1986 nyarán egy páncélozott szovjet járőr okozta a Videoton elnökének a halálát. Papp István bizalmasa szerint nem egyszerű balesetről volt szó. Az esetről példátlanul hallgatott a magyar sajtó, egy későbbi interjúból kiderült, hogy a szovjetek nem hagyták, hogy magyar bíróság tárgyalja az ügyet. Tény, hogy a Videoton ekkoriban jelentős részben a szigorúan titkos haditechnikai megrendeléseiből élt, és Moszkva beszállítója volt. Az egyik nagy üzlet éppen Papp halála után indult be, már az új elnök, Kázsmér János vezetése alatt. A történetet felgöngyölítve úgy tűnik, könnyen lehet, hogy az ötvenes évektől uralkodó, kőkeményen tárgyaló Papp egyszerűen útban volt. Az is tény, hogy a Videoton 1991-re hatalmas adósságot halmozott fel. A Magyar Népköztársaság élgyárának titkos története.
„Meghalt Papp István – Papp István állami díjas, a Videoton Elektronikai Vállalat vezérigazgatója június 29-én, 66 éves korában, közúti baleset következtében meghalt; temetéséről később intézkednek, közli gyászjelentésében az MSZMP Fejér megyei bizottsága, a Vas-, Fém- és Villamosenergiai pari Dolgozók Szakszervezete, az Ipari Minisztérium és a Videoton Elektronikai Vállalat” – ez a rövidke MTI-közlemény jelent meg az 1986. július elsejei Magyar Nemzetben. A Népszabadságban a hír mellé egy névtelen nekrológot is betördeltek:
„Elkötelezett, átgondolt életművével vívta ki Papp István, hogy neve Székesfehérvárott szorosan kapcsolódott a Videoton és a város fejlődéséhez. A gyárban vezetése alatt kitűnő szakemberek ezrei nevelődtek fel, jelentősen hozzájárulva a magyar elektronika megalapozásához és jövőjéhez. Nagy ívű, szép élet után hagyott gazdag örökséget a magyar elektronikai iparra.
Abból a nemzedékből való volt, amelyiknek csak látszólag adatott könnyen a vezetői poszt. Papp István, aki szabolcsi munkáscsaládban született 1920-ban, édesapja mesterségét folytatva, kovácsként kezdett dolgozni Diósgyőrben. Az éveken át végzett nehéz fizikai munka tartást adott egyéniségének egész életre szólóan. 1951-től rövid ideig a Mechanikai Művek Vezetője volt, 1952-ben nevezték ki a Videoton jogelődje, a székesfehérvári Vadásztöltény Gyár igazgatójának, később gépész- mérnöki diplomát szerzett, 1961 óta a Videoton vezérigazgatója. A gyár Papp István 34 évi irányító munkája alatt vált Európa-hírű nagyüzemmé.”
Jobbra Papp István, tőle balra a Vietnami Dolgozók Pártja elsõ titkára és kísérete / MTI Fotó: Vigovszki Ferenc
Az újságok szerint a Videoton vezérét már hetedikén eltemették, ezután a rendszerváltás előtt és után is alig-alig írtak róla, szinte nagyítóval kell keresni azokat a cikkeket, amelyekben egyáltalán megemlítették.
Mivel egy olyan emberről beszélünk, aki évtizedeken át vezette a Magyar Népköztársaság egyik legfontosabb vállalatát, ez legalábbis furcsa. Persze csak első látásra, hiszen Papp István halálát egy szovjet katonai járőr okozta.
A Videoton volt igazgatójának rejtélyes végzetére Borvendég Zsuzsanna történész, az impexek történetének kutatója hívta fel a figyelmemet, amikor a fehérvári mamutcég rendszerváltás előtti történetéről kérdeztem. Azt írta, hogy ezt a szálat nem igazán tudta felfejteni, de átküldött egy érdekes cikket, ahol említésre került a tragédia. Az interjú szerzője Czeglédy Lászlóval beszélgetett, aki az írás szerint Papp István bizalmi embere, ahogyan fogalmaztak, a „Vezér” kooperációs vezetője volt. A minket érdeklő részlet a következő: „Halála sokak szerint rejtélyes. – Az autós összeütközést okozó szovjet katonát a baleset után úgyszólván azonnal elengedték a kórházból – idézte fel a Papp István számára végzetes napot Czeglédy László. –
Szokatlannak bizonyult az is, hogy az orosz sofőr a késő éjszakában egyedül autózott tolókerettel felkészített kocsijával, amit belül kárpitoztak. Ilyet >mezei< alakulatok nem engedhettek meg maguknak, és nem is volt rá lehetőségük. Még él olyan tanú, aki a hivatalos közleménnyel ellentétben nem egyszerű balesetről tud…”.
Az interjú ezzel zárul, de korábban Czeglédy többször is megemlítette, hogy Papp mennyire kemény, nehezen meggyőzhető ember volt. Ezért kellett eltenni az útból? Azt suttogták, hogy a Vidi elnöke a baleset idején éppen a repülőtérre tartott egy fegyverüzlet ügyében. Ha így volt, előre lehetett tudni, hogy merre és mikor megy – nem lehetett túl nehéz levadászni. De ez csak egy információrészlet, nézzük, mit tudunk pontosan. Először a fegyverüzletről.
Videoton, a szovjet birodalom egyik beszállítója
Ma már tény – de nagyon sokáig, igazából a kétezres évekig egyáltalán nem számított publikusnak –, hogy a Videoton a nyolcvanas években legkomolyabb bevételeit már a katonai híradástechnikából szerezte.
Kézenfekvő volt arra a lábra támaszkodni, mivel a rádió- és televíziógyártás és ezek exportja ekkor már folyamatosan veszteséget termelt. Logikus, hogy a számítástechnikai versenybe is beszálltak. Ehhez szükség volt a nyugati technológiára is, amelyet jelentős részben illegálisan szereztek be.
