Pesti Srácok

Megkezdődött a voksolás a férfi és nő házasságán alapuló családfogalom alkotmányba iktatásáról Romániában

Megkezdődött a voksolás a férfi és nő házasságán alapuló családfogalom alkotmányba iktatásáról Romániában

Magyar idő szerint szombaton reggel 6 órakor (helyi idő szerint 7 órakor) kinyitottak a szavazóhelyiségek Romániában, ahol a férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alaptörvénybe iktatásáról dönt Románia csaknem 19 millió választópolgára a vasárnap estig tartó kétnapos alkotmánymódosító népszavazáson. A referendum sikere esetén úgy pontosítják az alaptörvényt, hogy a család "egy férfi és egy nő önkéntes elhatározásával létrehozott házasságon" alapul, meggátolandó az azonos neműek házasságkötésének legalizálását. A hatályos román alkotmányban a nemsemleges "házaspárok" fogalom szerepel.

Romániában az alkotmányt legalább kétharmados parlamenti többséggel elfogadott törvénnyel lehet módosítani, amelyet érvényes és eredményes népszavazásnak is meg kell erősítenie. A család fogalmának pontosítását célzó alkotmánymódosító népszavazás akkor lesz érvényes, ha a választói névjegyzékben szereplők több, mint 30 százaléka (több, mint 5 millió 685 ezer választó) leadja voksát, és a névjegyzékben szereplő polgárok több, mint 25 százaléka (csaknem 4 millió 738 ezer polgár) igennel voksol.

Romániában a rendszerváltozás után, 1991-ben elfogadott alkotmányt egyetlen alkalommal módosították, 2003-ban, amikor az euro-atlanti és európai uniós csatlakozás követelményeihez igazították a román alaptörvényt. A mostani alkotmánymódosítást az egyházi hátterű Koalíció a családért nevű, 44 egyesületet tömörítő ernyőszervezet kezdeményezte. Első alkalommal történik meg, hogy polgári kezdeményezésként indult az alkotmánymódosító folyamat Romániában, amelyhez - a szükséges félmillió helyett - több, mint hárommillió támogató aláírását mellékeltek. A román alaptörvény átfogó módosítására 2013-ban, az akkor kétharmados többséggel kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) is kísérletet tett, de tervezetük nem jutott el a népszavazásig, mivel az alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a változtatások meghaladnák az alkotmánymódosítás (alkotmányban rögzített) kereteit.

A család alkotmányos meghatározását módosító indítványt a törvényhozók háromnegyede és a parlamenti pártok többsége támogatta. A pártok nem fordítottak nagy erőket a választók mozgósítására, miután a kezdeményezők arra figyelmeztették őket, hogy ne próbálják politikai célokra kisajátítani a referendumot. A kampányban főleg az egyházak buzdították voksolásra híveiket.

PestiSracok facebook image

A magyar pártok mindegyike azt kérte szimpatizánsaitól, hogy vegyenek részt a népszavazáson. A két kisebb párt - a Magyar Polgári Párt (MPP) és Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) - igen voksra buzdít, míg az RMDSZ azt kéri választóitól, lelkiismeretük szerint szavazzanak a referendumon és ne engedjenek semmilyen uszításnak.

A népszavazás kétnapos lesz, a szavazókörök szombaton és vasárnap is mindenütt helyi idő szerint 7-től 21 óráig tartanak nyitva.

Forrás: MTI; Fotó: AFP

Ajánljuk még

Évek óta nyomasztanak bennünket a Birodalom tényellenőrei, de a Századvég most visszavág nekik (Polbeat-videó)

‎Polbeat 2025 március 14.
Egyfajta kifordított A Birodalom visszavágnak lehetünk szemtanúi, hiszen a Századvég új Tényellenőr.hu-ja épp a birodalomnak vág vissza - vezette fel a legutóbbi Polbeat-beszélgetést Huth Gergely, aki Both Hunort, az új elemző csapat és internetes portál vezetőjét, illetve Béky Zoltánt, a Századvég vezető jogászát kérdezte, Stefka István közreműködésével. Both elmagyarázta: a globalista erők épphogy az álhírek terjesztéséhez használják a fizetett "tényellenőr csapataikat" és elég nagy sikerrel jártak világszerte a negatív kampányaikkal, hangulatkeltéseikkel. E fegyverük kifejezetten a nemzeti szuverenitás megtámadására irányult, de "most ellenük fordítjuk azt."

Mitől lesz valaki jobboldaliként a kiegyezés híve? – A Magyar Patrióták elnöke volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 április 13.
A magyarság szegletköveiből nem lehet csemegézni, azokat együtt kell vállalni, ha valaki közénk akar tartozni – mondta Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke a Polbeat múlt heti adásában. Huth Gergely és Stefka István a karakán nemzeti közösség vezetőjével arról is beszélgetett, hogy mi a nemzeti maximum, mitől lesz valaki valódi patrióta? A műsorban kiderült az is, hogy a háborús válságból adódó megszorítások itthon nagyobb mértékben érintik a valóban nemzeti civileket, mint a liberálisabb jobboldaliakat, a párbeszéd és a kiegyezés híveit, ami szomorú következményekkel jár. A Magyar Patrióták például kénytelenek voltak felszámolni irodájukat és elbocsátani munkatársaikat.