Jozef Roháč magyar és szlovák jogerős ítéletek szerint is bérgyilkos, Magyarországon és Szlovákiában is életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték összesen 9 gyilkosságért. A Csillagbörtönben tölti magyar büntetését. Napjait azzal szeretné tölteni, hogy nyilatkozna a magyar és a szlovák sajtónak. Csakhogy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága sorra elutasítja az interjúkérelmeket. Az elutasítás legfontosabb indoka, hogy Roháč nyilatkozatai népszerűsítenék a bűnözői életmódot. A szlovák bérgyilkos és magyar ügyvédje, Fülöp Tamás másként gondolja mindezt. Utóbbi panaszt nyújtott be májusban az Alkotmánybírósághoz. Kérdés, lehet-e szólásszabadsága egy életfogytiglanira ítélt bérgyilkosnak, vagy sem.
Alkotmányjogi panaszt nyújtott be május 17-én az Alkotmánybírósághoz Fülöp Tamás, Jozef Roháč védője, mivel a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága elutasította, hogy egy szlovák újságíró interjút készíthessen a magyar fegyházban életfogytiglani szabadságvesztését töltő szlovák bérgyilkossal – tudta meg a PestiSrácok. Fülöp Tamás beadványát május 31-én érkeztették az Alkotmánybíróságon. A beadványból kiderül, hogy Roháč nevében már korábban is beadtak egy alkotmányjogi panaszt ugyancsak interjúkérelem elutasítása miatt, ami az Alkotmánybíróság előtt van. Nézzük, mi történt a szlovák újságíró interjúkérelmével.
Az újságíró nyilatkozattételi kérelemmel fordult a Büntetés-végrehajtás Országos parancsnokához, amelyben kérte, hogy Jozef Roháč elítélt fogvatartottal a fogvatartott Szlovákiában megjelent könyvével kapcsolatosan interjút készíthessen. Az újságíró kérelmében megjelölte a feltenni kívánt kérdéseket. Jozef Roháč fogvatartott szándéknyilatkozatában arca bemutatásával és neve közlésével vállalta a nyilatkozattételt. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága 30500/1592/20 4. ált. számú határozatában a fogvatartott nyilatkozattételét megtagadta. A határozat indokolásában arra hivatkozott:
Az újságíró által továbbított kérdéssor alapján a nyilatkozattétel egyrészt alkalmas lehet a bűnöző életmód népszerűsítésére, mely kockázatos lehet a fogvatartottat övező kiemelkedő médiafigyelemre tekintettel, másrészt feltételezhető a bűncselekménnyel kapcsolatos vélemény nyilvánosságra hozatalából eredő vagyoni előny elérése is, mivel a közelmúltban megjelent könyv apropóján kerülne sor az interjú elkészítésére.
A határozat indokolása rögzítette azt is:
A társadalom számára az interjú elkészítésével a téma felszínen tartása azt a benyomást keltheti, hogy a „bűnöző életmód” a töltött szabadságvesztés dacára előnyös, hiszen jelentős anyagi haszonnal jár. A várható válaszokon alapuló cikk megjelenése azt sugallná, hogy a hatalom és a mások fölötti befolyás szerzésére irányuló – javarészt illegális – törekvések követendőek.
A határozat indokolása szerint „fentiekre tekintettel, alapos okkal lehet következtetni arra, hogy a fogvatartott a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény szerinti műsorszámban vagy sajtótermékben, illetve az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózat útján történő közzétételi nyilatkozata sértené vagy veszélyeztetné a Bv. tv. 120. § (2) bekezdés e) és j) pontjaiban említett érdeket”.
![](https://pestisracok.hu/wp-content/uploads/2017/05/Jozef-Rohácot-Portik-Tamás-9-HPGy-600x400.jpg)
Fülöp Tamás, Rohác védője a Fővárosi Itélőtáblán 2017.05.03.- án (Fotó: Horváth Péter Gyula)
Az elutasítást megtámadta bíróságon Roháč és védője, ám a Szegedi Törvényszék elutasította azt, majd a Kúria szintén. A bíróságok egyetértettek abban, hogy Roháč interjúja népszerűsíthetné a bűnözői életmódot, valamint anyagi hasznot is hozna neki, tekintve, hogy a Szlovákiában kiadott könyvet reklámozná az interjú.
Megilleti a szabad véleménynyilvánítás a kilencszeres bérgyilkost?
A magyar törvények nem tiltják ex lex a gyilkosságok elkövetőinek véleménynyilvánítását, a szólásszabadság – erősen korlátozottan – megilleti őket is. Ám itt az „erősen korlátozotton” van a hangsúly. A Bv. tv. 120. § (1) bekezdése alapján az elítélt véleményét – ellenőrzés mellett az e törvényben meghatározott korlátozás kivételével – olyan formában nyilváníthatja ki, amely nem zavarja a bv. intézet rendjét és biztonságát.