Ebben kulcsszerepe volt a magyar, bolgár, NDK-s vállalatoknak, a célállomás persze Moszkva volt.
„Az elektronika és a számítástechnika gyors ütemű fejlődése elengedhetetlenné tette a [szocialista] blokk vállalatai számára, hogy nyugati technológiákat építsenek be saját termékeikbe, hiszen a kifejlesztett és legyártott berendezések többsége a hadiipar számára is nélkülözhetetlen volt, a katonai technológiák versenyképességének fenntartása pedig elsődleges prioritást élvezett a hidegháború teljes időszakában a Szovjetunió számára – a Videoton készülékeinek legfőbb végfelhasználója ugyanis a szovjet birodalom volt” – írta erről Borvendég Zsuzsanna Az „impexek” kora című könyvében. Ezért is hozta létre a Videoton 1969-ben külkereskedelmi vállalatát, amely üzletkötőket (zömében hírszerzőket) küldött a világ különböző pontjaira, míg a cég több városban leányvállalatokat alapított. De minket most a hadiipari szál érdekel.
Szahara-akció, balul sikerült üzlet Kadhafival
A nyolcvanas évek elején indult el az a „Szahara-akció”, amelynek során a magyar állam rádiólokációs rendszereket szállított a líbiai diktátornak, Moammer Kadhafinak. A szigorúan titkos műveletről először Germuska Pál írt tanulmányt (Kadhafi fülei), évekkel később jelent meg Orbán-Schwarzkopf Balázs munkája – éppen az akkor még az általam szerkesztett Arc és Álarcban, a Hamvas Intézet folyóiratában –, amelyből több új részletet megismerhettünk. A tervezett üzletről természetesen az amerikaiak is tudomást szereztek, így többszereplőssé vált az ügy.
Orbán-Schwarzkopf említett írásában részletesen bemutatja azt a bonyolult állambiztonsági-üzleti játszmát, amely végül hatalmas pénzügyi bukás lett a Magyar Népköztársaság számára. Mert a lényeg ez: az állam szinte mindig bukott ezeken az üzleteken. A megbízhatatlan líbiaiak többször átverték a magyar (szovjet) felet, pedig az elvtársak még arra is figyeltek, hogy az eszközöket szovjet hajókkal szállítsák le.
Kadhafi és Kádár Budapesten (1978) / Fotó: MTI
A rendszer végül 1986-ban érkezett meg Líbiába, éppen ez év tavaszán kezdte meg Amerika az ország bombázását. „Hogy a Szahara projekt még pikánsabb véget érjen, arról szintén az amerikaiak gondoskodtak. A napi operatív információs jelentésekben eddig fellelt utolsó tájékoztatás e témában így szól: >A»Szahara«fedőnevű rendszer líbiai átvevői közül egy tajvani származású katonai mérnök az USA-ba disszidált. […] Nevezett személy részt vett a »Szahara« fedőnevű rendszer magyarországi egyeztető tárgyalásain, ezért részletes ismeretekkel rendelkezik a rendszer paramétereiről, valamint a berendezések telepítési helyéről.< Ez a jelentés akár méltó zárásnak is tekinthető, keretbe foglalja azt az eseménysort, amelynek kezdetén az Amerikai Egyesült Államok bizonyos tájékoztatás alapján kvázi engedélyezte a katonai fejlesztést, majd egy áruló, lehet, hogy beépített katonatiszt révén megszerezhette a nagyrészt kifejlesztett termék teljes dokumentációját.”
Utólag is csak gratulálni lehet. Az üzlet komoly pénzügyi veszteséget hozott, a pontos végösszeget nehéz lenne rekontsruálni, de több millió dollárról volt szó. A számlát ezúttal is az állam állta.
Szahara és Tárán, azaz a Videoton ex-vezetőinek saját verziója
Említettem, hogy a „Szaharáról” Germuska Pál írt először, az ő tanulmánya 2008-ban jelent meg, öt évvel később adták ki azt a könyvet, amely a Videoton múltjáról szól és tulajdonképpen belsős kiadvány. (Az írást egy remek szakblogon találtam, utána a könyvtárban megnéztem a teljes könyvet).
A kötet három szerkesztője kulcsszereplője volt a cég rendszerváltás előtti történetének, de – ennek újszerűségét ki is hangsúlyozzák – a katonai híradástechnikáról is bekerült egy külön fejezet. Vélelmezem, hogy ez Germuska korábbi publikálása miatt történt meg, nem volt már mit titkolni, inkább újraírni lehetett a történetet.
„A program SZAHARA fedőnéven híresült el, a gyártásra létrejött konzorcium vezetője a VIDEOTON lett – írták a hivatalos verzióban. – Ebben az időben a VIDEOTON a programokhoz csak szervezeteivel, területével (integrációhoz) tudott hozzájárulni, majd később nagy teljesítményű adókkal, rendszer automatizálással, számítástechnikai eszközökkel (Remote Process Terminál, RPT), a hatalmas programból a VIDEOTON részesedése átlagosan évente 1-2 milliárd forintot tett ki.
A vállalaton belül a program nagyon kemény stratégiai vita katalizálója lett. Volt aki a SZAHARA programban látta a vállalat további fejlődési lehetőségét. Ezt kommunikálva, a vállalaton belül ki is kialakult ez a képzet, a többi profilt az átlag videotonos is a >pléhkrisztus< kategóriába helyezte.
Ezzel ellentétes nézetet vallott a vállalat műszaki igazgatója, Kázsmér János, a Rádiógyár igazgatója, Herczog József és Szabó Antal, a SZAHARA vállalati koordinátora.
