Léket kapott az állati csontokra alapozott román újmúlt lélekvesztője, mivel csütörtökön másodfokon is kimondta a bíróság: Dormánfalva jogtalanul tette rá a kezét az úzvölgyi magyar katonatemetőre, jogtalanul parcellázta újra, jogtalanul állított ötven betonkeresztet ott soha el nem temetett román hősi halottak tiszteletére, és kvázi jogtalanul is szenteltette fel román ortodox rítus szerint, egy kis magyarverés kíséretében 2019. június 6-án. A nagy, diplomáciai viszályt is okozó temetőgyalázást követően a román szélsőséges huligánok nemcsak kitüntetést kaptak, de rendszeresen vissza is jártak koszorúzni hősi halottaikat, amelyekről utóbb kiderült: legfeljebb állatok lehettek. Miközben a román ügyészség továbbra sem talál a többszörösen megismételt eljárásban semmi kivetnivalót a nacionalista őrjöngésben és temetődúlásban, egy másik másodfokú döntés végre egyértelműen kimondta: Dormánfalvának semmi keresnivalója az úzvölgyi sírok között.
Már a 2019. június 1-jei pápalátogatás idején lehetett arról hallani, hogy botrány készül az elnéptelenedett Úzvölgye település katonatemetőjében, ezért is maradtak kollégáink Csíkszeredában, és számoltak be néhány nappal később arról a gyalázatról, ahogy román nacionalisták konkrétan feldúlták a kegyhelyet. A szégyenletes eseményről készült összefoglalónk kiemelkedő olvasottsága is azt mutatja, hogy az egész magyar közösségben óriási felháborodást váltottak ki az atrocitások.
Az ügy előzménye, hogy a román többségű Dormánfalva önkormányzata még 2019 márciusában önkényesen saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, amelynek gondozását addig Csíkszentmárton látta el. A dormánfalvi önkormányzat áprilisra román parcellát is kialakított a sírkertben, ötven betonkeresztet állítva a magyar katonák sírhantjai közé annak a száznegyvenkilenc román hősi halottnak az „emlékére”, akik állítólag szintén a temetőben nyugodtak. A botrány június 6-án robbant ki, amikor a történelemhamisításnak a román nacionalisták ortodox sírszenteléssel próbáltak érvényt szerezni. A magyar közösség imával és énekkel egybekötött békés tiltakozást tartott, a román szélsőséges hordák azonban nemcsak a temetőnek, de a székelyeknek is nekiestek.
- 2019 márciusában Dormánfalva önkormányzata saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt.
- 2019 áprilisában a dormánfalvi önkormányzat önkényesen román parcellát alakított ki a temetőben.
- 2019. június 6-án több ezer román szélsőséges huligán erőszakkal feldúlta a temetőt annak ürügyén, hogy román ortodox szertartás szerint a vallás pecsétjét is rányomják az erőszakos románosításra és történelemhamisításra. A tiltakozó magyarság élőlánccal és imával próbálta megakadályozni a temetőgyalázást.
- 2019 júniusában az illetékes román hatóság egyértelművé tette: egyetlen román katona sem nyugszik a temetőben azon száznegyvenkilenc közül, akiknek nevét a román szélsőségesek indokként felhasználták a temetőfoglaláshoz.
- A határozat ellenére a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) politikusai és támogatói rendszeresen koszorúzásokat tartottak a temetőben.
- Miközben román ügyészek egész sora nem talált semmi kivetnivalót a szélsőségesek viselkedésében, és vádemelés nélkül lezárták a nyomozást, már az Európai Bizottság is szót emelt a Romániában tapasztalható gyűlöletbeszéd ellen.
- Idén májusban született meg az elsőfokú ítélet, amely kimondta, hogy Dormánfalva önkényesen és törvénytelenül vette birtokba az úzvölgyi katonatemetőt. Ezt a döntést csütörtökön, másodfokon is megerősítette a bíróság.
A román csőcselék megrohamozza az úzvölgyi katonatemetőt 2019. június 6-án. Fotó: MTI/Veres Nándor
A román szélsőségesek kitört keresztekkel ütötték a magyar tiltakozókat
A temetőgyalázásról László Petra és Csibra Tibor készített videós összefoglalót, amelyből kiderült: a jelenlévő román hatóságok cinkos közreműködésével a román provokátorok kitörték az úzvölgyi magyar hősi katonatemető kapuját és „ki a magyarokkal az országból” felkiáltással beözönlöttek a székelyföldi sírkertbe, kitépték a mogyorófa kereszteket, ledöntöttek több síremlékeket, majd azok darabjaival többeket is bántalmaztak a temetőt védő székelyek közül. Az eseményt követően Kelemen Hunor, az RMDSZ vezetője lemondásra szólította fel Carmen Dan belügyminisztert és Hargita megye prefektusát, a magyar külügy pedig tiltakozó jegyzéket adott át a román kabinetnek, illetve berendelték a budapesti román nagykövetet.
A román belügyminiszter lemondásának követelése nem volt alaptalan, hiszen a helyszínen készült videók lényegében lebuktatták a temetőgyalázást levezénylő Sebastian Cucoş volt román országos csendőrparancsnokot, akit Carmen Daniela Dan román belügyminiszter bizalmasaként ismernek. A felvételek tanúsága szerint Cucoş irányította az ittas román csőcseléket, utasítgatta a rendőröket, emellett ő kísérte a kamuszentelésre érkező román ortodox papokat is.
