Megjavult a Facebook? Ugyan! Hitler is jófej volt néha

Úgy látszik, ideológiailag még mindig nem elég képzett a Facebook kiszervezett cenzúrája, mert nem képes eldönteni egy tartalomról, hogy veszélyes-e és tiltandó, vagy átengedhető. A kékség előszeretettel óvja meg felhasználóit, azaz minket attól, hogy felnőttkori személyiségfejlődésünket, illetve véleményünket káros irányba befolyásoló meztelenséget, szexualitást, erőszakot, vagy ami a lehető legrosszabb: konzervativizmust megjelenítő tartalmakkal kelljen szembesülnünk. Emiatt biztonságban érezhetjük magunkat. Azaz csak érezhetnénk, ha néha nem lógna ki a lóláb, és nem derülne ki, hogy a Facebook-cenzúra is bizonytalanul támolyog az információk tengerén. Vagy csak eljátssza a jófiút, hiszen arra még a leggusztustalanabb rosszfiúk is képesek időnként.

Alig egy hete írtuk meg, hogy a Zuckerberg-rezsim letiltotta a Nyugat.hu cikkét, amely Székely János szombathelyi megyéspüspök nyílt levelét közölte. A püspök ebben az Egyházat ért alaptalan és történelmietlen vádaskodásokra reagált. Kifejtette, hogy a boszorkányperek halálos ítéleteit elsöprő többségét nem egyházi, hanem világi bíróságok hozták, és a közbeszédben vérszomjas tömeggyilkos szervezetként emlegetett inkvizíció ítéletei nyomán összesen körülbelül háromezer embert végeztek ki az évszázadok során. (Összehasonlításként, a liberalizmus első hatalomra jutása a francia forradalom idején, néhány év alatt százezrek kivégzésével, illetve lemészárlásával járt.) Székely János ugyancsak cáfolta a kereszténység amerikai népirtását, sőt felhívta a figyelmet, hogy a katolikus Spanyolország és Portugália által gyarmatosított térségben máig nagy indián népek maradtak fenn – nem egy esetben pont a klérus védelmének köszönhetően. Mint írta, a huszadik század sok tízmillió áldozatot követelő vérzivatarai viszont az istentagadó, vallásgyűlölő ideológiák, a nácizmus és a kommunizmus következményei.

Az iszlámot csak dicsérni, a kereszténységet csak gyalázni szabad

A püspök kitért a keresztes háborúk témakörére is, és feltehetően ezzel gázolt bele legjobban a progresszió lelkébe. Itt ugyanis leírta, hogy a keresztes hadjáratok nem zsákmányszerző-gyarmatosító akciók voltak, hanem a keresztény világ kétségbeesett önvédelmi harcai a közel-keleti kereszténységet akkor már évszázadok óta a föld színéről eltörölni igyekvő muzulmán hódítással szemben. Az iszlám könyörtelen hódító mivoltának  leleplezése simán kimeríti a gondolatbűn fogalmát manapság, amikor a kereszténygyűlölő haladó média és olyan véleményformáló világcégek, mint például a Facebook, éppen a muzulmán bevándorlók tömegeinek jóhiszemű befogadására próbálják ránevelni az embereket. Hamarosan tiltólistára is került a cikk, nemhogy nyilvános bejegyzésben nem lehetett megosztani a közösségi oldalon, de még magánüzenetben sem engedte elküldeni a rá mutató hivatkozást a rendszer.

fotó: David Paul Morris/Bloomberg

Elhallgatással épül a véleménydiktatúra

Miután felhívtuk a figyelmet a leplezetlen cenzúrára, az eset szélesebb nyilvánosságot kapott, és csodák csodájára ismét megoszthatóvá vált a cikk a Facebookon. Az okokat csak találgathatjuk. A Facebooktól kérdezni teljesen fölösleges, hiszen a vélemények és felhasználók tiltásának perverz örömében alámerült cég cenzorainak nem szokásuk szóba állni egyszerű halandókkal, és ha mégis megtennék, nyilván lenne valami előre elkészített hablatyuk műszaki hibáról, gyorsan korrigált tévedésről, rossz beállításról. Ettől magunkat és az olvasókat is megkímélnénk.

Így viszont két lehetőség merül fel a furcsa esettel kapcsolatban. Elképzelhető, hogy a Facebook-cenzúra Pelikán elvtárshoz hasonlóan nem elég képzett ideológiailag, és bizonytalankodik ahelyett, hogy határozott, végleges mozdulatokkal kigyomlálná a „civil” nyílt társadalommal és annak politikai céljaival ellentétes gondolatokat. Ha így áll a helyzet, akkor igazán aggódhatunk, mert fennáll a veszélye, hogy a nézetek és vélemények széles spektruma juthat el hozzánk, és akár még egyedi saját vélemény kialakítására is vetemedhetünk a progresszió dicsőségének egyoldalú zengése helyett. Sajnos a másik, valószínű eshetőség sem megnyugtatóbb. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a monopóliumot szerzett, és monopóliumában a hivatalos szervek által sem zargatott közösségi oldal gátlástalanul cenzúráz világnézeti, vallási, politikai alapon, véleményeket tüntet el az embere szeme elől – ami a mai korban egyenlő az elhallgattatással – ha pedig rajtakapják a véleménydiktatúra építésén, akkor gyorsan úgy tesz, mintha a kék mezőbe rakott fehér f betű nem hasonlítana kísértetiesen a fehér mezőbe rakott fekete horogkereszthez.