csak a jobboldali kormányok alatt kellett félteni, a gondok általában „megszűntek”, ahogyan feltűnt egy-egy volt pufajkás, volt szt-tiszt vagy egykori KISZ-KB-s a kormány élén. A lényeg, hogy a befolyását alapvetően megőrizte ez a posztkommunista elit, minden területen, így a sajtóban, a tévében is. Ezért tört ki ’90 után az úgynevezett médiaháború is. A társaság egy maroknyi része az Antall-kormány mellé állt, míg a többség a nyilvánosság frontjain támadta a legitim politikai vezetést. A régi bevált receptek szerint, tüntetésekkel, fasiszta, horthysta, antiszemita bélyegekkel, módszeresen felépített ügyekkel. A posztkommunisták sem tűrték, ha valaki szembefordul velük.

A kultúra után a tévé kommunisták és posztkommunisták általi elfoglalásáról is könyvet írt a történész. A képen a kötet szerzője, Mező Gábor és a PestiSrácok.hu főszerkesztője, Huth Gergely látható; fotó: Hatlacki Balázs/PS

Lassan, de haladunk

A beszélgetésben a kutató felidézte, egy német gondolkodó szerint a politikai rendszerváltáshoz elég öt-hat hónap, a gazdasági rendszerváltáshoz öt-hat év kell, de a lelkekben végbemenő rendszerváltáshoz már ötven-hatvan év szükségeltetik. Mint hozzátette, jobboldali történészek keserűen veszik tudomásul, hogy még mindig akad olyan kolléga, aki az ’56-os hős Tóth Ilonát, akit a kommunista rendszer kivégzett, még mindig gyilkosnak nevezi. Ugyanakkor megfigyelhető némi elmozdulás, hiszen aki Trianonról beszél, már nem vádolják azonnal szélsőjobboldalisággal, mint a ’90-es években.

– fogalmazott.

A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány által szervezett könyvbemutatón Andor Éva beszélgetett a szerzővel Fotó: Hatlaczki Balázs

Tanulságként hozzátette: minden ellenkező híreszteléssel szemben ma sokkal kiegyenlítettebbek a viszonyok, különösen is az első szabadon választott kormány idejével szemben, amikor a közmédia egy része konkrétan Antallék megbuktatásán dolgozott, míg a nyomtatott sajtó szinte teljes egészében ellenük volt. A Horn-kabinettel szemben már nem tartották ezt a pozíciót. "Hogy miért nem? Azt hiszem, a könyvemben benne van a válasz"- tette hozzá Mező Gábor.

A kötet a Századvég Közéleti Tudásközpont gondozásában jelent meg Budapesten. Megvásárolható a jelentősebb könyvterjesztő honlapokon, illetve könyvesboltokban.

Vezetőkép: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Heteken át lesték, zaklatták a kászoni gyermekeket az Átlátszó Erdély újságírói

Exkluzív 2023 július 12.
Három héten át majdnem minden nap lesben álltak, fotóztak és követték is a kászonimpéri otthonban nevelkedő gyermekeket az erdélyi balliberális lapok újságírói, hogy minél szaftosabb sztorival tudjanak odasózni Böjte Csaba ferences szerzetesnek és alapítványának – tudta meg a PestiSrácok.hu. A történtek rendkívül felzaklatták a fiatal kamaszokat, akik addigra már maguk mögött hagyták az elszenvedett traumákat, és a nevelők, valamint szakpszichológusok munkája által feldolgozták a korábban elszenvedett szexuális és egyéb bántalmazásokat. Lapunk elkísérhette Böjte Csabát a napokban Kászonba, ahová azért látogatott el, hogy meggyőződjön róla, minden segítséget megadnak az érintett gyermekek lelki és mentális fejlődése, traumáik feldolgozása érdekében. A tapasztaltak megnyugtatóak: motivált, lelkes fiatalokkal találkoztunk, akik ma már kifejezetten azt kérik, hagyják őket békén és senki ne is emlékeztesse őket az átéltekre, mert csak így tudnak valóban továbblépni. Sportversenyekre járnak, ministrálnak, aktív hitéletet élnek és tervezik a jövőt. Egyikük tűzoltóversenyekre jár és ér el kiváló eredményeket, gondol rá, hogy majd akár egyenruhát öltsön; egy másik fiú történelemtanárnak készül és rengeteget olvas.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.