Ez a kör szükségesnek tartotta a SZAHARA programot a konvertibilis devizaszerzés biztosítására. Álláspontjuk szerint a stratégia termékkör ebben a műfajban is a szovjetek által fejlesztett, harcászati alkalmazásokon is használható TÁRÁN [máshol TARAN] rendszer volt. Papp István halála után a szovjet hadiiparral történő egyezség alapján a TÁRÁN gyártása a VIDEOTON-ban elindult, 1989-ben az első 50 millió rubel értékű termék legyártásra került.
Bolgár katonai küldöttség, vezetője Velko Ivanov Palin (b2) vezérezredes, a Bolgár Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke. Papp István magyaráz nekik / Fotó: Friedmann Endre
Érdemes néhány mondatban a SZAHARA program értékelését megvilágítani. Kereskedelempolitikai szempontból is tévedtek azok, akik ebben hosszú távú fizetőképes piacot képzeltek.
A vevőkör anyagi lehetőségei további rendelésekre talán csak India esetében voltak biztosítottak. Az arab országok esetében már az első rendelések is nagyon bizonytalan forrásokra alapoztak. Még nagyobb volt a tévedés szakmai szinten.”
Ha minden igaz, a könyv fenti részét az a Kázsmér János jegyezte, aki Papp István után átvette a cég vezetését. Igazából az egyik mondat különösen érdekesen cseng: „Papp István halála után a szovjet hadiiparral történő egyezség alapján a TÁRÁN gyártása a VIDEOTON-ban elindult”. Az biztos (mert feltüntették), hogy Kázsmér írta a könyvben azt az rövidke írást, amely Papp Istvánt bemutatta. Kiderül, hogy sokáig remekül vezette a céget, de aztán történt valami. „A 60. életévét betöltve életében egy nagy törés keletkezett. A helyi, megyei pártszervek nyugdíjazását szorgalmazták.
Ő nem akart nyugdíjba menni, így egy állandó küzdelemben, feszültségben élt. Egyrészt nagyon óvatossá vált, félt, hogy hibázik, másrészt gyanakvóvá vált, engedte az intrikák felerősödését.
[…] Papp István még ebben a helyzetben is jelentős eredményt ért el, létrehozta a magyar iparon belüli horizontális együttműködést a SZAHARA program keretében, több mint tíz vállalat, intézmény között.”
1988. október 31. Grósz Károly (k), a Magyar Szocialista Munkáspárt fõtitkára Videoton Elektronikai Vállalatnál. Mögötte Kázsmér János /MTI Fotó: Kabáczy Szilárd
A narratíva szerint tehát a cégen belül főleg Pappnak köszönhető a SZAHARA program, de az említett TÁRÁN-t már Kázsmérék gondolták kulcsfontosságúnak. Ez Papp István halála után be is indult. Érdekes, hogy az írásban egyetlen szó sincs Papp haláláról, ahogyan lánya sem írt erről rövidke emlékezésében (vagy írt, és nem szerkesztették bele). Ugyanez a csönd uralta a sajtót akkoriban és utána is.
De mi az a TÁRÁN?
Mivel nem vagyok sem szakértő, sem katonai hírszerző, nem könnyű szakszerűen válaszolni. Csak szaklapokban írtak róla, pár cikket találtam, a Honvédelmi Szemlében megjelent adhat leginkább fogódzót: „A ballisztikus rakéták elleni védelemhez kapcsolódó fejlesztések persze a Szovjetunióban sem csak egy mederben folytak. Az А-rendszer fejlesztésével párhuzamosan, már a 60-as években több olyan projektet is indítottak, amik ugyan szintén nem léptek túl a kísérleti fázison, de részeredményeik a későbbiekben felhasználhatók voltak. Ilyen volt például a Tárán fedőnevű rakétavédelmi rendszer, ami az eredeti tervek szerint egy >szupererős< – mintegy 10 megatonnás nukleáris töltetű harci részszel rendelkező – ellenrakétával, a védett területtől nagy távolságban, az atmoszféra külső rétegében semmisítette volna meg a támadó rakétákat.”
Az biztos, hogy hatalmas üzlet volt és Kázsmér azt is feljegyezte, kinek volt (még) benne kulcsszerepe:
„A TÁRÁN honosítása a VIDEOTON-nál Herczog József személyes teljesítménye. Herczog József a szovjet kollégáival megegyezett szakosítási egyezmény nélkül, hogy a VIDEOTON megkezdi a TÁRÁN gyártását. A szovjet ipar ehhez minden segítséget megadott; alkatrészeket, műszaki dokumentációt, szakértői támogatást”
– írta a Videoton történetében. Ugyanő számolt be arról, hogy micsoda megvesztegetésekkel érték el a különböző katonai üzletek egy részét.
„Sajnos nem így történt, a szerződésekért dollármilliókat kellett fizetni, titkos bankszámlákra. A legnagyobb ilyen kifizetés meghaladta az 50 millió dollárt”
– fogalmazott.
Ötven millió dollár – egyetlen fizetés.
1980. Magyarország VIDEOTON Super Color televíziókészülék. A képernyőn Magyari Béla, Valerij Kubaszov és Farkas Bertalan űrhajósok láthatók. / Fotó: Fortepan.hu
Leszorították, halálra gázolták, több verzió létezik
Mit nem értett meg Papp István az idők szavából? Mit tudhatunk még a haláláról? Mutatok három valamelyest különböző verziót, más forrást egyelőre nem találtam. Az olimpiai ezüstérmes Kű Lajos a Videotonban kezdett futballozni, onnan akart a Ferencvárosba menni, ami nem volt túl egyszerű. Így emlékezett a Nemzeti Sportnak: „Nem adtak ki, ezért egy évet ki kellett hagynom.
A Videoton hadiipari termékeket is gyártó, nagy cég és biztos háttér volt az egyesületnek, a vezérigazgató, Papp István szigorú ember hírében állt. Az oroszokkal is keményen tárgyalt, később éppen egy szovjet teherautó szorította le az útról, amikor szörnyethalt.”