Román „amatőr történészek” az úzvölgyi katonatemető feldúlására készülve. Fotó: MTI/Veres Nándor
Románból maximum állatok voltak ott eltemetve…
Szijjártó Péter külügyminiszter a magyar álláspontot ismertető sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, Magyarország elvárja a katonatemető eredeti állapotának teljes helyreállítását, úgy fogalmazva:
Elfogadhatatlan a sírgyalázás, a kegyeletsértés, a történelmi tények tudatos meghamisítása és a temetőben magyar emberekkel szemben alkalmazott erőszak. A katonai temetőben alapvetően és többségében magyar katonák nyugszanak, minden releváns dokumentum ezt támasztja alá, ezt mindenkinek tudomásul kell vennie.
A magyar külügyminiszter álláspontját egy nappal később maga a román fél is elismerte, amikor kijelentették: nem nyugszik száznegyvenkilenc román katona az úzvölgyi temetőben. A román védelmi minisztérium a képviselőház védelmi bizottsága számára készített jelentésben csak tizenegy román halottról tett említést, bár ezekről az elhunytakról sem tudott hiteles dokumentumokkal szolgálni. Megjegyzendő ugyanakkor: a román védelmi minisztérium szándéka ezzel együtt továbbra is az volt, hogy rátegye a kezét a magyar katonatemetőre. Egyes sajtóhírek szerint ugyanis az egész temetőfoglalás alapötlete onnan, pontosabban az aktuálisan ott dolgozó, hírhedten magyargyűlölő Codrin Munteanutól származott, aki korábban, prefektusként számtalan pert indított a székely zászlót kitűző erdélyi települések ellen, majd amikor a védelmi tárcához került, megígérte, hogy foglalkozni fog az úzvölgyi katonatemetővel.
A román hősi halottak mítosza akkor omlott végérvényesen porrá, amikor a nagyhaboru.blog.hu dokumentumokkal is igazolta, hogy még oroszból (egy) is több halott nyugszik a temetőben, mint románból. Külön kínos adalék, hogy a jászvásári (Iasi) Törvényszéki Orvostani Intézet is megvizsgálta azokat a csontokat, amelyeket a román katonáknak tulajdonítottak, de kiderült, hogy azok állati eredetűek.
Megindult a roham. Fotó: MTI/Veres Nándor
A román ügyészség szerint nem volt kivetnivaló a temetőgyalázásban
Bár Dormánfalva polgármestere 2019 októberében még a huligánok kitüntetésével is megpróbálta szentesíteni a temetőfoglalást, Bákó megye prefektusa a közigazgatási bíróságon támadta meg a dormánfalvi önkormányzatnak az úzvölgyi katonatemetőre vonatkozó határozatait, többek között kifogásolva a temető kisajátítását és az építési engedélyek hiányát. 2019 decemberében a Bákó Megyei Törvényszék végül összevonta azt a két pert, amelyet Bákó megye és Csíkszentmárton önkormányzata a Mikó Imre Jogvédő Szolgálattal összefogásban indított Dormánfalva ellen. Az üggyel kapcsolatos jogi eljárások ezután két szálon futottak tovább, egyrészt az erőszakos cselekedetekkel, másrészt a temető tulajdonviszonyaival összefüggésben. Előbbiben a nyomozást lezáró, és az erőszakos cselekményeket nem meglepő módon a vizsgálatot megszüntető ügyészi határozat született, amelyet a fellebbezés során az új eljárás csak megerősített. Az ügyészek egységesen arra az álláspontra helyezkedtek például, hogy a „Kifelé a magyarokkal az országból!” rigmus csupán egy „magyarellenesnek vélt jelszó”. Bár 2020 decemberében a moinesti bíróság határozatában érvénytelenítette a városi ügyészség azon rendeletét, amelyben vádemelés nélkül lezárta a nyomozást, elrendelve az ügy kivizsgálásának folytatását, a megismételt eljárásban idén októberben a moinesti városi ügyészség továbbra sem látta úgy, hogy bármiféle bűncselekmény történt volna 2019. június 6-án. A döntés azért is pikáns, mivel az úzvölgyi temetőgyalázás híre időközben az Európai Bizottságig is elért, amely a gyűlöletbeszédre vonatkozó uniós jog átültetésére szólította fel Romániát már 2019 októberében.
Dormánfalva önkényesen foglalta el a temetőt
A birtokvita kérdését ugyanakkor a Bákó Megyei Törvényszékre helyezték át, amely idén májusban hatályon kívül helyezte a Bákó megyei Dormánfalva városi tanácsának az úzvölgyi katonatemetőt közvagyonná nyilvánító 2019. márciusi határozatát. Az elsőfokú ítéletet a Bákói Táblabíróság csütörtöki döntésében erősítette meg másodfokon is. Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere a döntés kapcsán úgy fogalmazott: mindig tudták, hogy igazuk van, és bíztak abban, hogy az igazukat a törvényszéken is megtalálják.
A Steaua București ultrái ünnepelik a román újmúltat 2019. június 6-án. Fotó: MTI/Veres Nándor
A döntés ugyanakkor több kérdést is felvet a jövővel kapcsolatban. Elsőként azt: mennyiben folytathatja tovább immáron zavartalanul Csíkszentmárton a temető gondozását, azaz visszaáll-e a status quo? Másrészt mi lesz a sorsa a román parcellának, az ötven kamu betonkeresztnek annak fényében, hogy a befoglalt területet a román ortodoxia teljesen alaptalanul, de felszentelte? Kérdés továbbá, hogy a céltalan, értelmetlen és minden alapot nélkülöző provokációnak, és az azt követő hosszú pereskedésnek mi értelme volt. Románia jövőjét, létének érvényességét, történelmének gránitszilárdságát mennyiben is rengethetné meg egy elnéptelenedett település katonatemetője? És kérdés persze: kell-e a jövőben hasonló harcot vívni a magyar történelemért, hősi halottainkért?
Vezető kép: MTI/Veres Nándor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS