A Magyar Nemzeti Bank (MNB) üdvözli az Országgyűlés által novemberben elfogadott új jogszabályt (a nyilvántartások és elektronikus ügyintézés kapcsán több törvényt módosító 2020. évi CXXI. törvényt), amely – a korábbi vonatkozó jegybanki rendelettel összhangban – lehetőséget teremt az ügyfélátvilágítás egyszerűbb, közvetlenebb elvégzésére a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni törvény (Pmt.) hatálya alá tartozó intézményeknek. A módosítások 2022. január 1-jén lépnek hatályba – minderről a Magyar Nemzeti Bank közleményben tájékoztatott.
A jelen törvénymódosítás alapjait a Pmt. teremtette meg azzal, hogy a 2017-es módosítás óta már nem csak személyesen, hanem elektronikus hírközlő eszköz révén is azonosíthatják ügyfeleiket. Az MNB ezzel egyidőben pedig kialakította a digitális ügyfél-átvilágítás részletszabályait. 2020. októberétől pedig – a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet révén – már e-személyivel vagy biometrikus útlevéllel is azonosíthatják ügyfeleiket a pénzügyi intézmények itthon. Ennek nyomán az ügyfelek kényelmesen, percek alatt, akár otthonról köthetnek banki vagy egyéb pénzügyi szerződéseket – olvasható az MNB közleményében. Ebben azt is írják, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló törvény módosítása jó egy év múlva lehetőséget ad arra, hogy a kormány által elektronikus csatornán biztosított Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) szolgáltatással (jellemzően ügyfélkapuval) rendelkező ügyfelek adatait (az ügyfél nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét) a pénzügyi intézmények a KAÜ szolgáltatáson és az összerendelési nyilvántartáson keresztül, gépi kapcsolat útján, személyes ügyintézés nélkül vegyék át. Aláhúzták, hogy a sikeres azonosítást követően az ügyfél vonatkozó adatai, aláírása, valamint arcképmása is – a közhiteles hatósági nyilvántartásokból automatikus információátadással – ingyenesen elérhető lesz az intézmény részére. Az új, egyszerűbb digitális azonosítási lehetőséggel nem csak a bankok élhetnek majd. Rajtuk kívül a Pmt. hatálya alá tartoznak még például a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező önkéntes egészség- és nyugdíjpénztárak, pénzügyi, befektetési szolgáltatók, valamint biztosítók is (utóbbiak csak életbiztosítási tevékenységük tekintetében).
Forrás: Magyar Nemzeti Bank, fotó: MTI/EPA
Facebook
Twitter
YouTube
RSS