Ez egy. Témánk szempontjából még érdekesebb, hogy a diktatúra utolsó honvédelmi minisztere, Kárpáti Ferenc is megemlítette Papp István nevét egy interjúban, amikor a szovjet megszállók által „eltussolt” balesetekről és bűnesetekről volt szó. „Gyakran előfordult, hogy a szovjet megszállók által okozott baleseteket, bűneseteket eltussolták?” – kérdezte a baráti 168 óra újságírója (ez azért fontos, mert egy jobboldali lapnak nemigen adott volna interjút). – A kirívó eseteket nem lehetett eltussolni. Egyszer előfordult, hogy a várpalotai lőtér környékén egy tiszt vezetésével berúgtak a katonák, és a falu kocsmájában összekaptak a helybeliekkel. A tiszt feldühödött, és harckocsival benyomta a kocsma falát. Ragaszkodtunk hozzá, hogy magyar hadbíróság tárgyalja az ügyet, de a szovjet vezetés ideküldte Kulikov marsallt, aki kérte: az ő bíróságuk dönthessen. Egy másik esetben a tököli egység két katonája részegen agyonlőtt egy taxist. A magyar taxisok elfogták őket.
Mi ekkor is ragaszkodtunk a magyar bírósági tárgyaláshoz, eredménytelenül. Ezt egyszer sem sikerült elérnünk. Akkor sem, amikor Papp Istvánt, a Videoton vezérigazgatóját szovjet katonák halálra gázolták. Az özvegye közvetítéssel levelet írt a szovjet vezetésnek. Kapott is valami csekély kárpótlást. Egyébként tudták jól, hogy sok gondot okoznak nekünk.”
Ebben a változatban ugye nem leszorították, hanem halálra gázolták. A lényeg, hogy magyar bíróságra nem kerülhetett az ügy, de legalább az özvegy kapott valami csekély kárpótlást. Most nézzük a harmadik verziót, ezt a Kurírban jegyezték Szemán aláírással (gondolom, Szemán László) 1998-ban, a „Szovjetek bűntettei” című cikkben:
„De egy, a KRESZ-t nem ismerő szovjet katona miatt vesztette életét a Videoton egyik vezetője is, akinek gépkocsiját – közúton – letarolta egy szovjet páncélautó. A kiskatona azzal védekezett, hogy csak két hónapja van Magyarországon, és nem ismeri a közlekedési szabályokat.”
Újabb szürreális részlet: a KRESZ-t nem ismerő szovjet katona.
Kázsmér János: sok katona között egy “civil”
Említettem, hogy Papp István halála után Kázsmér lett az utódja.
Utóbbi könyvükben több helyen büszkélkedett azzal, hogy mennyire fontos ember volt. Az egyik anekdotában a legendás szovjet külügyminisztert, Andrej Gromikot győzte meg, máskor, amikor a PASZUV-ról (a szárazföldi szovjet csapatok irányításának automatizálása) tárgyaltak Moszkvával és a többi csatlósországgal, akkor ő volt a „civil delegált.” Amúgy a kései diktatúra krémjéhez tartozott, 1988-ban az MSZMP Központi Bizottságának tagja volt.
Kázsmér a Videotont a rendszerváltásig vezette, akkor a szovjet kapcsolat megszakadt, a cég 1991-re már – ha hihetünk Schiffer Pál dokumentumfilmjének – már 27 milliárd forintos adósságot halmozott fel. Akkori árfolyamon…
Maga Kázsmér természetesen átmentette magát, mérnökként az üzleti világban találta meg a helyét: „Profilt váltva egy nagy svájci nagy bank holdudvarában nagy ipari projektek kidolgozásával, megszervezésével, a projekt megvalósításával bízták meg – írták a könyvben titokzatosan, konkrét céget, bankot nem említve. – A közel tízéves munkássága alatt közel fél milliárd svájci frank értékű projekt került megvalósításra számottevő veszteség nélkül.” Aztán ebből is kiszállt, és borászatot alapított mivel „a pénzügyi szektorban végzett munka jól jövedelmezett”. Ennek bekerülési értéke 1.5 milliárd forint volt – a borászat ma is megy, családi vállalkozás.
Sajnos hiába kerestem, sehol sem írtak, vagy beszélt arról, hogy pontosan milyen cégnek is dolgozott egy „nagy svájci bank holdudvarában”. Pedig igencsak érdekes lenne. Egy másik cikkben röviden ezt írták: „A cég elnök-vezérigazgatói posztját hagyta ott, amikor a rendszerváltás hajnalán a számítástechnika hazai úttörőjéből egy bank beruházási tanácsadója lett Svájcban”.
Röviden: beruházási tanácsadó lett a Moszkvának bedolgozó Videoton egykori elnökéből, aki korábban a diktatúra szigorúan titkos katonai üzleteit felügyelte, és magas rangú katonákkal tárgyalt. Milyen érdekes az élet. Ahogyan az is, hogy mi lett annak a Herczognak a sorsa, aki kiemelt szerepet játszott a TÁRÁN-üzletben. „Az Elektronikái Vállalat rádiógyár igazgatója, a sportklub labdarúgó-szakosztályának volt vezetőségi tagja 1990. december 28-án, 55 éves korában váratlanul elhunyt.” Éppen a rendszerváltás után. Lehet, hogy csendben, párnák közt halt meg, de a történet ismerétében már minden furcsán cseng.
Folytatom.
Fotók: Fortepan/MTI
Gáspár Anett
2019-06-09 at 18:23
” tolókerettel felkészített kocsijával, amit belül kárpitoztak.”
Mi az a tolókeret?