A Bv. tv. 120. § (2) bekezdése szerint a vélemény nyilvánosságra hozatala
a) a nemzetbiztonság védelme,
b) a minősített adat közlésének megakadályozása,
c) a bűncselekmény közvetlen veszélyének fennállása esetén, annak megakadályozása,
d) a bv. intézet rendje és biztonsága,
e) a bűnöző életmód népszerűsítésének megakadályozása, valamint
f) az elítélt, vagy hozzátartozója számára a bűncselekménnyel kapcsolatos vélemény nyilvánosságra hozatalából eredő vagyoni előny elérésének megakadályozása érdekében korlátozható.
Roháč és védője, Fülöp Tamás szerint azonban a megtiltott interjú nem a bűnözői életmódot népszerűsítette volna, az – szerintük – Roháč könyvéről szólt volna, ami a szlovák bérgyilkos rendszerváltozás előtti életét mutatja be.
Kicsoda Jozef Roháč, a szlovák bérgyilkos?
Az idén 68 éves Jozef Roháč a magyar és szlovák alvilág legismertebb bérgyilkosa, aki először az Aranykéz utcai robbantás elkövetőjeként, majd Portik Tamás bűntársaként, az 1990-es évek végén pedig a Fenyő-gyilkosság elkövetőjeként kapott nagyobb sajtónyilvánosságot.
![](https://pestisracok.hu/wp-content/uploads/2024/06/Rohac.jpg)
Jozef Roháč szlovák bíróságon. Fotó: SITA/Martin Havran
Roháčot – aki élete nagy részében hivatásos bűnöző volt – 1984-ben, Csehszlovákiában terrorizmusért 15 évre ítélték, mert elrabolta az egészségügyi miniszterhelyettest, és megpróbálta kivinni az országból. Később ő lett az első rab, aki megszökött az illavai börtönből. Hamarosan újra elfogták, és ő lett az 1989-es lipótvári börtönlázadás egyik szervezője. Václav Havel elnök széles körű amnesztiája miatt 1990-ben szabadult. Magyarországon a négy áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantásért és Fenyő János meggyilkolásáért ítélték életfogytiglani fegyházra. Ezzel párhuzamosan Szlovákiában ugyancsak jogerősen életfogytiglani fegyházra ítélték 5 célpont kivégzéséért.
halo ila
2024-06-13 at 08:25
Egy gyilkos, aki börtönben üli a kiszabott büntetését, minden jogától el lett tiltva, ami az állampolgárokat megilleti. A védője miért gondolja, hogy engedni kellene nyilvános szereplésre, nyilatkozgatni, vagy egyáltalán a sajtón keresztül mutogatni? Adja vissza a diplomáját az ilyen jogot végzett akárki.
Prof. Kolompár Génius
2024-06-12 at 14:48
szemet szemért fogat fogért!
Ungarn über alles !
2024-06-12 at 12:28
notabene
17:14
pont erre gondoltam, de nemcsak pár évre, hanem amíg fel-nem dobja a pacskert !
malnasmacko
2024-06-12 at 04:32
@X3
sirva röhögtem 😀
sorry
2024-06-11 at 18:37
Remélem ebben az esetben is 10 év lesz átfutási idő a bíróságon.
Asperrimus
2024-06-11 at 17:39
Hogyne lehetne szólásszabadsága. Azt mond el a négy falnak, amit csak akar. De hogy a közfelfogást befolyásolja a nyilatkozataival, az nem megengedhető. Ha ezt a jog lehetővé teszi, akkor sürgősen meg kell változtatni a törvényeket! Töltse le a büntetését, és azután nyilatkozzon, ha tud. Vagy, támassza fel mindazokat, akiket megölt, és utána nyújtsa be az igényeit. Amúgy régen szokás volt a bűnözőket a közügyek gyakorlásától is eltiltani. Ha ez ma már nem szokás, fel kellene eleveníteni. Milyen büntetés az, ha mindenféle feledtető pótszereket nyújtanak az elítélteknek, hogy könnyebb legyen nekik. Ne legyen! Mielőtt valaki arra adná a fejét, hogy kilencszeres bérgyilkos legyen, rengeteg ideje van arra, hogy átgondolja, hogy mit fog tenni, és mi lesz ennek a következménye. Ha azóta meg is bánta volna, amire semmi bizonyítékot nem látok, az sem fogja visszaadni az áldozatai életét. Azaz a megbánás semmit sem töröl el, és nem enyhítő körülmény.
notabene
2024-06-11 at 17:14
Talán nem ártana mellé a szarházi zugügyvédjét is pár évre becsukni.
Gullwing
2024-06-11 at 15:40
Lassan ott tartunk hogy a féreg gyilkosoknak több a joga mint az áldozatoknak.
Amúgy meg az ilyen szart minek etetjük, itatjuk, mosunk rá?
X3
2024-06-11 at 14:45
Hová jutunk. Egy 9 szeres bérgyilkost semmi jog nem illeti meg. Még az a szerencse,hogy a szabadlábra helyezését nem kérelmezi. Milyen vilagot élünk? Ahol a raboknak csak követelni valójuk van es kifogás a börtön körülmények miatt.