Tamas Sandor
2019-06-09 at 20:38
Szerintem ez ilyen vadracsszeru valami lehet ami a mostani terepjarokon diszeleg ,lenyeg hogy vedi az autot ,de otkozesnel a masik kocsiban nagy karokat tud tenni,magayrul az oszes gyurodesi erot atviszi oda ,tehat az ripityara torik mig ez viszonylag sertetlen marad…
gyurcsányiviktor
2019-06-11 at 14:40
A “taran” kifejezésből következően, ez a rakétaelhárító rendszer az elhárító rakéta kinetikus energiáján alapuló (ütköztetés) levadászást jelentheti.
Bár az oroszoknál ez sohasem tudható, ott előfordult a tőbbszörös félrevezetés (dezinformáció) politikája is.
kerekferke
2019-06-09 at 18:24
“Videoton a nyolcvanas években legkomolyabb bevételeit már a katonai híradástechnikából szerezte.”
x
Frászt nem lehetett tudni.
Meg a Beloiannisz és a MOM is.
kerekferke
2019-06-09 at 18:26
Meg a VITUKI, ORION.
kerekferke
2019-06-09 at 18:45
Bocs. Nem a Vituki, hanem a VILATI.
csakafidesz
2019-06-09 at 18:34
A Videoton komplett katonai rádiókat készített, szigorú titkosítással. Civil számára csak percegés volt vehető.
Albert M.
2019-06-09 at 23:00
Lehetett tudni annak, aki ott dolgozott. 18 Md Ft árbevétel kb 1/3 arányban oszlott meg a TVgyár (rádió,TV), a Rádiógyár (katonai rádió, gépágyú lőszer) és a Számítástechnikai gyár között.
csakafidesz
2019-06-10 at 11:40
Ne feledjük a VT (vadásztöltény-gyár) lett később a Videoton. Anno az első tévénk a Benczur volt 1960-ban, akkor még nem Videoton néven működött a gyár. (A Benczúr bűn rossz tévé volt, folyton sistergett, apám egy év múlva -négy szerelő tehetetlensége után- eladta.)
gyozo2018
2019-06-10 at 14:20
Nem a Munkács, Orion, Tavasz?
Csak rémlik. 🙂 Kisgyerek voltam még.
csakafidesz
2019-06-09 at 18:32
Keveset beszéltek róla, úgyszólván semmit. A szovjet hadsereg járművei anno rengeteg balesetet okoztak, és alkoholszonda sem kellett hozzá, mert az orosz soför többnyire alig bírt megállni a lábán..
Mi is történt ilyenkor? Nos, ha az oroszok elismerték a hibát, (ha volt rendőr és tanú akkor mindig elismerték) valahol át lehetett venni a kártérítést, de senkinek nem mondták meg, hogy kitől jött a pénz, a ruszkiktól vagy a magyar államtól.
Gáspár Anett
2019-06-09 at 18:56
Nem mindig. 1969 , Törökbálint. A faluból kifelé, a vasúti híd felé vezető út mellett, jobboldalon sétált három gyalogos haza felé. Ott nem volt járdaszegély, de az aszfalt út és a földút elkülönült. A kanyar előtt a katonai személyi jármű vezetője leszaladt az útról. Szerencsére csak az egyik hölgy kezéből verte ki a ridikült, megtántorodott, térdre esett, és bizony eltört a csuklója. A gépkocsi megállás nélkül továbbhajtott. A másik két gyalogos megjegyezte a rendszámot és feljelentést tett. Egy hét múlva a hölgy lakásán (!!!) megjelent két szovjet tiszt és a gépkocsivezető. Kérték, hogy vonja vissza a feljelentést, mert akkor őket hazarendelik, Magyarországon nem tárgyalják az ügyüket. És akkor mennek Szibériába. elmesélték, hogy sok az öngyilkosság azok között a tisztek között is, akiknek lejár a kiküldetésük. A hölgy megijedt és visszavonta a feljelentést. Félt tőlük. Okkal.
csakafidesz
2019-06-09 at 23:48
Anett! Megerőszakolásból kiválóak voltak.. Egymás után rámentek, az se zavarta őket, hogy az előző most mászott le a nőről..
Pandora
2019-06-10 at 18:07
Aki abban az időben autózott a nyolcas,nyolcvanegyes,nyolcszáz-tizenegyes úton,az még mindig reszketve emlékszik a szovjet hadsereg közúti közlekedésére.Hetente történtek komoly balesetek,hiszen a járművek rettentően kicsi féklámpákkal működtek,amelyek esetenként sárgák voltak,vagy nem világítottak. A sofőröknek nulla gyakorlata volt országúti vezetésből (konvojban tudtak vezetni),egyedül nagy bajban voltak.Állítólag,így terjedt a történet,hogy egy balesetező kiskatonát a helyszínen lőtte agyon a tisztje.Ha igaz ,igaz,ha nem,nem,de mindenesetre rettenetes idők voltak ezeken az utakon.
szilamérné
2019-06-09 at 18:46
Ki is volt Kázsmér elvtárs jobbkeze? Bizony, bizony Apró Piroska.
zolatiguszti
2019-06-09 at 21:37
Óriási. Nagyon jó!
olszal
2019-06-09 at 19:19
És akkor már könnyebben érthető és értelmezhető a bolgár szál is.
A Dobrev szál.
Ki-ki gondolja tovább…
Nahát
2019-06-10 at 10:34
Apró-Dobrev-Gyurcsány maffia.
Tamas Sandor
2019-06-09 at 20:41
Szerintem ez ilyen vadracsszeru valami lehet ami a mostani terepjarokon diszeleg ,lenyeg hogy vedi az autot ,de utkozesnel a masik kocsiban nagy karokat tud tenni,magyarul az osszes utkozesi energiat gyurodesi erot atviszi oda ,tehat az ripityara torik mig ez viszonylag sertetlen marad…
Gáspár Anett
2019-06-09 at 21:24
Köszönöm szépen az információt.
Dr. Béres-Deák Attila
2019-06-10 at 05:53
A nevében is benne van. Tol. Amikor egy harci menetet támadás ér és az egyik jármű megsérül, akkor letolják egyszerűen az út mellé, hogy az oszlop folytathassa az útját.
Fonzibá
2019-06-09 at 21:02
Nagy mocsok katyvasz volt az egész “szocialista kereskedelem”!
A Népköztársaság ebbe rokkant bele és a szovjetek a rengeteg adósságot hátrahagyva kivonultak!
Amikor meg már lett egy jó MSZP-elvtárs, az adósságot megvette és sok talicska pénzt csinált belőle!
Igaz Hujber elvtárs?
gyozo2018
2019-06-09 at 21:27
A Kismotor- és Gépgyár is szállított alkatrészeket, meg mindendfélét
az araboknak.
Na, meg vittek innen inkubátorokat is nekik. Az egyik kamionos haver mesélte,
hogy jöttek a villástargoncával lerakodni, és a villával bele az inkubátorok
közepébe. Na, ilyen inkubátort nektek, sokat, mondta a haver, mert rosszul volt
a linkségüktől, barbárságuktól. Örült, ha mielőbb szabadult tőlük és fordulhatott vissza.
Bocsánat, Sajnálom, Elnézést
2019-06-09 at 22:58
Valamint, ha jól emlékszem egy interjúra amit Antall József egykori miniszterelnökkel láttam.A szovjet fél a volt szovjet laktanyákat is kifizettette volna velünk. Abban állapodtunk meg, hogy mi számoljuk az értékét, és fizetjük ki, a módszertan bármi lehetett…
És ekkor a környezetvédelem, mint szempont éppen csak megjelent, így bevezették a számtásba. Ekkor negatv telekérték keletkezett, ezután már nem ragaszkodtak annyira a fizetéshez, nagyvonalúan elengedték nekünk…
gyozo2018
2019-06-10 at 09:42
És helyrehozták, és odaköltöztették az 56-os veteránokat, akiket bónuszként jól egymásnak is uszítottak, hogy azzal legyenek elfoglalva a beteg, évtizedekig üldözött emberek, hogy melyikük kapott nagyobb és jobb lakást, hogy ki volt valóban parancsnok, ki volt ott a harcok idején és ki nem. Aztán az 50. évfordulón gondoskodtak a “méltó és gumilövedékhiteles”, ünnepi megemlékezésről is. Hogy a fiak és unokák is erezzék a tördést.
csakafidesz
2019-06-10 at 11:44
Egy fenét. A győri laktanyát aláaknázva adták át. Az oroszok lehetőleg semmit sem akartak kifizetni. Ami kárpótlást kaptunk tőlük az a kivitt és a behozott áruk közötti különbség volt, a kereskedelmi aktivumot kaptuk meg.
kerekferke
2019-06-10 at 14:25
Emlékszem, amikor mentünk Kecskemétre, s be kellett ugranunk
egy haverhoz, hát Táborfalván végig, az úton tankcsapdányi gödrök.
Ezeknek semmi sem volt szent. Ladánybene temetője mellett a földes úton hosszú sorban dübörögtek végig a tankokkal, miközben ott folyt a temetés.
A tanyasi kocsmárosok féltek tőlük.
gyozo2018
2019-06-10 at 09:54
“Nagy mocsok katyvasz volt az egész “szocialista kereskedelem”!
Korabeli vicc a szocialista országok egymást segítő gazdasági szövetségéről:
-Mi a KGST?
-Hén áll a szocialista legelőn és fejik egymást.
Ma pedig fejlődött a világ előre léptünk.minket Minket fej egész Nyugat-Európa, csak ők a takarmányt euroban fizetik, de azt is ők döntik el, hogy mire költheted.
gyozo2018
2019-06-10 at 09:58
““Nagy mo . csok katyvasz volt az egész “szocialista kereskedelem”!
Korabeli vicc a szocialista országok egymást segítő gazdasági szövetségéről:
-Mi a KGST?
-Hén áll a szocialista legelőn és fejik egymást.
Ma pedig fejlődött a világ előre léptünk.minket Minket fej egész Nyugat-Európa, csak ők a takarmányt euroban fizetik, de azt is ők döntik el, hogy mire költheted.
gyozo2018
2019-06-10 at 10:01
Bocs, a poént a telefon klaviatúra cenzúrázta. 🤡
““Nagy mo . csok katyvasz volt az egész “szocialista kereskedelem”!
Korabeli vicc a szocialista országok egymást segítő gazdasági szövetségéről:
-Mi a KGST?
-Hét tehén áll a szocialista legelőn és fejik egymást.
Bokor Géza
2019-06-10 at 00:09
Papp találta ki, hogy vegyenek meg néhány nyugatnémet színes tv-t, s koppintsák le. Így készült el az első magyar színes tv, a Munkácsy. Persze kiderült, s le kellett állni a gyártással, de közben megtanultak színes tv-t gyártani…..:) Ettől (is) vált a pártvezetés egyik kedvencévé.
Az arab piacon elszenvedett veszteségeket is érdemes más nézőpontból megvizsgálni.
Valutát gyakorlatilag csak onnan tudtunk szerezni, s az így szerzett valutával lehetőség nyílt nyugati csúcstechnológia beszerzésére, pl. a korrózióvédelem területén, de jelentős volt az informatikai célú beszerzések aránya a COCOM lista kikerülésével. Ezek a fejlesztések bőven kárpótolták az esetenkénti veszteségeket, s Papp a valutabeszerzés lehetőségét próbálta bővíteni, de a felső vezetés kénytelen volt meghajolni a szovjet igények előtt, s mikor bezárult ez a piac, csak néztek mint a luki nyúl, mert addigra elveszett az arab piac is, lemaradtunk a számítástechnikai fejlesztésben, s kanyi-manyi lett a Vidi, ahhoz képest ami volt.
kerekferke
2019-06-10 at 14:27
” közben megtanultak színes tv-t gyártani…..:) ”
Úgy, a 70-es évek közepére. Aztán a távirányítót is itthon találták ki.
De előtte az érintőset, a SensOrion-t.
Dr.Veres Péter
2019-06-10 at 02:24
Zsolti Horváth okos, és teljesen igaza van az adott kérdésben. A fiatal budapesti szerző meggondolatlanul, és persze teljesen megalapozatlanul magyar nemzet hőst akart faragni az egykori kommunista hadi-gyár igazgatóból. Ezzel voltaképpen megtévesztette a hazai közleményt. Papp ugyanis annyira jól feküdt a moszkvai hadügyminisztériumban, illetve a Kremlben Usztyinov marsallnál, hogy elintézték személyes kérésére, a lehetetlent. Nevezetesen, hogy ettől kezdve a moszkvai gyorsvonatot mindig szovjet fegyveres őrség várta budapesti pályaudvaron. Az orosz tisztek útlevelébe azonnal beírták, hogy színestévét hozott be Magyarországra, rögtön melléleték a TV számát is, miközben felvilágosították, hogy amikor visszautazik a Szovjetunióba, a szóban forgó készüléket feltétlenül vissza kell vinnie — komoly büntetés terhe mellett, mert ellenőrzik. Ugyanis a magyar komcsi hadigyár igazgató a színes tévéi árát állandóan felfelé srófolta honfitársai számára, miközben az nyugaton minden évben egyre olcsóbb lett. Ennek következtében a magyar lakosság a színes tévéket inkább az orosz tiszteknél vásárolta meg kétszer vagy háromszor olcsóbban, mint ahogy a budapesti szaküzletekben árulták a rossz minőségű székesfehérvári készülékeket jó drágán. Ez persze nem tetszett Papp elvtársnak. Ezért fordult egyenesen Moszkvához segítségért. Halála pedig egyszerű baleset volt.Nem kell összevissza hazudozni!
csakafidesz
2019-06-10 at 11:53
Ez tömény hülyeség! Moszkvában is csak nagy protekcióval lehetett kapni színes tévét. Gondoljunk bele, egy 200 milliós országban évi 50-60.000 darabot gyártottak. Nálunk előbb kaptál egy Orion Vikinget Philips képcsővel, mint kint egy Radugát ócska színhibás képcsővel.
Benedek Károly
2019-06-10 at 14:28
” A fiatal budapesti szerző meggondolatlanul, és persze teljesen megalapozatlanul magyar nemzet hőst akart faragni az egykori kommunista hadi-gyár igazgatóból”
Jóságos Isten!
Hogy lehet valaki ennyire sötét, ostoba fajankó. És még doktorátusa is van belőle. :-DDD
Benedek Károly
2019-06-10 at 14:31
“amikor visszautazik a Szovjetunióba, a szóban forgó készüléket feltétlenül vissza kell vinnie ”
Ja! És Jééééé! Mégis kéz alól árusították a színes tévéket. Nahhát,
nem kérdeztek meg téged, anno, hogy milyen “apró trükkökkel” hozták be.
Mert hogy nem egy haverom vásárolt tőlük.
Garten Garden
2019-06-10 at 08:17
A szóban forgó őrség valóban ott volt ,de nem a szines tv-ék miatt,hanem a magyar hatóság távoltartása végett.Nagyon sok keresett áru jött az oroszoktól a 70-es években.Személyes tapasztalatból irok.Egyetemista koromban a vonaton vett az apám igazi marhabőr kabátot nekem.
Benedek Károly
2019-06-10 at 14:32
Bizony!
TS
2019-06-10 at 08:56
A szerző egyáltalán nem akart nemzeti hőst faragni az igazgatóból. Konkrét bizonyíték híján gondolkodik. Papp még ha hithű kommunista volt is, a “rendszerváltás” felé (és hogy az bekövetkezik, a KGB tudta a legjobban) azok, akik sokat tudtak kellemetlenné válhattak. Ha ez a taran-vonal igaz, nem is kell sokat kutatni, miért volt útban ez a régi elvtárs.
Mindenesetre ahhoz képest, hogy annak ellenére, hogy az elit kis számú, elég sok vezető vagy olyan, aki sokat látott-hallott, “esett be” a Kádár-korban a vasolvadékba…vagy lett öngyilkos (Vályi, Tömpe, Elbert).
csakafidesz
2019-06-12 at 12:30
Hát igen. Elbert János halála anno mindenkit megrázott. Ahol belefulladt a Balatonba ott mély volt a víz, húsz centi mély..
csakafidesz
2019-06-12 at 12:31
A felesége pedig átesett a lépcsőházi korláton..
bali
2019-06-23 at 20:35
Tisztelt TS! Részleteket úgy hallottam a pénzügyminiszter haláláról,hogy belelökték az öntőgödörbe..(Gyár látogatás közben,félre lépett) Ez volt a hiv. kifejezés..De mások meg a testőrét emlegették Meglökte,vagy nem tudta elkapni?De ez az forró öntőgödör a hiv.delegáció útvonalától távol esett. Talán 1X lehet erről is részleteket olvasni?
gyozo2018
2019-06-10 at 09:33
Mihálykó Sándor(Fb)!
Cáfol téged az a tény, hogy bárkit eltettek láb alól, ha valaki túl sokat tudott. Mivel szovjet titkokat tudott, mivel lehettek, vagy feltételezhetőek voltak akár nyugati kapcsolatai is ( sosem lehet tudni) , a szovjetek sosem teketóriáztak. A nagyhatalmak most sem lelkiznek, hanem kiiktatják, aki makacskodik. Részleteket egyelőre nem tudnak. De akár kiderülhet még. Egy cimborám mesélte, hogy talán 80-ban, a Kismotor-és Gépgyár egyik osztályvezetőjét is fura autó baleset érte, de az araboknál.
Ez a vezér sokat tudott és sokat látott, keményfej volt, okkal elképzelhető.
Én még Lovas István halálát sem hiszem természetes halálnak, nem hogy egy ilyen vezérigazgatóét, akinek a kezében, fejében minden titkos információ összefutott a gyártásokkal, a céljaikkal kapcsolatban.
Ne légy hülye, nem érdemes. Aztán hazudni csak pontosan, szépen, ne ilyen szelesen. 😁
Netuddki
2019-06-10 at 23:19
Lovas Istvan hihetetlen hogy az egyik naprol a masikra…
gyozo2018
2019-06-10 at 10:14
“magyar nemzet hőst akar farragni az egykori kommunista hadigyár igazgatóból. ”
Ez olyan sűrű baromság, hogy megáll benne a szívlapát!
Az “ifjú szerző” a tényfeltáró kísérleteket foglalja össze, s ráirányítja a figyelmet a szovjet hatalom módszereire, hogy hogyan használta célzottan az iparunkat, amagyar koponyákat, s hogy sec perc alatt eltették láb alól azokat, akik túl sokat tudtak, viszont legalább annyira keménykötésűek.
Ez a hatalom természete. Ma is.
Fontos rámutatni, hogy akik azt a rendszert itthon irányították, élet-halál urai voltak, az örököseik bármikor reprodukálnák, ha megtehetnék. Abból kaptunk ízelítő 2006-ban.
Ezek egymást is halomra gyilkolták.
Ma is megteszik, de a “demokrácia” eszközeivel likvidálják egymást a politikai porondról. Lásd pl az mazp-t.
csakafidesz
2019-06-10 at 11:56
Az oroszok elsősorban az NDK-ban voltak érdekeltek, ott készültek a legjobb dolgok nekik. Mi csak a futottunk még kategóriaként szerepeltünk. A COCOM listát pedig százféle módon kerülték meg.
TS
2019-06-10 at 14:12
Abban Románia is nagy volt, de Borvendég Zsuzsanna jól bemutatta, mennyit buktunk ezeken az “üzleteken”, aminek költsége hazánkat terhelte, a haszna a ruszkiknál meg a magyar és más közvetítőknél landolt, jelentősen hozzájárulva az államadóssághoz, amit nem a lakosság túlfogyasztása halmozott fel.
Benedek Károly
2019-06-10 at 14:35
Aztán beváltották a titkosszolgák pl. zsíros számítógépes bizniszre már a 80-as években, amikor megalapították a klf. Kft-s, GMK-s fedőszervezeteiket.
kerekferke
2019-06-10 at 14:40
Hát az oroszokra tényleg jellemző volt a következő vicc:
A Szaratov hûtõgépgyár sztahanovistája nyugdíjba megy, és ebbõl az alkalomból a TASSZ riportere interjút készít vele.
– Mondja elvtárs, van magának hûtõszekrénye?
– Nem, nekem nincs.
– De ember, maga harminc évig egy hûtõgépgyárban dolgozott, nem próbált meg ennyi idõ alatt egyet darabokban hazavinni?
– Én hazavittem hármat is, de akárhogy raktam össze, mindig tank jött ki belõle.
És valóban. A kávédarálójuk, a gyümölcsprésük olyan hangos volt, mint
egy helikopter, viszont olyan szívós is, mint egy tank. A nagyapám volt Moszkvában a 70-es évek végén, és hozott egy gyümölcsprést. Két utcával arrébb is hallották, amikor a gyümölcslevet préselte a nagyanyám
az unokáknak. :-DDD A mai napig megvan, csak a fémszűrője likadt ki. Sajnálom, hogy nem lehet pótolni, mert a gépnek soha nem volt semmi baja, és nem olyan lécsöpögtető izé, amit 30 ezerért kapsz, s amint lejár a szavatossági ideje, már be is döglik.
ómió
2019-06-10 at 13:52
Efftársilag “rendezték”!
Rizikó
2019-06-10 at 14:57
MEZÖ Gábor jó ember King Crimson rajongó rossz ember nem lehet!
Ám most mellé lőtt ezzel kamu tényfeltárással! Ezért a sok ” baráti tűz” komment.Tény rengeteg komcsi vasmunkásból cipészből lett vezérigazgató volt a hazug kádárrendszerben.Ma a Hálózat nem a Kgb szovjetek , hanem Soros és cimborái gazemberségeit végzi!
A Ceu itt maradt mint központ.Ezt kéne kutatni miért?
csakafidesz
2019-06-11 at 01:10
kerekferke 2019-06-10 at 14:40
Gorbacsov anno joggal fakadt ki, hogy űrhajót tudunk gyártani, de borotvapengét nem. Nos még a magyar Figaró is jobb volt, vagy a lengyel Polsilver. Nálunk anno lehetett kapni jó drágán Wilkinsont is, de megérte, mert kétszer annyi ideig tartott.
Visszatérve a szovjet iparhoz. Gyalázatos volt az összeszerelés minősége. Az alkatrészek sem voltak túlságosan finoman megmunkálva, de ráadásul azokat félig-meddig, tessék-lássék rakták össze.
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-06-11 at 12:42
Következő hálás oknyomozói feladat kideríteni, vajon ki ölte meg Bárczi Benőt, akit hosszú hegyes tőrrel a szívében találtak meg a radványi sötét erdőben. Ez a körülmény arra a gyanúra ad okot, hogy gyilkos erőszak ölte meg Őt. Több feltételezés kapott lábra Radvány kivétel nélkül szakértői vénával megáldott lakosai között. 😀